A bokros teendők miatt nagy segítsége lesz az állategészségügyi hatóságnak a kamara. A parlament tavaly hozott törvényt a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magánállatorvosi tevékenység gyakorlásáról. A honatyák célja az volt, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló köztestülete kapcsolódjon be az állategészségügyi ellátásába is. Adjon szakmai támogatást a kollégáknak, szervezze az állatorvosi tevékenységgel járó közfeladatokat. A kamara az államtól is átvett néhány közigazgatási teendőt: részt vesz egyes járványvédelmi (szervezési) munkálatokban; nyilvántartja a magán-állatorvosokat; megalkotja a szakmai, etikai szabályzatot; segít meghatározni a szakképzés, továbbképzés követelményeit.
A törvény tavaly december 1-jén lépett hatályba. Ennek értelmében – 60 napon belül – január végéig kell megalakítani a területi (megyei) szervezeteket. Az állatorvosi kamara kétszintű lesz; az országos testületet a területi (megyei) szervezetek küldöttközgyűlése választja meg július 1-jéig. A mintegy négyezer hazai állatorvos kétharmada számít vállalkozónak, ők kötelezően tagjai lesznek a kamarának. A belépés feltétele, hogy az illető magánpraxist folytasson. A testület így a magándoktorok érdekképviselete is lesz, állatorvosi önkormányzatként pedig jó néhány hatósági feladatot kap majd meg. A jövő idő azért is helyénvaló, mert a majdani feladatokról még javában tart az egyezkedés.
A költségvetés egy nappal hamarabb jelent meg a közlönyben, mint ahogy az állatorvosi kamarákról szóló törvényt elfogadta a T. Ház, így jelenleg egyetlen fillér központi pénzt sincs a szervezet megalakításához. Az 1989-től létező jogelőd, az egyesületi formában működő – s a törvény értelmében megszűnő – Magyar Állatorvosi Kamara kevéske pénze nem lesz elég az új kamarai szervezet létrehozásához – állítja Palik János, az Állatorvosi Kamarák Szövetségének titkára. A kamaraalapításnál bábáskodók abban bízhatnak, hogy a földművelésügyi miniszter a törvényben foglaltak szerint rendelkezésükre bocsátja az átvett feladatokhoz a pénzügyi támogatást és a szükséges helységeket, amíg majd a havi, várhatóan 2000-2500 forintos tagdíjak beérkeznek. Kérdés persze, hogy mekkora lesz a bevétel, ugyanis az 1930-as évek szintjére csökkent állatlétszám miatt egyes országrészekben “felesleges”, tétlen állatorvosoknak túl nagy lehet ez a tagdíj. Különösen az egyesületi kamara havi 150 forintos tagdíjához képest. Más kamarai szervezeteknél, hegyközségeknél pedig a pénzt a tapasztalatok szerint többen egyáltalán nem fizetik be.
