Felszámolás helyett a két pénzintézet összevonásáról és konszolidálásáról döntöttek a tulajdonosok az Agrobank és a Mezőbank január 3-án megtartott rendkívüli közgyűlésén. A fúzió támogatására a kormány – egyszeri és utolsó segítségként – 9,3 milliárd forintos konszolidációs támogatást adott az egyesült banknak.
A Mezőbanknak nyújtott segítséggel a bankkonszolidáció általános értelemben is befejeződött, s teljesen kizárt, hogy a magántulajdonban lévő bankok ezután állami tőkejuttatásban részesüljenek – jelentette ki a közgyűlésen a többségi állami tulajdonosok képviseletében Bokros Lajos pénzügyminiszter. Az állami bankoknál sem lesz több kötvényapport, viszont a korábbi kormánydöntésekből eredően a költségvetés még számolhat garanciavállalással. A kívánatos azonban ezen bankok esetében is a mielőbbi privatizáció, és a működőképesség javításához szükséges tőkét a szakmai befektetőknek kell hozniuk. Ez már csak azért is fontos lenne – mutatott rá a miniszter -, mert a küszöbönálló OECD-tagságunk miatt a külföldi bankoknak is meg kell majd engedni a fióknyitást, s ez tovább élezi a versenyt a pénzintézetek között. Ennek bevezetése ugyan csak két év múlva várható, azonban eddig az időpontig gyakorlatilag le kellene zárulnia a magyar bankprivatizációnak.
Az Agrobank és a Mezőbank összeolvadásával kapcsolatban a pénzügyminiszter kiemelte: a kormány – a Világbank “rosszallása” ellenére – azért is támogatta a fúziót, mert az előzetes számítások szerint a két, jelentős tőkehiánnyal küszködő pénzintézet felszámolása legalább 35 milliárd forintba került volna. A Mezőbank néven tovább működő, 87,4 milliárd forintos mérlegfőösszegű új középbank esetében viszont – a konszolidáció lezárása után – van esély a sikeres privatizációra.
Egyelőre azonban az elsődleges feladat a veszteségek felszámolása, amelyből mindkét pénzintézet jócskán vitt a “közösbe”. Az előzetes számítások szerint a Mezőbank 700 millió forintos, míg az Agrobank 8,2 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet. A fúzióba a Mezőbank 8,894 milliárd forint, az Agrobank pedig mínusz 5,2 milliárd forint saját tőkével lépett be; igaz, az előbbi már tartalmazta a kormány által január másodikán végrehajtott állami tőkeemelést is. Az új bank vagyona ennek alapján 3,62 milliárd, alaptőkéje 3,436 milliárd forint lett, a különbözet pedig pozitív előjellel az eredménytartalékba került.
Kabai Gyula, az egyesült bank tisztségében megerősített vezérigazgatója jelezte: a korábbi Mezőbank-részvényeket 18, míg az Agrobankét 1 százalékon cserélik be az új részvényekre. Ezen az áron ugyanakkor a bank visszavásárolja a régi részvényeket azoktól a tulajdonosoktól, akik a fúzió ellen szavaztak. A közgyűlés új igazgatóságot és felügyelőbizottságot is választott. Az öttagú igazgatóság elnöke Szerdahelyi Péter, korábbi FM-államtitkár lett, a kilenc tagú felügyelőbizottságban pedig a dolgozói képviselők mellett Mihalik László (Sasad Mgtsz) és Markovszky György (Csopak), illetve Török Ottóné és Fábián István (PM), Tarján Balázs (FM) és Muzsay Géza (Glória Biztosító) kapott helyet.
