Gazdaság

Zloty, forint két jó barát

Varsó mindent megpróbál a zloty gyengülésének megakadályozására, egyelőre nem sok sikerrel.A forint pedig együtt gyengül a lengyel fizetőeszközzel.

Harmincöt százalékkal gyengült a zloty az euróhoz képest február 20-áig az utóbbi hat hónap alatt. S minthogy a külföldi befektetők régiós szemléletben gondolkodnak, a lényegesen kisebb és sérülékenyebbnek tartott magyar piacon a forint árfolyama általában követi a lengyel fizetőeszköz kurzusát. Így például amikor a forint átlépte az euróval szemben a 300-as lélektani határt, az részben annak a következménye volt, hogy a zloty négy és fél éves mélypontra süllyedt a közös európai fizetőeszközzel szemben. A zloty és a forint együttmozgását jól szemlélteti, hogy mindkét deviza körülbelül 15 százalékkal gyengült az euróhoz képest az év eleje óta (lásd a grafikont), míg például a cseh korona vesztesége 8 százalék volt.

Jacek Rostowski. A lengyel pénzügyminiszter az adóemelést nem tartja megoldásnak. Fotó: Reuters

Jacek Rostowski. A lengyel pénzügyminiszter az adóemelést nem tartja megoldásnak. Fotó: Reuters

A gazdasági válság Varsóban is átírta a makrogazdasági forgatókönyveket. A kormány az idei költségvetést 3,7 százalék GDP-növekedéssel tervezte. Jacek Rostowski pénzügyminiszter a múlt év vége felé még azt mondta, hogy Lengyelország „immunis” a válságra, holott akkor már világos volt, hogy a fő exportpiacuk – az eurózóna, ezen belül is Németország – felvevői kapacitásai jelentősen lecsökkentek. Azóta a kabinet 1,7 százalékra vágta le növekedési előrejelzését, ám elemzők inkább 1,4 százalékra hajlanak. Ezekre a számokra ugyan lehet azt mondani, hogy legalább a recessziót megússzák a lengyelek, ám annyi biztos, hogy a költségvetés kiadási oldala nem tartható.

JÁRHATATLAN ÚT. A kormányzat válaszul a takarékoskodást választotta; a kabinet ragaszkodik a 18,2 milliárd zloty betervezett költségvetési hiányhoz, s ehhez 19,7 milliárdos megtakarítás kellene a jelenlegi helyzetben (1 zloty = 64 forint). Jacek Rostowski ugyanakkor a kedélyek megnyugtatása végett pénteken közölte: ha a GDP alacsonyabb lesz a várakozásoknál, akkor tovább faragnak a büdzsén. „Túl drága lenne finanszírozni egy nagyobb deficitet” – mondta a pénzügyi tárca vezetője, utalva arra, hogy a lengyel államadósságot fedező kötvények hozama is egyre magasabb. Rostowski mindehhez azt is hozzátette, hogy az adók emelésével egyensúlyba hozni a költségvetést járhatatlan út, hiszen az még jobban visszafogná a növekedést.

Gyilkos fedezeti ügyletek

Paradox módon a lengyel vállalati szektort
is megrázza a zloty gyengülése, annak ellenére, hogy az export
versenyképessége javul. A kivitelre termelő vállalkozások közül ugyanis
sokan az ország konvergenciájában bízva a zloty erősödését kivédő
fedezeti ügyleteket kötöttek. A deviza gyengülése így rendkívül
kedvezőtlen pozícióba hozta e cégeket. A pénzpiaci felügyelet becslései
szerint az idén a vállalati szektor veszteségei ezeken a pozíciókon
elérhetik a 15 milliárd zlotyt, a GDP több mint 1 százalékát. A kormány
– a vállalati lobbi nyomására – kacérkodott is a gondolattal, hogy
olyan törvényt fogadtat el, amely alapján az opciók egy részét
egyszerűen semmissé nyilváníthatnák a vállalatok, ha bebizonyosodik,
hogy a másik oldalon álló bank nem tájékoztatta őket megfelelően a
kockázatokról. A kabinet később elvetette az ötletet. Ám ha végül a
cégek realizálnák ezeket a veszteségeket, az nyilvánvalóan csődhullámot
okozna, ami a bankoknak sem lenne jó – azaz célszerű lenne megosztani a
költségeket.

Ha esetleg a tervezett kiadáscsökkentés nem lesz elegendő ahhoz, hogy 3 százalék alatt tartsák a GDP-arányos államháztartási hiányt, akkor elúszhat a 2012-re tervezett eurózóna-csatlakozás. Ehhez persze az kellene, hogy az ország még az idén, a második félévben belépjen a zóna előszobájának számító ERM II. árfolyamrendszerbe, s Varsó be is jelentette, hogy ennek érdekében tárgyalásokat kezdtek az Európai Központi Bankkal (ECB).

Piaci feltételezések szerint a kormány az euró 2012-es bevezetésének hangsúlyozásával próbálja tartani az árfolyamot, de ezzel veszélyes játékba kezdett. A hír nyomán a zloty átmenetileg erősödött az euróval szemben, ám az államháztartási hiánnyal kapcsolatos piaci bizonytalanság gyorsan felülírta ezt a hatást. Ráadásul a lengyel jegybank is óva intette a kormányt attól, hogy az euró gyors, siettetett bevezetésével vagy annak ígéretével próbálja meg befolyásolni a kurzust. Witold Kozinski, a bank elnökhelyettese egyenesen „óriásinak” nevezte a korai eurócsatlakozás kockázatait, s kijelentette, hogy az idén nem lenne célszerű belépni az ERM II.-be. Slawomir Skrzypek, a jegybank elnöke hasonlóképpen nyilatkozott, mondván: nehéz lenne közgazdasági érvet találni a jelenlegi körülmények között a belépésre. Mindezek alapján elemzők azt látják valószínűbbnek, hogy a lengyelek valamikor jövőre csatlakozhatnak az árfolyamrendszerhez.

A monetáris politika kamatcsökkentések sorával igyekszik a vészesen gyengülő lengyel gazdaság segítségére sietni. Ennek azonban az a kellemetlen mellékhatása, hogy az alászálló kamatszint gyengíti a zlotyt, így megdrágítja az ország devizaadósságát. Donald Tusk miniszterelnök ezért bejelentette, hogy ha az árfolyam eléri a lélektani határnak számító 5,00-ás szintet az euróval szemben (jelenleg 4,70 körül jár), akkor a pénzügyi vezetés kész az EU-tól származó forrásokat a piacra zúdítani. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az uniós mezőgazdasági és fejlesztési támogatásokat nem a jegybank váltaná zlotyra, hanem a devizapiacon keresztül adnák el ezeket. Miként a kormányfő fogalmazott: „bármi áron” meg kell tartani az árfolyamot.

A Citigroup egy elemzése szerint valószínűnek látszik, hogy a jegybank február 25-én – lapzártánk után – tartandó ülésén nem nyúl az alapkamathoz, az marad a jelenlegi 4,25 százalékon. A ráta a várakozások szerint 3,50–3,75 százalékra mérséklődhet az év végére. Az ütemezésben óvatosságra int azonban, hogy a Commerzbank közgazdászai szerint ha folytatódnak a kamatcsökkentések, akkor a lengyel fizetőeszköz 10–15 százalékkal tovább gyengülhet. A zlotyval kapcsolatos aggodalmakat csak növelte, hogy a Goldman Sachs befektetési bank egy elemzésében azt javasolta a befektetőknek; adjanak el zlotyt és cseh koronát az euróval szemben. Mindennek régiós hatásai is lesznek, a forint várhatóan követi a folyamatokat.

IMF-TÁRGYALÁSOK. Márpedig ha tovább gyengül a zloty, akkor komoly problémák vetődhetnek fel a lengyel devizaadósság törlesztésével kapcsolatban. Nagy port vert fel a tőkepiacokon, amikor kiderült, hogy a lengyel pénzügyi vezetés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytat tárgyalásokat. A kormány kezdetben ezt cáfolta, ám február 7-én Dominique Strauss-Kahn, a multilaterális pénzintézet vezérigazgatója közölte: „A lengyelek azt mondták, nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben olyan nyomás alatt lesznek, ami miatt az IMF-hez kell fordulniuk.” Ezek után nem volt más választás, mint a beismerés. Katarzyna Zajdel-Kurowska pénzügyminiszter-helyettes egy nyilatkozatából kiderült, valóban folytak egyeztetések, de Varsó kedvezőtlennek, drágának találta a felajánlott kondíciókat, így egyelőre nem vesz fel hitelt az IMF-től. Mindez persze egyáltalán nem nyugtatta meg a tőkepiacokat.

A UBS svájci befektetési bank elemzése szerint Lengyelország a hatodik legsérülékenyebb a feltörekvő országok közül. Főleg azért, mert rövid távú finanszírozási szükséglete GDP-arányosan magas a devizatartalékokhoz képest. Ezt jól szemlélteti például az, hogy a lengyel jelzáloghitelek 60 százalékát svájci frankban vették fel. Az ország így – hasonlóan hazánkhoz – erősen ráutalt a külső finanszírozásra. Ennek ellenére a külföldi befektetők olyanként kezelték, mint amely megsínyli ugyan a gazdasági válságot, de nem küzd olyan adósság és fizetési problémákkal, mint például mi. Az IMF-fel folytatott tárgyalások ténye önmagában is megingatta ezt a minősítést, újabb tőkekivonást idézett elő, s így a zloty is tovább gyengült az euróval szemben.

A lengyel gazdaság helyzete azonban még mindig jobb, mint a már recesszióban lévő eurózónáé, illetve a többi közép- és kelet-európai országé – Magyarországéról nem is beszélve –, így középtávon, ha a likviditási válság enyhül valamelyest, ismét erőre kaphat, s a zloty is erősödésnek indulhat. Csak reménykedhetünk benne, hogy a régiós devizahatás ekkor is érvényesül majd, s a forint az erősödés útján is követi a lengyel fizetőeszközt.

Címkék: makro

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.