Máig nem volt péda arra, hogy egy trezor- vagy páncéltermet, vagy akár egy, a 90-es években gyártott páncélszekrényt feltörtek volna. Neumann Péter őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi tanácsadó szolgálatának vezetője szerint elvileg mindent fel lehet törni, ám ha ehhez “kellően” hosszú időre és bonyolult eszközökre van szükség, a próbálkozó meghátrál. Rohamosan terjed viszont az elektronikus bűnözés: több millióhoz juthat így az, aki be tud hatolni egy bank zárt számítástechnikai rendszerébe. Ezért ennek védelmére bankok biztonsági rendszereit tervező cégek egyre nagyobb súlyt fektetnek – nyilatkozta lapunknak Drávucz József, a Takarékbank Rt. osztályvezetője.
Magyarországon ma a bankok egy-egy új kirendeltség létesítési költségeinek 20 százalékát fordítják a védelmi rendszer kialakítására. Ez jóval alatta marad a Nyugat-Európában szokásos 30-40 százaléknak.
Ami a mechanikai védelmet illeti, egy átlagos rendszer tartozékai a meghatározott ellenállási értékkel, zárakkal és opcionális feltételekkel rendelkező trezor vagy páncélszekrény, a biztonsági ajtók, ablakok, parapetelemek, keretszerkezetek, rácsozatok és természetesen a megfelelő falvastagság. Az elektronikus védelmi berendezések közül pedig a vezetékes vagy rádiófrekvenciás jelzőrendszer, az infrasorompók, a mikrohullámú Doppler-érzékelők, a passzív infravörös érzékelők, a biztonsági beléptetőrendszer és a videobiztonsági rendszer jelenthetik a későbbi biztosítási kockázatvállalás alapját.
A biztosítók dolgának megkönnyítésére a Mabisz kármegelőzési és vagyonvédelmi bizottsága ad ki saját tanúsítványt. A vagyonbiztosítással foglalkozó magyar biztosítók csak akkor állnak szóba egy-egy új bankfiókkal, ha annak minden eleme prEN-engedélyes. A minősítést 1993 óta háromévente meg kell újítani. Ám a Mabisz nem konkrét rendszereket, hanem terméktípusokat minősít, ami egy-egy feltörés során jogi vitákat okozhat – mondta a Figyelőnek Ercse Sándor, a bizottság helyettes vezetője.
A minősítés során a szakemberek különböző eszközökkel roncsolják a terméket, és annak ellenálló-képessége alapján állapítják meg 0-tól XIII-ig (páncélszekrények esetében X-ig) prEN-besorolását és ajánlott maximális kockázatvállalási értékhatárt. Ez prEN 0-snál 2 millió, prEN V-ösnél 100 millió forint; VI-tól XIII-ig a Mabisz is egyedi elbírálást javasol.
A teljes rendszer biztosításának megállapítása mindig az adott biztosító feladata. Körkérdésünkre három biztosító, a Hungária, a Colonia és a Garancia jelezte, hogy foglalkoznak nagyobb pénzintézetek vagyonbiztosításával. A szerződések valamennyiük esetében egyedi megállapodásokon alapulnak. Ajánlataik igen széleskörűek, amit megfelelő tőkeháttér nélkül a kisebb biztosítók nem vállalhatnak. A Signal Biztosító ügyfelei a kisebb takarékszövetkezetek: ezekben az esetekben a teljes összegre garanciát vállalnak – közölte Mészáros László Péter üzletágvezető.
A bankbiztonság egyébként nagy piac, jelentős túlkínálattal. A baj a terület szabályozásának hiányosságaival van. Ma is a 87/1995-ös kormányrendelet rendelkezik a vagyonvédelmi tevékenységről. Fontos támpont a Mabisz 1991-es betöréses lopás-rablás biztosítási szabályzata, melyet éppen a napokban módosítanak; ám ez csupán ajánlás. A bankok biztonsági követelményeit az Állami Bankfelügyelet 1994-es rendelete, a belső szabályzat elkészítésének irányelveit pedig a Magyar Bankszövetség ajánlása határozta meg. A technika évenkénti fejlődésével a Vagyonvédelmi Évkönyv igyekszik lépést tartani. Mindmáig nincs tehát egységes és kötelező szabályozásuk a szabványoknak, a forgalmazásnak, a behozatalnak, a rendőrség és a személyzet feladatainak ezzel kapcsolatban.
