A kiégést sokáig az egyéni gyengeség jelének tartották, pedig a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a tartós túlterhelés, a folyamatos elérhetőség és a bizonytalan szervezeti kultúra háromszögében mozgó modern munkakörnyezet rendszerszintű következményéről van szó. De mik a jelei? És miért épp a legmotiváltabb munkavállalókat éri el először? Pszichológus és coach segítségével mutatjuk be, hogyan vált korunk egyik legelterjedtebb jelenségévé a kiégés, illetve azt, hogy mit tehetünk ellene.
A krónikus munkahelyi stressz hatására kialakuló kiégési szindrómát kezdetben a segítő szakmák – orvosok, ápolók, szociális munkások – sajátos kimerülési mintázataként írták le fél évszázada. Ma viszont már tudjuk, hogy ez az állapot szinte bárkinél kialakulhat, foglalkozástól függetlenül.
