A depresszió olyan mentális zavar, amikor az ember elveszti az örömre való képességét, a motivációját. Az érintett közömbös lesz, és minden olyan impulzust kivéd, amely aktivitásra buzdítaná. Már nem tesz különbséget fontosságuk szerint a különböző tevékenységek között.
A depresszió okai
A depresszió pontos kialakulása a mai napig nem teljesen ismert a szakemberek előtt, de úgy vélik, hogy több külső és belső tényező egyaránt közrejátszhat benne. Ide sorolunk biológiai, genetikai és pszichoszociális okokat is. A depresszióhoz kell egyfajta genetikai hajlam, ehhez társulnak külső kiváltó tényezők. Ezek lehetnek korai, negatív életesemények, traumák, komoly veszteségek. Lehet kiváltó vagy súlyosbító ok a stressz is. Vagyis a stressz a depresszió előszobája.
Nem mindig a sors vagy a gének felelnek a depresszióért, az élethez való hozzáállásunk ugyancsak befolyásolja ennek a betegségnek a kialakulását. A pesszimista emberek, akik mindenben a rosszat látják, sokkal inkább depresszívek, míg az optimisták sok esetben védve vannak ettől. De mégis milyen személyiségű emberek hajlamosabbak a depresszióra?
Melankóliára hajlamos személyiségek
A melankóliások súlyosabb önértékelésre hajlamosak, sőt a lelkiismeretesebb személyek kifejezetten hajlamosak melankóliára, ami depresszióhoz vezethet. Ezt Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója állította a Gyász és Melancholia című cikkében, amelyben a depressziót akarta megértetni. Ez a cikk a depresszióra alkalmazza a nárcizmus és az én-ideál fogalmait. Azt taglalja, hogy egy jelentős tárgy elvesztése mind normál gyászt, mind beteges melankóliát előidézhet. Számos hasonlóság van a két állapot között, például: levertség, aktivitáshiány, az érdeklődés beszűkülése. Freud szerint a depressziós bűntudata tulajdonképpen az én, és az én-ideál közti feszültséget tükrözi.
Negatív gondolati mintát követők
A meghatározó életesemények is vezethetnek depresszióhoz. Ide tartoznak például olyan negatív élmények, mint egy munkahely elvesztése, párkapcsolati szakítás vagy súlyos betegség. Mindezek mellett azonban a pozitív események is okozhatnak stresszt: egy előléptetés, egy gyermek születése, de akár egy esküvő is megnövelheti a depresszió kialakulásának az esélyét, ugyanúgy, mint az iskolaváltás vagy a nyugdíjazás. Akik tehát nehezebben élik meg ezeket a változásokat, szintén nagyobb eséllyel lesznek rosszkedvűek, ami stresszhez és depresszióhoz vezethet. A depressziós ember fenntartja fájdalmas és önkárosító attitűdjét, még annak ellenére is, hogy életében vannak pozitív életesemények is. Ezek a negatív sémák akadályozzák meg, hogy pozitív színben lássa a dolgokat.
Betegségben szenvedők
Egyes betegségek szintén kedvezhetnek a depresszió kialakulásának – ilyenek az agy megbetegedései és a hormonháztartásban fellépő zavarok. Utóbbiakhoz tartozik egyebek közt a pajzsmirigy alul-, illetve túlműködése is. A súlyos és krónikus betegek körében, így daganatban, diabéteszben vagy szív- és érrendszeri kórképekben szenvedőknél gyakori a depresszió előfordulása. Azok az emberek, akik nehezebben tudják feldolgozni, hogy betegek lettek, sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak.
Női nem
A nők kétszer olyan gyakran lesznek depressziósak, mint a férfiak. Ez leginkább azoknak a hormonális változásoknak tudható be, amelyek végbemennek a női szervezetben. Ezek jellemzően a menstruáció vagy a várandósság során jelentkeznek. Utóbbival összefüggésben sok esetben szülés utáni depresszió is kialakulhat.
Gyógyszerek és káros szenvedélyek
A gyógyszerfüggők vagy egyéb káros szereken élők körében szintén nagy a depresszióra való hajlam. Ide sorolhatók a nyugtatók vagy az alkohol. A szerek hatása gyakran erősíti az öngyilkosságra való hajlamot is.
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
