Élet-Stílus

Egy betegség, aminek az ülőmunkát végzők fokozottan ki vannak téve

Getty Images
Getty Images
Az emberi szervezetet nem kényelmes ücsörgésre tervezték. Az aranyér civilizációs betegség, mára már népbetegség, egyes munkakörökben pedig szinte szakmai ártalom.

Az aranyér mondhatni népbetegség: annyira gyakori, hogy háromból egy felnőttet biztosan érint. Vannak olyan speciális esetek, munkakörök, ahol már szinte szakmai ártalomként számolhatunk vele. A leggyakoribb okok között szerepel az öröklött hajlam, az ülőmunka, illetve az inaktivitással járó szabadidős tevékenységek, mint a tévézés, video- és számítógépes játékokkal való időtöltés, helytelen táplálkozási szokások, a túlsúly és a jelenkor emberére oly jellemző mozgásszegény életmód is hozzájárul a kialakulásához.

De miről is van szó?

Az aranyér nem más, mint a végbélnyíláson belül elhelyezkedő vénás érfonat. Fontos hangsúlyozni, hogy ez önmagában nem betegség. Éppen ellenkezőleg: az egészséges emberi anatómia része és fontos funkciót lát el a végbél zárómechanizmusában. Teljesen normálisnak tekinthető a vénás fonat időszakos kitágulása, ám amikor a tágulat állandósul és panaszokat is okoz, akkor már aranyeres megbetegedésről beszélünk. Ez a folyamat onnan indul, hogy például ülő helyzetben a vénás vér áramlása tartósan lassul a fix testhelyzet hatására, a vénák kitágulnak, a faluk megfeszül. Napi 8 órányi ülőmunka mellett a folyamatos feszülés miatt a vénafalak kinyúlnak. A belső aranyerek kezdetben csak szakorvosi vizsgálat alkalmával igazolhatók, míg a külső aranyerek a végbélnyílásnál tapintható és látható csomóként jelennek meg.

Mint az a magyarázatból látszik, az aranyér kialakulásához nagymértékben hozzájárulhat egy olyan egyszerű tevékenység túlzásba vitele, mint a hétköznapi értelemben vett ülés. Nem is csoda, hogy az aranyeres megbetegedés különösen sok ülőfoglalkozású embert érint. Az adminisztrátorok, recepciósok, gépkocsivezetők, adatbevitellel foglalkozók, monitor előtt dolgozók sajnos kiemelt veszélyben vannak. A szakemberek az ülőmunkát végzőknek azt ajánlják, hogy tartsanak óránként pár perces szünetet, a szünetek alatt pedig álljanak fel, nyújtózzanak, sétálgassanak legalább a szobában, hogy újra helyreálljon a véráramlás testük minden porcikájában. Ilyenkor a végbél körüli vénák keringése is fokozódik, kevésbé pang a vér, csökken a kiöblösödések, tágulatok kialakulásának esélye.

Az sem mindegy persze, hogy az ülőmunkát milyen ülőalkalmatosságon végezzük, hiszen például az ergonomikus székeken ülve kisebb súly terhelődik a végbéltájékra. Jó hatású a gumikarika, egy párna vagy az ülőlabda használata is, ezek ugyanis a hát és a medence izmait folyamatos mikromozgásban tartva serkentik a keringést, akadályozzák a vénák pangását, az aranyeres csomók kialakulását. Az álló munkaasztal is megoldást jelenthet, ha a munka jellege nem teszi szükségessé feltétlenül az ülő munkavégzést.

Az aranyér megelőzéséhez néhány életmódi tanácsot is érdemes megfogadni. A gyakran aranyérhez vezető székrekedés elkerüléséhez törekedni kell a megfelelő hidratáltság fenntartására, elegendő folyadék bevitelére és az étkezési rostokban gazdag, cukorban, fehér lisztben és zsírokban visszafogott étrendre, illetve a rendszeres mozgásra.

Hirdetés

Telitalálat aranyér ellen!

Az aranyér első tüneteinek – viszketés a végbéltájon, székelés közbeni fájdalom, esetleg vérzés – jelentkezésekor segíthet a micellákba csomagolt hialuronsavat és gyógynövényi kivonatokat tartalmazó Proktis-M termékcsalád. A hialuronsav kiemelkedő hidratálóképessége igazolt, ami felgyorsítja és javítja a szövet-helyreállítást, sebgyógyulást. A Proktis-M kúp a belső, míg a Proktis-M plus kenőcs a külső, fájdalommal és gyulladással járó aranyeres panaszok enyhítésére használható, a tünetektől függően akár kombinálva is.

Patikában kapható gyógyászati segédeszköz

A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT,

VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!

A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik