Mi is a mentális egészség egészen pontosan?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2006-ban megjelentetett Zöld könyv – A lakosság mentális egészségének javítása/Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának kialakítása című kiadványában részletesen meghatározza a fogalom jelentését. Eszerint a mentális egészség „jóllétünk azon foka, ahol az egyén megvalósítja képességeit, képes megküzdeni az élet mindennapi nehézségeivel, eredményesen dolgozik, a saját közösségét pedig építeni tudja.”
Abban, hogy a mentális egészség kialakulhasson, több tényező is közrejátszik: a genetikánk, az egyéni tapasztalásaink, a családunk és környezetünk felénk nyújtott támogatása, a társadalom gazdasági állapota, de még a saját szociális státuszunk is. Gondoljunk csak bele, hogy például a koronavírus-járvány milyen befolyást gyakorolt a mentális egészségünkre: ezzel kapcsolatban a WHO is azt mondja, a pandémia tartós hatással lehet az emberek lelki egyensúlyára. Mentális sebeket okozott sokakban például a fertőzéstől való félelem, a bezártság vagy a járvány okozta egzisztenciális kihívások. De a karantén elmúltával sem lett mindenkinek könnyebb: a szaknyelv barlang-szindrómának nevezi, amikor az ember óriási megpróbáltatásként éli meg, hogy vissza kell térnie a „régi” életébe, és ez szintén erős szorongást idézhet elő.
Az Európában élő emberek a szó szoros értelmében megtörnek a Covid19-járvány és következményeinek nyomása alatt
– mondja Hans Kluge, a WHO európai igazgatója.
Egy globális problémának a mentális egészségünkre gyakorolt hatása teljesen érthető, de ugyanúgy szorongással tölti el az embereket az is, ha a például a minimálbér tartósan nem emelkedik akár évekig, vagy ha a világhálót használva át kell éljék a cyberbullyingot, azaz internetes zaklatást. Megszámlálhatatlan dolog befolyásolja azt, hogy egészségesek tudunk-e maradni lelkileg: a WHO szerint pont emiatt kellene alapvető emberi jogként kezelni a mentális egészséget.
Mit tehetünk, hogy elérjük a lelki jóllét állapotát?
Még ha nincs is egészen pontos tudásunk arról, milyen behatások miatt törhet meg valaki mentális egészsége, a tudomány folyamatosan keresi a válaszokat arra, mi javíthat a lelki jóllétünkön. Egészen biztosan nincs rendben valami, ha keveset eszünk, fáradékonyak vagyunk, hirtelen hangulatváltozások gyötörnek minket, vagy ha mellőzük a társas tevékenységeket. A legintőbb és legáltalánosabb jelek egyike, ha az ember rendszeresen hasi görccsel megy be a munkahelyére dolgozni – ilyenkor már muszáj felismerni, hogy tennünk kell valamit a mentális egészségünk érdekében.
De mit? A tudomány máris sokféle választ tud erre adni, és a lista kis túlzással hónapról hónapra egyre csak bővül.
- Az egyik lehetőség a táplálkozásunkban rejlik: vannak bizonyos ételek, amelyek a szellemi jóllétünket támogatják. Például a tojás vitaminokban gazdag, készítsük el bárhogyan is, a nyers zöldségeket pedig majdhogynem napi szinten lenne kötelező fogyasztanunk. A gasztronómiai szakírók a különböző magvakat ugyancsak javasolják, amelyeket nassolás gyanánt kellene előtérbe helyeznünk.
- A testmozgás szinte mindenre jó, és hiába hangzik triviálisnak, ez így is van: már napi fél óra mozgással is jó hatást gyakorolhatunk a fizikai egészségünkre, emellett stresszlevezetéshez sem utolsó. A legnépszerűbb és egyben egyik legjobb módszer napjainkban a jógát segítségül hívnunk: csak rövid időt vesz el a napunkból, cserébe viszont mentálisan és fizikailag egyaránt erősít bennünket.
- Megfelelő minőségű és mennyiségű alvás: az alváshiány ugyanis ingerültséget okoz, onnan pedig egyenes út vezet a mentális egészség romlásához.
- Meditáció: nem kevés mobiltelefonos applikáció épül erre napjainkban, még ha a magunkban való elmélyedést sokan a „túl elvont” jelzővel illetik is, és ezért elutasítják. Holott nekik is érdemes lenne tennünk egy próbát: a Calm nevű applikáció tesztelése például jó lehetőség erre.
- Séta: inkább az erdei túrázásra gondoljunk, mintsem a budapesti forgatagban tett sétára. Egy túraútvonal bejárása építő jellegű a mentális egészségünkre nézve, hiszen csendet kínál, távol a város zajától és az egyéb stresszforrásoktól.
- Szakember segítsége: Magyarországon még mindig nem túl népszerű, hogy a mentális egészségünk fenntartása érdekében szakemberhez forduljunk. Sokaknál ez legfeljebb az utolsó mentsvár, holott bizonyos problémákat heti rendszerességgel lenne érdemes kvalifikált szakemberrel átbeszélni.
A fentiek mellett plusz segítség lehet, ha találunk egy olyan hobbit, amivel képesek vagyunk lefoglalni magunkat, és amelybe tetemes mennyiségű energiát tudunk belefektetni: ezzel újabb és újabb célok kitűzésére motiválhatjuk magunkat, a kedvelt tevékenység pedig lényegében elvonja figyelmünket azokról stresszforrásokról, amelyek a mentális jóllétünket negatívan befolyásolhatják.
Hirdetés
Ősszel-télen sokan érzik magukat tartósan lehangoltnak, fásultnak, kedvetlennek. Ebben számos tényező szerepet játszhat, köztük a napfény hiánya, a borús-hideg időjárás, de a stresszel teli, monoton, szürke hétköznapok is. Ha úgy érezzük, nem tudunk úrrá lenni rosszkedvünkön, segíthet az orbáncfű kivonatát tartalmazó Remotiv extra. Ez a patikában, vény nélkül kapható növényi gyógyszer képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és csökkenti az enyhe depresszió további tüneteit.
