A CIA, azaz az 1947-ben alapított Központi Hírszerző Ügynökség mindig is tudatosan foglalkozott azzal, hogy pozitív kép alakuljon ki róla – és ebben már a kezdetektől fogva befolyásos New York-i és hollywoodi médiaszereplők segítették.
Az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségi hírszerző szervezetének minden oka megvolt a PR-építésre, hiszen rengeteg titkolnivalójuk volt. Gondoljunk az olyan nagy vihart kavart ügyekre, mint például amikor 1953-ban a brit MI6-szel közös titkos akcióban megpuccsolták Mohamed Moszadek iráni miniszterelnököt. Ugyanebben az évben az ügynökség MK Ultra nevű, agymosással és LSD-vel kísérletező programját lebuktatni szándékozó tudós, Frank Olson is a CIA tevékenységének áldozata lett. (A program vezetője, Sidney Gottlieb titokban LSD-t adott neki, pár nappal később Olson pedig furcsa körülmények között zuhant ki New York-i hotelszobája ablakából és szörnyethalt.)
Ezeket a vitatott akciókat később annyi hasonló követte, hogy megszámolni is nehéz lenne.
Az emberarcú CIA
A Watergate-botrányig a szervezet manipulációinak és egyéb kétes ügyeinek a többsége titkosan zajlott, ekkor viszont nagy nyilvánosság előtt buktak le megkérdőjelezhető tevékenységükkel. Az ügynökség ezután taktikát váltott, és megpróbálja a szebbik arcát mutatni a nyilvánosság felé, aminek részeként munkatársai már több mint 60 hollywoodi filmben működtek közre szakértőként.
– szólhat a CIA mottója, hiszen a főhadiszállásukon olyan sztárokat láttak vendégül a stratégiaváltás óta, mint Harrison Ford vagy Ben Affleck. Utóbbit Az Argo-akció című, titkos CIA-küldetést bemutató filmjéért a legjobb rendezőnek járó Oscarral díjazták.
A valós történeten alapuló film olyan CIA-ügynökökről szól, akik egy kamufilmforgatás ürügyén mentettek meg túszokat Iránból a 70-es években. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert jól mutatja, milyen sokrétűen használja a CIA Hollywoodot és a médiát általában: például álcaként, mint ebben a lassan 50 éves akcióban, vagy a hősies szervezet képének erősítésére az olyan filmekben való közreműködéssel, mint Az Argo-akció.
Twitteren olyan, mint egy vicces nagybácsi
A CIA hivatalos Twitter-fiókját 2014-ben hozták létre (az amerikai szervezetek és politikusok elsősorban ezen a felületen kommunikálnak online); az ügynökség azonnal támadásba lendült, és – a titkos akciókban ledobott bombák után – a közösségi oldalon is egy bombasztikus poénnal indított:
Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk, hogy ez az első tweetünk
– szólt bejegyzés, amit azóta 226 ezren kedveltek, és 277 ezren újra megosztottak. Az elmúlt hét évben számtalan hasonlóan humoros poszt született az oldalon, ami már több mint 3 millió követővel büszkélkedhet.
Van itt minden a cuki macskás-számítógépes fotótól kezdve az Edward Snowden által reflektorfénybe helyezett totális, megfigyelő államapparátuson és a hasonló kényes ügyeken való poénkodásig. De a legbizarrabb közösségi médiás megnyilvánulásuk talán az volt, amikor Osama Bin Laden megölésének ötödik évfordulóján szöveges bejegyzések formájában közvetítették az akciót percről percre.
1: Or….maybe we’ll run out of stories and have to tweet cat photos. #CIACat#Twitterversary pic.twitter.com/nql9d0Gsmr
— CIA (@CIA) June 10, 2015
A fenti macskás fotó a cukiságfaktor mellett szöveges humorral is operál: „További érdekességeket ismerhetnek meg a gazdag múltunkról és az egyszerű amerikaiakról, akik rendkívüli dolgokat művelnek. Vagy … talán kifogyunk majd a történetekből és macskás fotókat kell megosztanunk” – írta a CIA Twitter-felelőse.
A Vice által idézett, Rhys Crilley glasgow-i professzor és Louise Pears leedsi egyetemi tanár kutatásait bemutató friss tanulmány állításai alapján az ügynökség ezt tudatosan csinálja: a barátságosság és a megbízhatóság látszatát akarja kelteni, miközben eltereli a figyelmet a kétes ügyekről, és a közvélemény szemében is legitimálja a szervezetet.
„Egy önreflektív vicc a megfigyelési munkálatokról szó szerint poént csinál a Snowden által feltárt, vitatott eljárásokból anélkül, hogy a szervezetnek bármilyen konkrét változtatást kellene eszközölnie az aktivitásában vagy a viselkedésében” – idézi a Vice a tanulmányt, amiből az is kiderül, hogy a CIA hivatalos Twitter-fiókjának legnépszerűbb posztjai szinte egytől egyig ilyen humorra alapozó tartalmak. A tanulmány szerzői ebből arra következtettek, hogy a hollywoodi kapcsolatoknak külön irodát fenntartó CIA nagyon jól követi a média fejlődését, és remekül megtanulta a közösségi média által nyújtott eszközöket a saját céljaira használni.
A CIA legújabb fegyverével kritikus kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy
az abbottabadi rajtaütésről való megemlékezés kiemeli a szervezet terrorellenes aktivitásának sikerét, és egyben elhomályosítja a határozatlan idejű fogvatartás gyakorlatát, a kínzásokat, valamint a dróntámadásokat. Az asztalnál ülő macskák képei nem említhetők egy napon a Guantánamói-öböl börtönlakóinak fotóival. A széles körben elterjedt imidzset a CIA egy barátságos, vicces és emberi szervezet képével ellensúlyozza.
A magyar titkosszolgálatok hivatalos online kommunikációja annyira nem hasonlít a CIA eddig bemutatott tevékenységére, hogy gyakorlatilag nem is létezik. Magyarországon a hasonló hírszerzési feladatokat ellátó nemzetbiztonsági szervek közül (Alkotmányvédelmi Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és Információs Hivatal) egyiknek sincs rendszeresen frissülő profilja a közösségi médiában.
Az Információs Hivatal – mint épület – Facebook-oldala az egyetlen, ahol valamire való tartalmat lehet találni, Szijjártó Péter közösségi médiamunkásai ugyanis rendszeresen adják meg a külügyminiszter bejegyzései helyszínének a hivatalt (az alábbi fotó is egy ilyen).
Fakabátok és faviccek
A megbízhatóság látszatát online is erősíteni próbáló hatóságokról rögtön eszünkbe jutottak a rendőrkapitányságok, amik gyakran kerülnek bele a hírekbe a világ minden részéről a közösségi médiában megosztott tartalmaik miatt. Az ilyen bejegyzések olykor cukiságra, máskor pedig a humorra alapoznak, de az közös bennük, hogy a rendőrökkel kapcsolatos megbízhatóság érzését szeretnék erősíteni.
Mi is beszámoltunk a kansasi kutya történetéről, aki a séta közben rosszul levő gazdájának hívott segítséget. A hős ebről a helyi rendőrség posztolt először.
Egy másik, viccesnek szánt – ugyanarról az április hétvégéről származó – rendőrségi posztért egyenesen a világ másik végébe, Indiába kell mennünk. A mumbai zsaruk azért álltak bele Instagramon egy egykori krikettjátékosba, Rahul Dravidba, mert a sportolóról nyilvánosságra került egy fotó egy autóban, amin nem viselt maszkot.
Ezt a fotót ők a következő rövid szöveggel osztották meg:
Maszk, látjuk, hogy a vírus közeledik feléd!
A humoros köntösben előadott, megszégyenítőnek szánt poszt nem aratott zajos sikert, és valószínűleg a rendőrök iránt táplált bizalom érzését sem erősítette a bejegyzés az indiaiakban.
Megszolgálnak a lájkokért és védenek
A világ számos pontján vicceskedő rendőrkapitányságok után térjünk rá magyar bűnüldözőkre, akik szintén szeretik az online poénkodással emberarcú szervezetnek beállítani magukat.
A Magyar Rendőrség közismerten aktív az online térben, hivatalos Facebook-oldaluknak több, mint 70 ezer követője van. A szervezet által üzemeltetett Facebook-oldalak közül nemrégiben az ennél is több, 91 ezer követővel rendelkező BRFK Információs Portál került össztűz alá az oldalon közzétett, meglehetősen sztereotip nőnapi köszöntő miatt. A bejegyzést aztán még aznap módosították.
Húsvétkor ugyanez az oldal egy romantikus videóval jelentkezett, amiben egy rendőr kollégái a párját igazoltatták, majd a közúti ellenőrzés meglepetéseként előkerült Sárosi Gábor őrmerster egy jegygyűrűvel. A lánykérésre párja szerencsére igennel felelt, a videó pedig egész nagyot futott: a Facebookon több mint 31 ezer reakció érkezett rá (mi is írtunk róla).
Ünnepi üzenetekből a Magyar Rendőrség 72 ezres követőbázissal rendelkező Instagramján sincs hiány, de a legjobb talán ez a TikTokot idéző bárányos nagypénteki videó, ami kettő az egyben alapon vicces és cuki is, de az epilepsziásokat inkább mi magunk védenénk meg tőle.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A rendőrség humorra és romantikára alapozó Facebook és Instagram-bejegyzései – a CIA példájából kiindulva – a lájkvadászat mellett arra is alkalmasak lehetnek, hogy a Magyar Rendőrséget megbízható és barátságos szervezetnek mutassák be.
Tiktokos rekeszizomkúra a mentőktől
A Győrfi Pál nevével fémjelzett Országos Mentőszolgálat facebookos követőbázisa a 240 ezret súrolja, amivel magasan veri a rendőrség oldalait. A mentők azonban nem érték be a Facebook leuralásával, ám az Instagram helyett – ahol 29 ezer követővel kevés esélyük van a rendőrök mögött – egy másik platformot választottak a további lájkvadászatra: az OMSZ Facebookján büszkén osztották meg 2019 decemberében, hogy elindították a hivatalos TikTok-oldalukat. A fiatalok kedvenc közösségi oldalán a követőik száma a 60 ezerhez közelít, és már több mint félmillió lájkot söpörtek be a változatos témájú videóikkal.
A legelső videóban például egy csapat fenyőfa alakban parkoló, villogó mentőautó látható – miközben a Jingle Bells szól –, a poszt a leírás miatt (#mentők #veddészreamentőt) mégis kicsit inkább társadalmi célú hirdetésre hasonlít. A mentők emellett olyan követésre buzdító videókat is megosztanak, amikben Vajna Tímea vagy Pataky Attila népszerűsíti a mentőszolgálatot.
A nosztalgiavonatra is felültek az oldal szerkesztői, amikor a Szomszédok egyik részletét osztották meg mém formájában. A tartalmaik közül a legbizarrabb talán egy 2020. október 20-i videó az akkor még az elnökválasztás elvesztése előtt álló Donald Trump táncával és Az éjjel soha nem érhet véget dallamaival.
@orszagosmentoszolgalat ♬ Az Éjjel Soha Nem Ér Véget - Soho Party
Érdemes még megemlíteni a Magyar Honvédség közösségimédia-jelenlétét, hiszen ők is igyekeznek a megbízhatóság látszatát erősíteni, de ezt inkább véradó honvédekről megosztott fotókkal, vagy egy 80 éve halott katona feleségét kereső felhívással teszik Facebookon, és nem vicces videókkal TikTokon.
Az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Rendőrség ugyanakkor elég jól hozza a CIA viccesnagybácsi-szerepét. Előbbi kicsit olyan, mint aki igyekszik az új dilikkel képben maradni, és a fiatal rokonai agyára megy azzal, hogy a Facebook és az Instagram mellett a TikTokon is aktív. Utóbbi pedig talán jobb is, hogy nem találta még meg a felületet, legalábbis ha ebből az óraátállításra emlékeztető képből indulunk ki.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
