Bő egy éve tombol a koronavírus-járvány, a hosszú ideje tartó korlátozások még a mentálisan erős, harmonikus keretek között élőket is megviselik, azoknak pedig, akik családon belüli erőszak áldozatai, a karantén maga lehet a pokol. Az elmúlt hónapokban több kimutatás is megjelent arról, hogy számos országban hirtelen megnőtt a családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma, ami ráadásul csak a jéghegy csúcsa: az esetek egy része rejtve marad, ugyanis ezekben a szituációkban a bántalmazott fél nem mindig képes vagy mer segítséget kérni.
Amikor 2020 tavaszán Lengyelországban kihirdették a járvány miatti első széleskörű lezárásokat, egy gimnazista lány, a most tizenhét éves Krysia Paszko elkapott egy riportot a tévében, amiben arról volt szó, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2019-ben kétharmadával több családon belüli erőszakos esetet jelentettek a hatóságoknak a megelőző évhez képest – ekkor pedig még sehol nem volt a karantén, ami miatt világszerte nők ezrei kényszerültek összezárva maradni a bántalmazó féllel.
A lány szintén egy riportban figyelt fel arra a megoldásra, amit a francia patikákban alkalmaznak a nők védelmének érdekében: a női vásárlók jelezni tudják az alkalmazottaknak, ha családon belüli erőszak áldozatai, ehhez csak annyit kell tenniük, hogy vásárlás közben bemondják az eladónak a „Mask 19” kódot, aki ezután értesíti a hatóságokat.
Ennek mintájára hozott létre Paszko egy ál Facebook-oldalt, ami látszólag kozmetikumokat forgalmaz, valójában viszont bajba jutott nőknek kínál menekülőutat – ugyancsak kódok használatával. Így született meg a Rumianki i bratki, vagyis a Kamillák és árvácskák nevű természetes kozmetikumokat árusító webshop.
Kérjük, írd le, milyen állapotban van a bőröd!
Az oldalt Paszko megosztotta a saját Facebook-oldalán, egyúttal beavatta ismerőseit, milyen célból hozta azt létre. A lány a BBC-nek azt nyilatkozta, nem számított nagy érdeklődésre, úgy gondolta, a poszt legfeljebb az ismerősei ismerőseihez fog elérni, ám alig pár nap után az egekbe szökött a megosztások száma. A megnövekedett figyelmet és terhelést nem is bírta sokáig egyedül kezelni, így segítséget kért egy lengyel nőjogi civil szervezettől, a Centrum Praw Kobiettől (CPK), azóta velük együttműködve, illetve pszichológusokkal, jogászokkal és hozzá hasonló önkéntesekkel kezelik a beérkező történeteket.
A rendszer pedig szinte banálisan egyszerűen működik. A felfokozott érdeklődés miatt már a kezdetekkor létrehoztak egy csetbotot, ami felveszi a kapcsolatot az oldalnak üzenő személyekkel, és látszólag ártatlan, kozmetikumokra, bőrápolásra vonatkozó kérdéseket tesz fel nekik – amik viszont egy tudatosan felépített kódrendszer részei.
A bot például először arra kéri az üzenetírót, írja le, milyen állapotban van a bőre. Aztán arról érdeklődik, a kérdéses kozmetikum tartalmaz-e alkoholt, amivel valójában azt akarja megtudni, a nőt bántalmazó fél alkohol hatására cselekszik-e. Ezek után már azt is könnyű kikövetkeztetni, valójában mire kíváncsi a számítógép, amikor arról kérdez, gyermekbarát kozmetikumot keres-e a vásárló. Bár a beszélgetést nagyrészt a csetbot és az oldal üzemeltetői vezetik, a bántalmazott fél bármikor megszakíthatja a csevegést, és (a körülményekhez képest diszkréten) azonnal segítséget kérhet.
Ha valaki annyit ír, hogy a natúr kozmetikumok iránt érdeklődik, rajta tartjuk a szemünket és felmérjük a helyzetet. De ha valaki azt írja, STOP, értesítjük a rendőrséget
– magyarázza a tinédzser, aki a Guardiannek beszélt az egyik első áldozatról, aki az oldaluk segítségével talált kiutat gyermekeivel a családon belüli erőszakból. Nem sokkal az oldal indulása után megkereste őket egy nő, akit a férje már hosszú ideje fizikai és lelki terrorban tartott, a pénze felett is ő rendelkezett, a karantén beköszöntével pedig a helyzet egyre rosszabb lett. A pénz nélkül álló nőt a gyerekeivel együtt végül megszöktették otthonról egy olyan pillanatban, amikor a férj a munkahelyén volt. A CPK egyik védett varsói házába vitték, ahol egyszerre képesek húsz nőnek, illetve gyerekeiknek menedéket nyújtani. A szervezet pszichológusai elkezdtek foglalkozni a nővel, aki egészen addig egyedül őrlődött, még a szüleinek is szégyellte elmondani, miként bánik vele és a gyerekeivel férje. Paszko elmondása szerint a nőnek azóta sikerült lelkiekben annyira megerősödnie, hogy elmondja az igazat a szüleinek. Ma már velük él, és munkát is sikerült találnia, gyerekei óvodába járnak, távol az apjuktól.
Nem ő az egyetlen, aki élni próbált a lehetőséggel: az indulás óta több mint 350-en vették fel a kapcsolatot az oldal működtetőivel, jórészt fiatal, 40 év alatti nők, viszont az elmúlt egy évben segítséget kérők tizede férfi volt, ami jelzi, hogy nem csak nők válhatnák áldozatául a családon belüli erőszaknak.
Európai Uniós díj és Isztambuli Egyezmény
Krysia Paszko kezdeményezése természetesen nem maradt visszhang nélkül az elmúlt hónapokban, több civil és jogvédő szervezet is elismerését fejezte ki a projekttel kapcsolatban. A lánnyal partnerként együttműködő CPK elnöke, Urszula Nowakowska szerint azért is hiánypótló a látszólag kozmetikumokra szakosodott oldal, mert alapesetben az ügyeknek csak egy kis része jut el a hatóságokhoz: bár a rendőrségi adatok alapján nem látszik, hogy számottevően több családon belüli erőszakot követtek volna el Lengyelországban, 2019-ben mégis másfélszer annyian hívták a CPK forródrótját, mint egy évvel korábban. Ez pedig arra utal, hogy az esetek száma igenis növekszik, csak épp a legtöbb esetben a rendőrségi bejelentésig sem jutnak el az áldozatok.
A Kamillák és árvácskák az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának figyelmét sem kerülte el: 2021 februárjában – többi közt a Magyar Helsinki Bizottság mellett – civil szolidaritási díjjal jutalmazták a lengyel tinit. Az indoklás szerint Krysia Paszko mindenki számára inspiráló lehet, projektje pedig a szolidaritásnak egy egészen kiemelkedő formája, így nem lehetett kérdés, hogy neki is megítélik az elismerést, és az ezzel járó tízezer eurós (3,6 millió forintos) jutalmat. Az online díjátadón Paszko megismételte, már több mint háromszáz emberen sikerült segíteniük, és köszönetet mondott a vele dolgozó pszichológusoknak és jogi szakembereknek, akik lehetővé teszik, hogy a projekt ilyen professzionálisan működjön.
Ám míg Paszkónak és a Kamillák és árvácskáknak köszönhetően egyre több történet záródik pozitívan, mégis azt lehet látni, hogy Lengyelországban a közeljövőben nem javul a kiszolgáltatottságban és sokszor abúzusban élő nők helyzete.
Ennek egyik oka a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezmény, amit Lengyelország 2015-ben ratifikált, alig pár hónappal azelőtt, hogy kormányt alakított volna a jelenleg is hatalmon lévő konzervatív, jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS). Ennek megfelelően talán kevésbé okozott meglepetést, hogy tavaly Lengyelország hivatalosan is megkezdte az egyezményből való kilépést. Ráadásul októberben elfogadták a lengyel abortusztörvény szigorítását, azóta csak akkor lehet megszakítani a terhességet az országban, ha az anya élete veszélyben van. A törvény szigorítása rég nem látott tüntetéshullámot indított el az országban, napokon át tiltakozók tízezrei lepték el Varsó utcáit.
Krysia Paszko is részt vett azon az őszi tüntetésen, ami a rendszerváltás óta az ország legnagyobb demonstrációja volt. A lány azt mondta a Guardiannak, az esemény után hazament, de nem tudott elaludni, így felnézett a Kamillák és árvácskák Facebook-oldalára, ahol egy üzenet várta.
Segítség, kérem segítsenek. Azt akarja, hogy menjek el. Tiszta vér az arcom és nincs hova mennem. Mit tegyek?
A bántalmazott nőhöz még az éjjel megérkeztek a CPK önkéntesei, akik biztonságos helyre vitték.
Azóta az országban a körülményekhez képest csitultak a kedélyek a tüntetéseket illetően (bár ez főleg a korlátozásoknak köszönhető), a koronavírus-járvány harmadik hullámának felfutása viszont ismét új helyzetet teremt. Miközben a legtöbben már a nyitásról ábrándoznak, a növekvő esetszámok miatt egyre több helyről hallani, hogy ideje lenne újabb szigorú karantént elrendelni annak értelmében, hogy lassítani lehessen a fertőzés terjedését. A védekezés sikere mellett azonban ott van annak a réme is, hogy ismét megugrik a visszaélések száma, és korántsem csak Lengyelországban.
