Szinte mindenki ismeri azt a kellemetlen érzést, amikor napokig fáj és puffad a has, mert képtelen székelni. Ilyenkor a közérzet is rossz, stresszesebb lesz az ember. A funkcionális székrekedés nyilvánvaló szervi ok nélkül jelentkező székelési nehezítettség vagy székelési képtelenség. Azt jelenti, hogy heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán székletünk.
A funkcionális vastagbél eredetű székrekedés hátterében állhat irritábilis bél szindróma. Ebben az esetben hasi fájdalom és puffadás léphet fel, mely a székletürítést követően csökken, vagy elmúlik, illetve a székrekedéses és hasmenéses állapotok felváltva jelentkezhetnek. A székeléskor fellépő, folyamatos erőlködésből fakadóan jelentősen megnő az aranyér kialakulásának kockázata.
Milyen okok állhatnak a székrekedés hátterében?
- Mozgásszegény életmód,
- kiegyensúlyozott táplálkozás hiánya,
- stressz,
- rostszegény étrend,
- székelési inger elnyomása,
- terhesség.
A székrekedés kezelése
A székrekedés kezelésében nagyon hasznos a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a napi legalább 1,5-2 liter folyadékbevitel. A zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonák aktívabbá teszik a bélműködést, így a széklet kisebb erőfeszítéssel üríthető. Ezzel elejét vehetjük az aranyeres panaszoknak, ugyanakkor a már meglévő tünetek sem romlanak tovább. Az Amerikai Dietetikus Társaság szerint egy átlagember naponta 11 gramm rostot fogyaszt, miközben egy felnőtt számára az ajánlott napi bevitel nagyjából 30 gramm lenne.
Élelmi rost
Élelmi rostokban gazdag a búza, a zabkorpa, az útifűmaghéj, a müzli. A zab például vízben oldható és oldhatatlan rostokat is tartalmaz. A lenmag is nagyon hasznos székrekedés ellen. Gazdag A-, B-, C-, D- és E-vitaminokban, béta karotinban, de ásványianyag-tartalma sem elhanyagolható.
A magas rosttartalmú gyümölcsök közé tartozik az áfonya, az ananász, a citrom, az eper, a grépfrút, a málna, a mandarin, a mangó, a papaya, a sárgadinnye, a barack, a szeder, a cseresznye, a szőlő, a kivi, a narancs. A szilva például jól ismert székrekedés elleni szer, aszalt vagy friss formában is jótékony hatással van a belekre. Rengeteg rostot tartalmaz, ezáltal hatékonyabbá teszi a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, az emésztést.
Lehetőleg mellőzzük a fogó hatású élelmiszereket, például a banánt, az almát, a csokoládét, valamint a túlzott fehér kenyér-, tészta-, hús- és rizsfogyasztást, illetve a bélfalat ingerlő zsíros, fűszeres, hagymás ételeket.
Mikor és kinek szükséges hashajtót szedni?
Átmenetileg bárkinél szükség lehet rá, de van pár olyan eset, amikor a betegnek nincs is más lehetősége. Például olyanok esetében, akik nagyobb vágással járó hasi műtéten estek át, komoly szívbetegek, esetleg nagyon idősek. Náluk azért szükséges a hashajtás, mert ellenjavallt az erős hasprés kifejtése.
Az élettan tankönyv szerint a székletürítés gyakorisága a napi három alkalomtól a heti három alkalomig normálisnak számít. Tehát mindenki önmagához viszonyítva tudja eldönteni, hogy székrekedése van-e. Másrészt nem is annyira a gyakoriság a fő szempont, hanem hogy milyen nehezen ürül a széklet, vagy, hogy milyen az állaga.
Ha segítségre van szükségünk, akkor érdemes szirup, tabletta vagy végbélkúp formájában hashajtóhoz nyúlni, valamint változtatni az életvételünkön.
Kiemelt kép: Getty Images
