A BeSocial először 2018-ban készített online felmérést a legnagyobb közösségi oldal hazai felhasználóiról, akkor a nyugdíjasok térhódításáról számolhattunk be a válaszok láttán, e mellé készült el most a második, így a korábbi adatok összehasonlíthatóvá válnak. A közösségimédia-ügynökség emellett idén készített egy külön kérdéssort is annak mérésére,
Az első kérdőívet 6323-an töltötték ki, és amint végeztek az adatok begyűjtésével, beütött a koronavírus, így Joanelli Tamás, a BeSocial ügyvezetője szerint arra jutottak, szükség lesz egy második mérésre is, amivel kifejezetten a járvány, a karantén közösségimédia-használatra gyakorolt hatását kívánták vizsgálni. Ezt, a második adatsort 4738-an töltötték ki. Fontos még azt is megemlíteni, hogy a felmérés során – hiszen maga a kitöltés is online zajlott – kifejezetten internethasználókat kérdeztek.
Ennek fényében annyira nem meglepő, hogy négyből hárman naponta többször is használják a Facebookot. Tavalyelőtthöz képest pár százalékkal nőtt ez az arány, de nagyon nem is tud nőni, hiszen akik Magyarországon internetet használnak, azok szinte kivétel nélkül facebookoznak is. Az 55 év feletti válaszadók 99 százaléka naponta egyszer felnéz a Facebookra, a 13-18 éves korosztályban viszont ez csak kétharmadukra igaz. Minden ötödik válaszadó naponta csak egyszer keresi fel az oldalt.
Facebookozás tekintetében inkább tartalomfogyasztók vagyunk, mint előállítók: a fenti brutális használati arányhoz képest a kitöltők fele a „ritkábban mint hetente” választ adta meg, amikor arról kérdezték, milyen sűrűn tesznek közzé bejegyzéseket. Az internetezők közel ötöde soha nem posztol, csak nézelődik. Itt is az 55 felettiek az aktívabbak: harmaduk posztol naponta legalább egyszer a Facebookra. Egyébként pont az információközlési kedv az egyik olyan tényező, ami szemmel láthatóan változott a járványidőszakban: a karantén ideje minden korosztálynál megnőtt az aktivitás, a felhasználók közül tízből négyen hetente legalább egyszer posztolt valamit.
Bár mint említettük, inkább nézelődésben erősebbek a magyar felhasználók, ez nem jelenti azt, hogy passzívak is: a válaszolók 84%-a azt jelezte, hogy ad valamilyen reakciót a Facebookon. Tízből négy-öt ember posztokra, kommentekre is nyomja a reakciókat, nagyjából ennyi mondta azt, hogy hozzá is szólnak az ismerőseik posztjaikhoz – nyilvános oldalak alatt viszont csak 17 százalékuk nyilvánul meg.
Ismerősök < Hírek
A járványhelyzet elég nagyot változtatott a „Mire jó számodra a Facebook?” kérdésre adott válaszokon is: míg 2018-ban a válaszadók számára a legfontosabb az volt, hogy az ismerősökről tudhassanak meg mindenfélét, a 2020 év eleji (január – februárban vették fel az adatokat) felmérésnél ez már csak a harmadik legfontosabb tényező volt, a karanténidőszakban pedig csak minden második ember méltatta ezt a funkciót.
A hírportálok számára jó hír, hogy mind az év eleji mérés során, mind a járvány alatt az „Itt olvasok híreket” választ jelölték legnagyobb arányban a felhasználók.
A tendencia Joanelli Tamás szerint vélhetően tartós lesz:
Azt szokták mondani, hogy ha valamit legalább 60 napon keresztül csinálunk, az szokássá válik, márpedig a karantén ennél tovább tartott. Így elég nagy biztossággal állíthatjuk, hogy a hírolvasás a jövőben is fontos eleme lesz a Facebook-használatnak.
A Be Social vizsgálta azt is, hogy milyen funkciókat használunk a Facebookon: nem túl nagy meglepetésre itt a Messenger mindent vitt (98%-uk használja), több mint kétharmad követi figyelemmel a Csoportokat, és minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy vásárlásra (de legalábbis nézelődésre/vagy akár eladásra) is használja a Facebookot: 36 százalék jelölte be, hogy szokott virtuálisan plazázgatni a Marketplace-en.
Éhgyomorra is
A „Milyen helyzetben, hol facebookozol?” kérdésre a legtöbben (56%) az „elalvás előtt” opciót választották, ami nem túl kedvező az egészséges alvás szempontjából, de nyilván nem kevesen vannak, akiknek leginkább ez a pár nyugodt perc jelenti az énidőt.
Az ágy amúgy is láthatóan nagyon fontos helyszíne a facebookozásnak, ugyanis a felhasználók kétötödéről derült ki, hogy egyből ébredés után végigpörgetik a hírfolyamot. A tömegközlekedésen utazva minden harmadik ember facebookozik, a vécén ülve pedig minden negyedik. (Gyanítjuk, hogy ez az arány a valóságban jelentősen nagyobb, csak talán a válaszadók közül sokan nem vállalták fel, hogy ilyesmire vetemednek.)
A munkaadók és a tanárok számára rossz hír, hogy minden ötödik válaszadó jelölte be a „tanóra/munka közben kikapcsolódásként” választ, az autósok pedig annak az adatnak nem fognak örülni, hogy százból hatan az utcán gyalogosan közlekedve is hajlamosak belefeledkezni a facebookozásba.
Az élőzés, azaz a Facebook Live is olyan funkció, aminek a használatában jelentős változásokat láthatunk a 2018-as adatokhoz képest. Míg két éve azt írtuk, hogy a megkérdezettek 38%-a még soha nem kapcsolódott élő közvetítéshez a közösségi oldalon, az idei járványhelyzet idején ez az arány már csak 24 százalék volt. Ez a változás nem annyira meglepő, ha belegondolunk, hogy az operatív törzs bejelentkezéseitől kezdve Orbán Viktor nagy (de hallhatóság tekintetében korlátozott) bejelentésén keresztül a karanténszínházakig és online jógaórákig mennyi minden vált elérhetővé a Facebook Live-on keresztül.
A felmérésben konkrétan rá is kérdeztek, hogy a felhasználók melyik funkciót kezdték el a járványhelyzet alatt használni (vagy a korábbihoz képest gyakrabban alkalmazni). Negyedük jelölte be az élő közvetítéseket, a másik népszerű funkció a kapcsolattartást elősegítő Messenger: ötödük százalék jelölte be a videocsetet/hanghívást, kicsivel kevesebb pedig az írásos csetet.
A járványhelyzet abban is változást hozott, hogy a Facebookon – és minden más platformon – aktívabbak voltak a felhasználók, mint korábban. A válaszadók 43 százaléka jelezte, hogy a megszokotthoz képest gyakrabban használta a Facebookot, a YouTube esetében ez az arány 34%, az Instagramnál pedig 20%. Merthogy a Nagy Facebook Körképben más közösségi oldalakra is rákérdeztek – például arra, hogy melyik platformokat használják még a magyarok. És az eredmény az, hogy minél idősebb valaki, annál kevesebb közösségi oldalt használ. Jól látható, mekkora generációs szakadék látható például a TikTok (13-18 évesek: 69%, 55 felettiek: 3%) vagy a Snapchat (13-18 évesek: 75%, 55 felettiek: 0,62%) esetében.
Messengerotika
Az eredmények azt mutatják, hogy a biztonság tekintetben sajnos még nem beszélhetünk tudatosságról. A válaszadók fele nem szokta cserélni a jelszavát a Facebookon, a kétlépcsős azonosítást pedig mindössze minden ötödik használ – mindezek leginkább annak fényében szomorú tények, hogy a felmérésben résztvevők közül szinte mindenki hallott már olyan esetről, amikor valakinek visszaéltek az adataival a Facebookon, és minden nyolcadik válaszadó már maga is átélt ilyen esetet.
Előfordult-e már, hogy üzenetben erotikus fotót küldtél magadról valakinek?
– így szólt a felmérés egyik kérdése, a válaszadók hatoda úgy nyilatkozott, hogy már osztott meg ilyen intim tartalmat Messenger-üzenetben (közülük minden második többször is) – és ha lehet egy tippünk, akkor a valós arány itt is magasabb, hiszen ilyen sikamlós kérdésre nem mindenki mer őszintén válaszolni.
Ezek voltak a felmérés – szerintünk – legfontosabb eredményei, de azért búcsúzóul jöjjön még néhány érdekesség címszavakban:
- A válaszadók kétharmada nem fizetne egy fillért sem a Facebook használatáért. Maximum 1000 forintos havidíjjal még megbékélne minden negyedik ember.
- A felhasználók közel 40 százalékában még soha nem merült fel, hogy törli magát a Facebookról.
- A felmérésben résztvevők közül tízből négyen vásárolt már márkák által közzétett Facebook-posztok hatására – 2018-ban még csak 27%-os volt ez az arány.
Kiemelt kép: Getty (illusztráció)
