Érthető, ha most nem tud aludni a stressztől

A stressz nem feltétlenül rossz, például, ha a teljesítményünkről van szó, olyankor bizonyos mértékig akár a javunkra is válhat. Van, akit a stressz kifejezetten doppingol, azonban az elalvást és a nyugodt pihenést biztosan nem segíti elő. Mostanában, a koronavírus okozta szorongás és aggodalom miatt ráadásul még azokat is nehezebben nyomhatja el az álom, akik amúgy a mindennapokban pillanatokon belül elalszanak.

Köztudott, hogy az alvás különböző fázisokból áll, melyek során lassú hullámú alvás és REM (rapid eye movement), vagyis „gyors szemmozgásos” fázisok váltják egymást. A non-REM fázis alvásunk körülbelül nyolcvan százalékát teszi ki, de ezen belül is különböző szakaszok váltják egymást, a felületes alvástól kezdve a mélyalvásig. A REM fázis, melynek során a mozgatóizmok átmenetileg bénult állapotba kerülnek, alvásunk körülbelül húsz százalékát teszi ki. Ebben a szakaszban „peregnek” filmszerű álmaink.

A nyugodt alvásnak számos feltétele van, melyek legtöbbjét mi magunk alakítjuk ki. Ilyen például hálószobánk megfelelő hőmérséklete, a zajok és a fények minimalizálása vagy a megfelelő étkezés. A stresszt azonban már sokkal nehezebb kordában tartani, így könnyen belerondíthat még a legszebb álmunkba is. Ha napközben történt velünk valami, ami nyugtalanít, vagy egy huzamosabb ideje tartó lelki probléma nyomaszt minket, az nem igazán segíti elő a nyugodt pihenést. Mindenkinél más praktika válik be: akad, aki bárányokat számolgat, más meditálással zárja a napot, de olyanról is hallani, aki visszafelé, fordított sorrendben gondolja végig, mi történt vele aznap, és garantáltan elalszik a végére.

A Sleep Foundation cikke szerint az amerikai felnőtt emberek közel egyharmada állítja, hogy nem alszik jól. Ennek legtöbbször az inszomnia, vagyis az álmatlanság mellett a stressz lehet a kiváltó oka. Növekvő számú kutatás igazolja, hogy minden típusú stressz, tehát a pozitív is, ronthatja az alvásminőséget, az alváshiány pedig tovább fokozhatja a stresszt és ingerlékenységet.

Egy svéd tanulmány megállapította például, hogy a stresszes munkakörnyezet jelentősen növeli az álmatlanság kockázatát.

Egy dél-koreai tanulmány is szoros összefüggést talált a munkahelyi stressz és az álmatlanság között, míg Japánban a magas stressz-szinttel rendelkező alkalmazottaknál, különösen akiknek keményebb munkáját is szűkmarkúan honorálták, jellemzőbb volt az álmatlanság. Az Egyesült Államok egyik főiskolájának hallgatói által készített tanulmányból az derült ki, hogy a családi életből fakadó stressz is nagyban hozzájárult az álmatlanság fokozott kockázatához.

A stressz nemcsak a felnőttek számára jelenthet problémát, ugyanúgy nem kíméli a fiatalokat, például a kamaszokat sem. Az okok fakadhatnak a társaséletükben adódó problémákból vagy az iskolai teljesítményükből, illetve a feléjük támasztott magas követelményekből is.

A stressz számos reakciót vált ki az agyban, az idegrendszerben, az endokrin (hormon) rendszerben és az immunrendszerben. A szakértők egyre inkább azonosítani tudják a stresszválasz azon elemeit, amelyek hozzájárulnak az úgynevezett hiperalert, azaz fokozott készültségi állapothoz. Ebben az agy és a test úgy működik, mintha riasztás alatt állna folyamatosan.

Jó hír viszont, hogy több lehetőség is rendelkezésünkre áll az álmatlanság és a stressz kezelésére, a problémák megoldására tett lépések pedig pozitív hatással lehetnek a hangulatra és az alvásra.

Ha sejtjük, mi okozhatja a stresszt az életünkben, érdemes a relaxációs technikák valamelyikét kipróbálnunk. Ilyen például a meditáció, a jóga, a mélylégzés gyakorlat vagy a progresszív izomrelaxáció. Ugyanilyen fontos a rendszeres testmozgás is, érdemes azonban odafigyelnünk arra, hogy ne este, lefekvés előtt egy-két órával végezzük, főleg ha kemény edzésről vagy futásról van szó. Ha az álmatlanságunk nem csak néhány napos, a stressz pedig huzamosabb ideje fennáll, gondoljuk végig, mi okozhatja, ha pedig elakadunk, és mi magunk nem tudunk a helyzeten változtatni, bátran kérjük szakember segítségét.

A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.

Hirdetés

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte. A Sedacur forte gyógynövények kivonatait tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer napközben oldja a feszültséget, éjjel pedig altat. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. Már gazdaságosabb, 60 szemes kiszerelésben is kapható.

Vény nélkül kapható gyógyszer

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

Ajánlott videó mutasd mind

Mérő László: Úgy döntöttünk, hogy elhisszük a történetet a vírusról

Még ha csak vaklárma is a magyarországi koronavírus-járvány, akkor is rengeteg haszna van a védekezésnek, állítja Mérő László matematikus, pszichológus. A professzor lapunknak arról is beszélt, hogy Orbán szélkakas, és 2022-ben megbukik, de szó volt a távozó indexesek előtt álló lehetőségekről is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.