Ferihegyen már a negyevenes évek elején építettek egy repteret, az viszont a II. világháború alatt súlyosan megrongálódott, ezért 1947-ben kezdték helyrehozni és újjáépíteni a most 1-es terminálként ismert épületet, amit 1950. május 7-én, vagyis hetven évvel ezelőtt adtak át. A Malév elődje, az addig a Budaörsi repülőtéren működő Maszovlet légitársaság innen folytatta működését. Az első években menetrend szerint még csak a hasonló politikát folytató országok gépei jártak, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat 1956 nyarán indult, ez a Malév bécsi járata volt. Az első nyugati légitársaság pedig 1957-ben a holland KLM volt.
A terület a Ferihegy nevet a 19. században a szőlőbirtokos Mayerffy Ferencről kapta, a hegyet, pontosabban a 147 méter magas homokos dombot azonban a repülőtér építése során a negyvenes években eltüntették. A repteret 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évében nevezték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ettől függetlenül a mai napig mindenki Ferihegynek hívja. Egyébként ugyanebben az évben nyitották meg a 2A és a 2B terminálok közös épületét, a SkyCourt várótermet, ahol a járatkésések miatt/előtt betegre ehetjük magunkat túlárazott hamburgerekkel, de ne szaladjunk ennyire előre, inkább nézzük meg, milyen volt a reptér az 1950-es megnyitásakor és az utána következő évtizedekben.
Munkaszolgálatosok és parancsnokuk a repülőtér építésekor, 1944-ben.
1950. május 7-én így nézett ki a repülőtér ünnepélyes átadása. Az első sorban akkori politikusok: balról jobbra Dobi István, Ries István és Marosán György.
Az átadón természetesen egy Lenin-, egy Sztálin– és egy Rákosi-képpel díszített zászlót lógattak le az épületről.
A reptér várócsarnoka 1956-ban, amikor már Bécsbe is lehetett repülni. A modernista épületet ifj. Dávid Károly tervezte. Az épületet 2004-ben újították fel, 2005-től pedig a fapados légitársaságok indították innen járataikat, azonban 2012-ben bezárták a terminált, azóta minden járat a 2-es terminálhoz került. 2012 óta Terminal 1 Airport Event Center néven rendezvényhelyszínként működik.
Szovjet manökenek 1958-ban Ferihegyen. Egyébként a Maritszigeten megtartott divatolimpiászra érkeztek.
De nemcsak manökenek érkeztek 1958-ban Magyarország nemzetközi repterére, hanem Hruscsov is, akit ilyen tömeg várt.
1964-ben pedig innen indultak a magyar olimpikonok Tokióba az olimpiára. Ha minden jól megy, ugyanezt teszik majd a mostani magyar olimpikonok is egy év csúszással, jövőre, 2021-ben, a 2020-as tokiói olimpiára, ami a csúszás ellenére is megtartja nevében a 2020-at.
Ez itt a tranzit 1966-ban. Ezt neveznék ma VIP-várónak.
De nemcsak várakozni lehetett Ferihegyen, hanem vetélkedőket is tartani. Legalábbis 1967-ben teljesen komolyan tartották meg itt a MALÉV Nemzetközi légikisasszony-vetélkedőjét, méghozzá Vitray Tamás vezetésével, aki az alábbi képen is látható pár külföldi stewardess mellett.
A hetvenes években már egészen elképesztő modern dolgokkal lehetett találkozni a reptéren, például ezzel a formatervezett, fémkereső biztonsági kapuval.
Ez pedig már az 1985-ben átadott 2-es terminál, ami egészen hasonlóan néz ki most is, leszámítva, hogy ma már 2A a neve, és balra ott van mellette a 2B Terminál is. Illetve már nem Trabantok parkolnak előtte.
És így nézett ki 1989-ben, a rendszerváltás idején a 2-es terminál belülről.
Ide érkezett 1990-ben Diana hercegné is.
Illetve Károly herceg, akit akkor Göncz Árpád fogadott.
Ez pedig egy 2012-es fotó, amikor az 1964-ben alapított Malév felfüggesztette repülési tevékenységét.
Kiemelt kép: Légiutaskísérők 1966-ban. Fotó: Fortepan /MHSZ /Diana hercegné és Göntér Zsuzsanna 1990-ben. Fotó: Jayne Fincher /Princess Diana Archive /Getty Images
