Pár nappal ezelőtt történt valami, ami hatással lehet az életemre, sőt eltörölheti az egész életemet
– mondja Molnár Emma új videójában, amit a március 31-én, Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény 33. paragrafusa miatt készített. A videó címe egyúttal a youtuber fő kérdése, amelyre választ vár: vaginával hogyan legyek férfi?
Molnár Emma transznemű nő, a salátatörvény említett paragrafusa pedig a biológiai nemről és az anyakönyvi eljárásról szól, pontosabban azt fejti ki, hogy a születési anyakönyvbe a születési nem kerülne be – vagyis a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő nemet, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható.
Miközben a transzneműség a WHO (Egészségügy Világszervezet) által elismert betegség, BNO-kódja is van, a szexuális egészség témakörben mint „nemi inkongruencia” szerepel. A WHO pedig azért sorolta a transzneműséget a betegségek közé, hogy így elérhetőbb legyen a transzneműek számára a nemi identitásukkal kapcsolatos orvosi beavatkozás, a többi közt a hormonterápia.
Sőt, a WHO szerint sem csak kétféle kromoszóma-variáció létezik, az XX és az XY-képleteken túl elég sok van még.
Az első lépés minden nemet változtatni akaró ember számára, hogy a pszichiáternek meg kell állapítania, hogy az illető beteg-e vagy sem. A magyar állam régóta nem fizeti teljesen a nemváltoztató műtéteket, többségében félmegoldások születnek, magánúton, saját pénzen. Például a fiúk mellet csináltatnak és hormonkezelést kapnak, a lányok levetetik a melleiket, és szintén kapnak hormonális kezelést. A tényleges nemi szerveket érintő műtétekre keveseknek van pénzük, kevés orvos is hajlandó ezt itthon bevállalni, nem könnyű műtétek
– mondja Sereg Tímea, szexuális tanácsadással foglalkozó szakember, a 24.hu állandó szerzője.
„Hogy ez miért jó az országunknak, azt nem tudom”
A transznemű Molnár Emma az összes papírján, már az anyakönyvi kivonatán is nőként szerepel. Tizenhárom évesen kezdték el nála a hormonterápiát, de egészen tizennyolc éves koráig nem kaphatott új iratokat.
Sokáig nem coming outoltam, nem beszéltem a transzneműségemről, csak éltem az életem és próbáltam beolvadni. Másfél-két évvel ezelőtt tettem fel a coming out-videómat YouTube-ra. Azelőtt Budapesten dolgoztam egy teaházban, szerettek engem, jó munkaerő voltam, aztán kiköltöztem külföldre, ahonnan pár hónapja jöttem haza. Újra jelentkeztem hozzájuk, mert láttam, hogy keresnek embert, de közölték velem, hogy látták a videómat, és »ilyen megosztó személyiségeket ők nem fognak alkalmazni«
– mondja a 24.hu-nak Emma, aki videójában kifejti, hogy amennyiben egy nemváltáson átesett nőre rákényszerítenek férfi iratokat, az konkrétan a hétköznapi életét lehetetleníti el. Elég arra gondolni, hogy a fentihez hasonló szemléletű munkáltatók nem alkalmazzák majd őt, hiába lenne alkalmas egy pozícióra. Innen pedig elindul egy spirál, nem találnak munkát, nem tudnak pénzt keresni és adót fizetni, ezzel pedig nem tudnak a társadalom hasznos tagjává válni. Molnár a salátatörvényt olvasva arra következtetett, hogy az érvénytelenítené az eddig megtörtént névváltozásokat is, így visszamenőleg őt is, vagyis az ő iratain is változtatni kellene.
Molnár Emma a 24.hu-nak beszélt arról is, hogy rajta kívül több száz transznemű él Magyarországon. Egy barátnője magánúton már elintézte a hormonterápiát és a nemváltást, az iratait azonban nem változtathatta meg. Évek óta él Budapesten a barátjával, de mivel nincsenek új iratai, nem nagyon tud elmenni dolgozni, nem tud például utazni sem. Molnár szerint nyilván óriási előremozdulás, hogy a műtétekre van lehetőség magánúton is, de szerinte nem sokat ér, ha közben ellehetetlenítik őket az élet minden más területén.
„Az irataim megváltoztatásához már tizenhat éves koromban megszereztem a szakvéleményeket, amiket akkor be is küldtem a minisztériumba, hogy megváltozassam a nevem és a nemem, mert jó lett volna iskolába járni, normális életet kezdeni. Sok idő után az a válasz érkezett, hogy nincs arra szabály, hogy tizennyolc év alatt ezt lehetne engedélyezni. Semmi nem mondja ki azt, hogy lehet, de azt sem, hogy nem lehet. Konkrétan az ő jóindulatukon múlt volna az egész, de úgy döntöttek, hogy nem. Anyukám sírva könyörgött nekik a telefonba, próbálta megértetni velük, hogy ez az egész életemet befolyásolja, hogy két évre szüneteltetik az életem” – mondta Molnár, akinek végül tényleg csak tizennyolc éves korában engedélyezték az iratai megváltoztatását.
Ez olyan, mint egy betegség. Minél előbb kezeled, annál jobb lesz a végeredmény, annál hamarabb gyógyulsz meg. Ha kamaszkorban elkezded a hormonterápiát, akkor sokkal inkább azonos lesz a tested a lelkeddel, sokkal könnyebben fogod venni a hétköznapi akadályokat.
Felszólaltak a civilek is
A Háttér Társaság, Magyarország legnagyobb és legrégibb jelenleg is működő LMBTQAI civil szervezete közleményben követeli, hogy vonják vissza a transzneműeket ellehetetlenítő törvényjavaslatot.
Mint írják, az új jogszabállyal alapvető jogaiktól fosztják meg a transznemű magyar állampolgárokat azzal, hogy mostantól az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazná, így a személyazonosító okmányokban sem lehetne azt megváltoztatni. A törvénytervezet sérti az önazonossághoz való jogot, és erősíti a transznemű emberekkel szembeni diszkrimináció különböző formáit.
Közleményükben ők is rávilágítanak azokra a problémákra, amikre Molnár Emma is felhívta a figyelmet videójában, miszerint a transznemű emberek számára az okmányaikban helyesen feltüntetett nevük és nemük alapvető kihatással van létbiztonságukra: ennek hiányában nem férnek hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz, magyarázkodni kényszerülnek állásinterjún, albérletkeresés során, bankban, ügyintézés során, de még a boltban is, amikor kártyával fizetnek. Ugyanis, ha nemet nem válthatnak, akkor nem változtathatnak olyan nevet, ami az ellenkező nemé.
Kiemelt kép: Instagram/Molnár Emma
