Az aranyér teljesen normális, sőt meglehetősen fontos képződmény a végbél utolsó szakaszán, mintegy két centiméterre a végbélnyílástól. Nagyon érzékeny, idegekkel és erekkel átszőtt kötőszövetbe ágyazott visszérpárna, legfontosabb feladata pedig, hogy tökéletes szigetelést biztosítva megakadályozza a szivárgást. Ha kell, megduzzad és zár, alkalomadtán viszont lelohad, hogy utat engedjen mindannak, aminek ki kell jönnie. Nélküle bizony elég kellemetlenek lennének a mindennapjaink!
Viszket, vérzik és fáj
Amíg csendben, egészségben végzi a dolgát, fel sem tűnik, de ez sajnos keveseknek adatik meg élethossziglan: az aranyérbetegséggel 50 éves kor felett az emberek több mint fele találkozott már kisebb-nagyobb mértékben. Mit jelent ez?
Aranyérbetegségről beszélünk, ha a kis párnát helyén tartó kötőszövet meggyengül, az érkötegek kitágulnak, begyulladnak, és rendkívül kellemetlen tünetekkel kínozzák az embert. Amíg a tágulat a végbélnyílás felett helyezkedik el, belső aranyerességről van szó, amit váladékozás, esetenként véres széklet, viszketés kísér.
Érdemes már ekkor elkezdeni a kezelést, mert a helyzet könnyen tovább romolhat, és kialakulhat a külső aranyeresség. Először az érköteg magától előbújik és visszahúzódik, később viszont már csak fizikailag lehet visszatömködni a „helyére”, míg az utolsó stádiumban már hiába toljuk vissza, tartósan nem marad meg a végbélnyílás belső oldalán.
Közben pedig a nedvedzés, vérzések, viszketés mellett egyre erősebb fájdalom jelentkezik, a végén az ember már nem talál olyan testhelyzetet, amiben akár egy percig is komfortosan érezné magát.
Genetika, alkohol, erőlködés
Az aranyérbetegség megjelenéséért több tényező lehet felelős akár önmagában, vagy akár együtt, egymás hatását erősítve. Elsőként a genetikai hátteret kell említeni: a kötőszövetek gyengesége örökölhető, amelyek így idővel akár egyéb hatás nélkül is megnyúlhatnak, és engedik az érköteget kitüremkedni.
Fontos az életmód is: aki sokat ül, jelentős túlsúllyal küzd vagy nagyon keveset mozog, nagyobb eséllyel találkozhat a betegséggel, de hajlamosító tényező a túlzott alkoholfogyasztás, illetve a csípős, fűszeres ételek túlzásba vitele is. Egyéb hajlamosító tényezők pedig főleg a „belső nyomás” fokozódásával állnak összefüggésben.
Nagyon gyakran alakul ki aranyérbetegség a székelést kísérő erőlködés hatására: a gyakori székrekedés hátterében pedig sokszor a rostban szegény étrend és az alacsony folyadékbevitel áll, vagyis visszakanyarodtunk a nem megfelelő életmódhoz és a civilizációs ártalmakhoz.
Terhes nőknél megnő a kismedencei vénákra nehezedő nyomás, amit hormonális változások is erősítenek, majd pedig szülésnél az erőlködés még tovább ronthat a helyzeten. A terhességi aranyér azonban rendszerint magától visszahúzódik.
Gondoskodás az alsó fertályon
Az aranyeret nyilvánvalóan jobb lenne megelőzni, mint utólag kezelni. Mindezért a legtöbbet életmódunkkal tehetünk. A megelőzés nagyon fontos, ám ritkán részletezett eszköze a megfelelő higiénia. Néhány egyszerű módszer a tünetek enyhítéséhez és a gyógyuláshoz is hozzájárul.
A nagydolgok elvégzése után érdemes minél puhább WC-papírt használni, de talán még jobb választás lehet a nedves törlőkendő, amely megfelelően kíméli az amúgy is rendkívül érzékeny környéket. A törlési mozdulatok legyenek finomak, óvatosak, a végbél környékén ugyanis nagyon könnyen okozhatunk apróbb sérüléseket, mondjuk egy keményebb papír és egy durva mozdulat kombinációjával.
A legjobb, ha a törlést mosás is követi tiszta vízzel, lehetőleg adalékanyagoktól mentes szappannal. A szappanok azonban száríthatják a bőrt, így ha az aranyér már tüneteket okoz, jobb választás a tiszta víz.
Patikában kapható gyógyászati segédeszköz
