Ida Sabellis úgy emlékezett vissza a Vice-nak, hogy ideges volt és izgatott azon a három órás vonatúton, amit német barátjával, Juppal tett meg Amszterdamból Groningenbe 1991-ben. Azért mentek oda, hogy ők legyenek az elsők, akiket mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) alá vetnek szexuális tevékenység folytatása közben. Mikor megérkeztek, három férfi kutató várt rájuk a laborban, kicsit csevegtek.
Leesett, hogy én vagyok az egyetlen nő a szobában. Gondoltam is, hogy persze, hogy én vagyok az egyetlen nő egy tanulmánynál, ami a női testről szól
– emlékezett vissza a lapnak. Ahogy arra is, hogy részben szívességből ment ebbe a „kalandba”, de leginkább azért, mert elhivatott antropológus, aki abban az időben sokat kampányolt a nők jogai mellett.
Maga az ötlet egyébként Menko Victor “Pek” van Andeltől származott, Sabellis legjobb barátnőjének a párjától. Van Andel egy videóban azt mesélte, benne ez a gondolat akkor merült fel, mikor Groningenben volt a gyógyászati technológiáról szóló kongresszus, ahol az egyik előadó egy MRI-felvételen mutatta meg, hogy néz ki a torok, amikor valaki azt énekli, hogy „á”.
Olyan csodálatos volt, mint egy body art, ami miatt ösztönösen azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy lehetséges-e a koituszt, az emberi szerelmeskedést is leképezni vele.
Van Andel először akarta megcsinálni a kísérletet, de ő visszautasította a lehetőséget, mert kicsit klausztrofóbiás. Amikor Sabellist megkereste, a nő szkeptikus volt, de azért érdekelte is a téma. Mert bár a férfi eléggé különcnek számított, de orvostudományi végzettsége volt, és társfeltalálója volt egy műszaruhártyának. A nő némi gondolkodás és egy hosszú beszélgetés után Jupp-pal végül igent mondott.
Van Andelnek igaza volt abban, hogy mágneses rezonancia vizsgálatot még sosem használtak a női belső nemi szervek megvizsgálásához, de ez nem jelenti azt, hogy ne érdekelte volna azelőtt a tudományt. A 15. század végéről Leonardo da Vinchinek fennmaradt egy rajza, amin egy férfi hatol be a nőbe – érdekesség: a kép az angol uralkodó, vagyis jelenleg II. Erzsébet királynő tulajdonában van.
Da Vinci elképzelése szerint a női nemi szerv egy egyenes cső, ami a két láb közül egyenesen a gerinc alsó végéig ér. Azóta ez az elképzelt berendezés sokat nem is változott, még a tamponos dobozokon és a szexuális felvilágosító könyvekben is egy egyenes csőnek ábrázolják a vaginát, pedig 500 év is eltelt közben. Egy R. L. Dickinson nevű tudósnak az 1930-as években volt egy elmélete, hogy van benne egy S-görbület, de ahogy az olasz zseninek, neki sem volt igaza.
Visszatérve Sabellishez és párjához, levetkőztek és bemásztak az MRI-be, csak a lábuk lógott ki belőle. Eredetileg az volt a terv, hogy misszionárius pózban lesznek, de erről több okból is lemondtak végül. Egyrészt Sabellisnek nem okozott örömöt ez a pozitúra, másrészt nagyon kicsi volt a csőben a hely. Így a „kanalazásnál”, azaz az oldalukon fekvésnél maradtak, ahol a nő háttal van a férfinek.
Jupp tartott tőle, hogy nem lesz erekciója, de végül ezzel sem volt gond. „Kellemes meleg lett a csőben, és valóban sikerült meghitt módon élveznünk” – emlékszik vissza nő. A gép közben végig csöngött, az egyik leghangosabb gép ez az orvoslásban, és néha utasításokat kaptak a tudósoktól, hogy tartsák ki a pózt, vagy hogy látszik-e az erekció. Ezek miatt néha fel is nevetett a szerelmeskedő pár.
Végül 45 percen át tartott a vizsgálat, a teljesen izzadt pár gyorsan felöltözött, és rohant is a kontrollszobába, hogy megnézzék a felvételeket.
Amikor megláttam őket, azt gondoltam, csodálatosak. Láttam a méhem, és aztán ott volt Jupp egy helyen, amit ismerek a saját érzéseimből, közvetlenül a méhnyakam alatt (…) Olyan sok részlet látszódott, hogy teljesen elállt a szavam
– mondta Sabellis. Egyetlen ember szólalt csak meg: van Andel, aki egyből meglátta, hogy a pénisz egy ívelt, bumeráng formát vett fel. A pénisz egészen Jupp testén belüli tövétől úgy 120 fokban hajlott el. Végül nem csak művészet lett a dolog vége, ahogy alapvetően van Andel elképzelte, hanem egy 500 éves teóriát sikerült megcáfolniuk.
Van Andel – Sabellist feltüntetve társszerzőként – el is küldte a képeket és a megállapításait a Nature szaklapnak, de ott indoklás nélkül visszautasították a cikkét. A történet viszont eljutott a holland bulvárlapokhoz, akik úgy állították be, hogy emiatt a pornószerű valami miatt beteg, rászoruló emberek nem kapták meg a szükséges MRI-vizsgálatukat. Ez nem volt igaz, ráadásul a kísérletet nyitvatartási időn kívül végezték el.
A kórház ennek ellenére visszakozott, és nem engedte meg van Andelnek, hogy megismételje a kísérletet, így a tudományos tanulmány létrejötte lehetetlenné vált. A férfi azonban nem adta fel, hónapokig lobbizott a groningeni kórháznál és végül a radiológia, illetve a nőgyógyászat feje is beleegyezett a folytatásba, azzal a kikötéssel, hogy titokban kell tartaniuk, és soha nem lehet majd publikálni az eredményeket. A férfi belement, mert azt remélte, hogy a publikálást egyszer úgyis meg tudja majd valahogy oldani.
Van Andelék végül nyolc párral és három egyedülálló nővel ismételték meg a kísérletet, összesen tizenháromszor. Ezek már mind misszionárius pózban zajlottak, és minden alkalommal kellett a férfiaknak Viagra. Sabellis erre büszke is, hiszen nekik viszont nem kellett, amiben a Jupp-pal való kapcsolatának erősségét látja bele.
Végül nyolc év és három sikertelen megjelentetési kérelem után, egy elég fura időpontban, 1999. december 24-én a British Medical Journal publikálta a dolgozatot. Ez lett Andel és Sabellis tudományos munkái közül is a legtöbbet idézett.
Valószínűleg ez lesz a hagyatékom. De szerencsés vagyok, mert nem választhatod meg a hagyatékod, és sok embernek nem is lesz soha
– mondta Sabellis.
A hajlott pénisz mellett még egy teljesen váratlan dologra rájöttek az MRI-vizsgálatok alatt. Arra, hogy a nők hólyagja a szex alatt hirtelen megtelik. Amit számos nő tanúsíthat, de a kutatás közben mind a 13 esetben tapasztalták, vagyis tudományosan is igazolttá vált, bár az okát a mai napig nem lehet tudni. Van Andel arra gyanakszik, hogy az evolúció során azért alakulhatott ez ki, hogy elkerüljék a húgyúti fertőzéseket, de ez csak egy hipotézis, egyáltalán nem bizonyított.
A férfi egyébként büszke a tanulmányukra, bár az még mindig idegesíti, hogy milyen gyávasággal találkozott a kutatás alatt, hiszen míg 1999-ben a Science nevű szaklapban nem magasztalták egekig, legszívesebben mindenki letagadta volna, akinek bármi köze is volt az egészhez, ezután már mindenki szerette hangsúlyozni a benne betöltött szerepét, bármekkora is volt, már ha volt egyáltalán.
Sabellis pedig inkább azt emeli ki tanulságként, hogy az emberek mennyivel konzervatívabbak lettek az elmúlt évtizedekben. Rajta még mind a mai napig nevetnek, ha felmerül, hogy részt vett a kutatásban, tanult, idősebb emberek is. 2000-ben a kutatással nekik ítélték az orvostudományi Ignobel-díjat, vagyis a Nobel-díj paródiáját.
Sok szempontból azt gondolom, visszafelé haladunk. Én egy olyan korban nőttem fel, mikor a szex nem volt egy nagy dolog, mindig meztelenül mentünk fürödni, és az emberek nyitottabbaknak tűntek. Manapság az emberek csak egyre konzervatívabbakká válnak
– vonta le a következtetését Sabellis, de annak viszont örül, hogy ha csak egy kicsit is, de sikerült a nemi egyenlőségért valamit tennie a szexuális izgalom tudományáért.
Having Sex in MRI-scanner – Minimovies: Ig Nobel Prizes (Ep. 4/6) from Submarine Channel on Vimeo.
Kiemelt kép: iStock
