Hálás műfaj mindez a YouTube-on, mert az alapvető zenei tehetség mellett túl sok bonyodalom nem kell a sikerhez. Szükség van ugyanis:
- jó minőségű hangrögzítésre,
- profi utómunkára,
- nem kötelezően, de ügyes operatőri munkára, magas minőségű képi világra,
- figyelmes és okos trendkövetésre.
Az utóbbi szempont persze már valahol marketingkérdés, hiszen valaki vagy népszerűséget akar a YouTube-on vagy csak szimplán hobbiból videózik. Mert hát nem mindegy, hogy az Oscar-díjas Shallow-t veszi fel valaki mostanság vagy egy 50 évvel ezelőtti Elvis Presley-dalt. Mind a kettőt lehet igényesen megcsinálni, de az újmédia már csak úgy működik:
A profi cover-videósok pedig brutálisan rá is játszanak erre. Ha megnézzük a legtöbb feliratkozóval rendelkező zenei átdolgozásokra specializálódott csatornákat, azt fogjuk látni, hogy nagyon aktuálisak a zeneipar trendjeit illetően. Szinte 90%-os bizonyossággal állíthatjuk: ha kijön Ariana Grande vagy a Maroon 5 egy ütős slágerrel, azt egy, legkésőbb két napon belül már meg fogjuk találni ezeken a YouTube-csatornákon. Az igazi profik persze egyből árusítják is a feltöltéseiket, egy kattintással már a Spotify-on vagy az iTunes-on találjuk magunkat, ahol csengethetjük ki a pénzt tetszésünk jeléül.
A fentebbi Boyce Avenue után a harmadik legtöbb feliratkozóval rendelkező cover-csatorna J. Flo-jé, akinél például tökéletesen tetten érhető, hogy a tehetségen túl tényleg csak a profi hangminőség és a trendi dalválasztás a legfontosabb, mert ő tényleg csak beáll a mikrofon és a kamera elé, aztán lenyom egy-egy választott dalt. Azt látni kell, hogy itt bizony kőkemény előre dolgozás is folyik, hiszen ezek a youtuberek tényleg be vannak táblázva a napi felvételeket tekintve. A Queen Bohemian Rhapsody-ja pontosan ilyen: a brit rockbanda életéről szóló filmet 2018 októberében kezdték el vetíteni a mozikban, J. Flo már szeptember végén feltöltötte a kapcsolódó számot, amivel óriási nézettségre/hallgatottságra tett szert. Jöttek is a Google-be és a YouTube-keresőbe a kulcsszavak, az algoritmus pedig feldobta az énekes-youtuber feldolgozását — brutális megtekintést generálva.
Egyébként bőven lehet bonyolítani ezeket is, az amatőrből YouTube-on profivá váló operatőr-hangmérnök-zeneszerző, Kurt Hugo Schneider eléggé kimaxolja a cover-videókat. Az ő repertoárja tényleg széles: vannak sima feldolgozások, mashupok, de van úgy, hogy a slágereket kizárólag hárfán vagy zongorán szólaltatja meg.
KHS mashupjairól tényleg ordít, mennyire sok munka van bennük. Nagyrészt egyébként nem egy stúdióban ücsörgő énekes énekli egymásra a dalokat, annál sokkal eredetibbek a klipek: többnyire minden ilyet egy olyan térben vesznek fel, amiben könnyen lehet mozogni. Ugyanis De inkább nézzétek meg, mert csak úgy jön át igazán:
Persze nem minden átdolgozáshoz kell profi munka, ugyanúgy lehet milliós nézettséget csinálni szobában ülve, egy darab gitárral. Violet Orlandi sem viszi túlzásba a szerkesztést, egy kis utómunkával egészen jó covereket szokott összehozni. A Guns N’ Roses Don’t Cry-ját például kevesen tudják jól elénekelni, hát még egy hálószobában ülve. Az viszont Orlandinál jól látható, az amerikai piacra dolgozó youtuber 15 millió megtekintést hozott eddig össze, és alig több, mint 150 ezer feliratkozót számlál — persze ebben közrejátszik, hogy hetente egy videót tölt fel, azt sem folyamatos rendszerességgel.
Egy másik formája a cover-videózásnak, ha egy élő felvételt szerkeszt fel a videómegosztóra valaki. Nemrég tűnt fel a YouTube-on a 13 éves, ír származású Allie Sherlock, aki többnyire azzal szerez iszonyat sok offline- és online megtekintést, hogy kiáll Dublin egyik sétálóutcájára, majd gitárral a kezében elkezd énekelni minél nagyobb slágereket. Így volt ez Lady Gaga és Bradley Cooper Shallow-jával is, amire több mint 7 millió megtekintés érkezett a feltöltés után. 3,5 éve gitározik, 3 éve énekel, ezt mutatja be az utcán.
Nyilván a film sikerének is köszönhető, hogy ennyi ember összegyűlik az utcán egy random lány éneklésére, mert sok kivételes hangú énekes állt már ki valahová, figyelmet kívánva. Itt megint csak előjön a jó dalválasztás, és a profi marketing, hiszen Két operatőr is dolgozik a performansz alatt, ez nyilván nem sokat tesz hozzá ahhoz, hogy valaki pozitívan vagy negatívan ítéli meg a hangját. Mindenesetre szépen növekszik a csatornája, sőt, már lemezt is csináltak neki. Annyira meghökkentő volt mindenkinek a produkció, hogy Ellen DeGeneres is meghívta a saját műsorába, hogy beszélgessen vele kicsit.
Maradjunk a Shallow-nál, ennél jobb duettlehetőség talán nincs is most a zeneiparban, illetve a YouTube cover-világában. A magyar celebek is rákaptak az Oscar-díjas szerzemény feldolgozására, igaz, egymást azért nem nyomják agyon a videómegosztón, tekintve, hogy
Singh Viki volt már tehetségkutatóban, ő nem feltétlenül a kitörni vágyó cover-videósok táborát erősíti, és vélhetően nem is akarja monetizálni ez irányba a csatornáját. Mindenesetre készített duettpartnerével, Polyák Andrással egy Shallow-feldolgozást, ami jelen pillanatban 3000 megtekintés felett mozog, a YouTube keresője a „Shallow cover” jeligére pedig 24. találatként dobja fel a magyar átdolgozást.
Azt, hogy mennyire kiaknázatlan ez a piac itthon, jól mutatja Nagy Brigitta, azaz NÁGI YouTube-csatornája, akinek egyik Maroon 5-átdolgozását világszerte több mint 1 millióan nézték meg. Az a capella-átirat a kommentelők szerint őrülten profira sikeredett, az ilyen nézettségek pedig hazai szinten is magasnak számítanak, főként cover-típusú videóknál. NÁGI csatornáján egyébként gyakori szereplő az X-Faktor 4. szériájában feltűnő ByTheWay csapatának egy tagja, Feng Ya Ou Ferenc.
Őket nem igazán lehet azzal vádolni, hogy megülnék a trendvonatot, de persze a kötelező Csillag születik-feldolgozást ők sem hagyták ki, valamint pár évről korábban volt egy Oscar-díjas La La Land-betétdal is, a City Of Stars, amit Feng Ya Ou Ferenc nagyon ryangoslingosan nyomott le.
Egy egészen eredeti cover-formátummal próbálkozott meg a 2010-es évek közepén Zoller Zsolt a magyar YouTube-on: a népszerű slágereket további átdolgozás alá vetette, és magyar szöveget írt nekik, majd azt énekelte fel stúdióban, profi hangszereléssel. Még jóval Pamkutyáék előtt, ráadásul nem is paródiaként, értelmetlen szöveggel, sokszor hamis hanggal tálalta ezt. Valamiért alább hagyott a lendület, mert túl sok ilyen jellegű videó már nem készült. Azt egyébként ne vegyük el Zollertől, hogy a néha monotonná váló átdolgozásokra épülő csatornák közt üdítő volt az az újítás, amivel próbálkozott.
Hogy ne kizárólag az énekesi babérokra törő YouTube-videósokra hívjuk fel a figyelmet, említsük meg Gergely Pétert, aki ugyan magyarként külföldre dolgozik a videómegosztón, de közel 600.000 feliratkozót tudhat magának, illetve majdnem 90 millió összmegtekintést. de közönség mindenképpen van a dologra. A Halálos iramban-széria egyik részében felcsendülő See You Again című számról készült feldolgozására például több mint 12 millió megtekintés érkezett.
Hogy aztán miért gondolják az itthoni tehetségeink ördögtől való dolognak a zenei videók YouTube-ra való pakolását, jó kérdés. Pedig láthatóan van rá igény a legtöbb ország YouTube-os kultúrájára pillantva, hiszen nagyrészt külföldi slágerek kerülnek ilyenkor feldolgozásra, ami univerzálissá teszi a netes befogadást. És ha már más nem, bizony itthon is sokaknak imponálóak lehetnek a totálisan felhígult, sokszor a semmiért megcsinált influenszer-karrierek, kvázi bátorító példaként. Még azt sem lehet mondani, hogy nem érdemes próbálkozni, mert kis eséllyel válna valakiből országosan ismert előadó. Ez ma már pont fordítva van: még rétegműfajoknál sem kell sokat letenni az asztalra a megtekintésekért, ha ehhez pedig valódi tehetség, minőségi tartalom is társul, akkor tényleg megérné a tehetségkutatók helyett a YouTube-on próbálkozni énekléssel.
Kiemelt kép: YouTube
