Az egy főre eső büfés és gyorséttermi étkezés havonta átlagosan 3415 forintot tett ki Magyarországon 2015-ben. Már azokban a háztartásokban, ahol költöttek ilyenre – derül ki a KSH adataiból. Ami nem kevés, dacára az olyan trendeknek, mint hogy egyre többen járnak el mozogni, egyre tudatosabban étkeznek. Így azt is tudják a legtöbben, hogy a gyorséttermi kosztnak köze lehet az elhízáshoz, a cukorbetegséghez, a szívbetegséghez.
És, ha már elmegyünk, nem gyakori, hogy megnézzük, miből mennyit viszünk a szervezetünkbe. Pedig csak egy példa az egyik lánctól (nem nevezzük meg, mert tulajdonképpen mindegy):
Ez csak egy hamburger, és akkor még nem kértünk mellé sült krumplit és üdítőt, illetve valószínűleg hasonló értékeket kapnánk a pizzánál vagy bármi hasonlónál: kevés tápanyag, magas kalóriatartalom.
Azt is gondolhatnánk – már csak reklámkampányokból is kifolyólag – hogy a fenti értékek már jobbak, mint korábban, hiszen a gyorséttermek is törekednek követni a trendeket, nehogy elszokjanak tőlük az emberek.
De ez nem így van a Bostoni Egyetem és a Tufts Egyetem kutatói által készített tanulmány szerint, ami az gyorséttermi ételek eddigi legnagyobb időszakot magába foglaló és legmélyebb elemzése.
Tíz ismert amerikai gyorsétterem-lánc 1787 ajánlatát vizsgálták meg az elmúlt 30 évből. Ezek között van olyan is, ami Magyarországon is üzemeltet vendéglátóhelyeket, mint a McDonald’s vagy a KFC, de olyanokat is, amik a magyar piacon nincsenek jelen.
Az egészségtudományi kutatók a porció méretét, a kalória- és a tápanyag-tartalmát vizsgálták, főként az előételek, köretek és desszertek körében, ezekre csoportosították az ételeket. Majd összehasonlították, hogy hogy változtak ezek az elmúlt évtizedekben.
Az eredmény pedig:
Az előételekre, köretekre és desszertekre alapvetően úgy gondolunk, mint a főétel kiegészítője. Ennek ellenére az évtizedek alatt mindegyik nagyobb lett. A kutatók szerint azért lesznek egyre nagyobbak az adagok, hogy a vásárlók minél inkább vásárolják őket. Hogy aki meglátja, hogy van nagyobb kiszerelés is, az azt gondolja, így többet kap a pénzéért.
És nem csak méretben, kalóriában is gyarapodtak:
- a desszertek évtizedenként átlagosan 60 kalóriával, az egész vizsgált időszak alatt 200 kalóriával többet tartalmaznak;
- az előételek évtizedenként átlag 30 kalóriával, az elmúlt 30 év alatt pedig majdnem 100 kalóriával tartalmaznak többet;
- a köretek kalóriatartalma nem nőtt nagyon látványosan.
Ahogy – a magas vérnyomást és szívbetegséget is okozni képes – sótartalom is növekedik, olyan esetet is találtak, amiben tíz év leforgása alatt 14 százalékkal több sót tartalmazott az étel.
Egy átlagos felnőtt étrendjében ajánlott sóbevitelt figyelembe véve:
- az előételekben 4,6 százalékkal
- a köretekben 3,9 százalékkal
- a desszertekben 1,2 százalékkal
nagyobb sótartalmat mértek.
Öröm az ürömben: a vas- és kalciumtartalom – főleg a desszerteknél – növekedett, de azért ne együnk miatta több gyorskaját.
Noha ezek a növekedések örömteliek, nem kell gyorséttermi ételeket enni azért, hogy étrendünk több vasat és kalciumot tartalmazzon, mert ezzel egyidejűleg magas a kalória- és sótartalmuk is
– mondta a kutatást vezető Megan McCrory.
Egyébként egyre több termék is kerül a kínálatukba, a vizsgált időszak kezdete óta 226 százalékkal, ami évi átlag 23 új ételt jelent a piacon. Ami szintén meglepő lehet, hogy ezek egészségtelenebbek, mint a „klasszikusok” – vélik a kutatók.
Az talány, miért nem javítanak a minőségén a termékeknek, de amíg megveszik őket, nyilván nem is nagyon érdekük egészségesebb ételeket előállítaniuk a láncoknak.
Kiemelt kép: iStock
