Az amerikai ítéletidő brutálisan tombol a tengerentúlon, ami nemcsak a hajléktalanokat érinti iszonyatosan kellemetlenül, hanem azokat is, akik otthonaikból figyelik a rég nem tapasztalt havazást. A mínuszok embertelenül kúsznak lefelé a hőmerőn, ilyenkor pedig kétségtelenül szükség van az olyan divatos, sztárok által viselt, nem utolsó sorban meleg ruhadarabokra, amilyenek a Canada Goose dzsekijei is. Ja, egyébként majdnem két iPhone árát kell kicsengetnünk azért, ha Daniel Craiget vagy Jennifer Lopezt akarjuk a téli divatban utánozni.
A márka megítélése korántsem jó. Egyrészt árát tekintve igencsak különböző társadalmi rétegeket céloz meg, másfelől a dzseki gyártási folyamata meglehetősen sok negatívumot hordoz magában, de erről később. Az érdekesebb része sokkal inkább az ennek a ruhadarabnak, hogy
Milyen Goose?
Canada Goose, mármint kanadai vadliba, igen. A cég 1957-ben indult világhódító útjára, akkor még Metro Sportswear Ltd. névvel, és egy bizonyos lengyel emigráns, Sam Tick hozta létre. A név nagyjából az 1990-es évek elejéig megmaradt, ám az európai forgalmazásban jobbnak látták, ha Canada Goose néven kezdik árulni a téli cuccokat (a Snow Goose ugyanis foglalt volt). A brand brutális népszerűségnek indult, éves bevételükkel 1991-ben még a 3 millió dollárt is épphogy átlépték, 2008-ra ez 18 milliót jelentett, 2013-ra pedig már 250 millió dollárt, azaz mai árfolyamon átszámolva 69 milliárd forintot ért a brand.
Meglehetősen érdekes, honnan hová nőtte ki magát a cég, tekintve, hogy az indulás után hosszú ideig a kanadai rendőröket ruházták a ma már kultikus dzsekikkel. Elősegítette a cég megismerését, hogy az 1980-as években egy Antarktiszon dolgozó kutatócsoport Goose-termékekkel vonult felfedezni, majd az első kanadai hegymászó is az akkor még nem annyira világhírű cég dzsekijében jutott fel a Mount Everestre. A népszerűségét nem az árának köszönheti, mert egyes modellek már az 1700 dolcsis, azaz közel félmillió forintos árcímkét is át-átlépik, de az biztos, hogy a popkultúra erősen rásegített a márka népszerűségének növelésére — jó példa erre a 2004-ben készült Holnapután című film, amiben konkrétan Goose-dzsekikben tűnt fel az összes főszereplő, mint Jake Gyllenhaal vagy Dennis Quaid:
Mondani sem kell talán, hogy mennyire jó üzletpolitika volt az, hogy a Canada Goose rárepült a legnagyobb celebekre, irdatlan mennyiségű dollárt kiperkálva nekik — hogy ugyan nem mindig, de legalább télen vegyék fel igen sokszor, ha a lesifotósok kereszttüzében utcára merészkednek. Megnyerték Kate Uptont, Daniel Craiget és még Rihannát is,
Igen erőteljes megjelenéssel felbukkant a Spectre című James Bond-moziban (konkrétan ilyet hordott Craig a szerepében), illetve az Oscar-díjas Manchester by the Sea (A régi város) filmben is feltűnt. Nyilvánvalóan ezek a befektetések a legtöbb alkalommal megtérülnek, mert másképp nem tudnának milliókat invesztálni minden évben egy-egy hollywoodi produkció vagy celeb goose-osítására.
Viszik, akár a cukrot — csak nem mindig pénzért
2019 januárjában a chicagói rendőrség fél tucat olyan rablásról számolt be, aminek főszereplői Canada Goose dzseki viselő figurák voltak, illetve azok, akik ellopták tőlük. Néhány esetet még az utcákon felszerelt köztéri kamerák is rögzítettek. A legbizarrabb talán az a jelenet volt, mikor fegyveres férfiak ugrottak ki egy autóból, majd gyanútlan járókelőkről kényszerítették le a márkás kabátokat. Ugyanez Manchesterben is megtörtént még 2016-ban, ami meglehetősen furcsa egybeesés a fentebb már említett A régi város film ugyanebben az időben történt forgatása miatt.
Az 1980-as években hasonló esetek történtek, mikor a Nike piacra dobta az Air Jordan nevezetű sportcipőjét, sajnálatos módon akkor tragédiába is torkollott némely lopás, ugyanis több férfit lelőttek, aki nem akarta odaadni a cipőjét a rablóknak. Többnyire az amerikai fekete közösségekben történtek ezek a gyilkosságok, emiatt egyfajta szimbóluma lett az Air Jordan az áldozatoknak, most pedig hasonló közbeszéd kezdi kinőni magát a közösségi médiában.
Etikai kérdések? Ó, felejtsük el!
Elkötelezettek vagyunk, hogy termékeink mindenfajta olyan tevékenység nélkül készüljenek el, amelyek az állatoknak netán kellemetlenséget okoznának. Teljes átláthatóságot adunk arról, mi történik a cégünknél
— magyarázta a Canada Goose egy közleményben 2019 első hónapjaiban. És hogy ez miért fontos? Állítólag a brand kizárólag olyan állatok szőrét használja fel, amelyek természetes halált haltak, esetleg elestek egy másik ragadozótársuk által, egyes vélemények szerint viszont csapdába ejtik a farkasokat, hogy megszerezzék a szőrüket. A PETA nevezetű amerikai állatvédelmi szervezet már többször beleállt a márkába, főként a prérifarkasok miatt, 2010-ben betámadták Justin Trudeau-t is, amiért családjával együtt a márka ruháiban szerepeltek egy karácsonyi fotón. A szervezet szerint a kanadai miniszterelnök ezzel beállt az állatok kínzása mögé, 2017-ben pedig a PETA egy videót is közzétett arról, amint a Goose munkásai libákat mészárolnak le, ismeretlen célok miatt.
A Canada Goose mint márka, marketing szempontból igen erős. A luxus eleve egy igen negatív kontextust maga után hordozó kifejezés, ez főként igaz a magyar társadalmi közbeszédre, de néhol az USA-ban sincs másképp. Ellenpólusként jelenik meg ilyenkor a minőség, ami jellemezheti a terméket, ezáltal elfeledtetve azt a sok rossz érzést, ami előjön, mikor egy-egy ilyen cucc vásárlásán gondolkodunk. A Canada Goose ennek ellenére nem azt állítja üzletpolitikája középpontjába, hogy „ha a celebek ezt hordják, neked is ezt kell viselned!”
Az új kollekciók bemutatása persze már az Apple-termékek megjelenését idézik fel, mikor kígyózó sorok állnak órákat azért, csak hogy magukra vehessék a kultikus téli ruhadarabokat.
De azt se hallgassuk el, a piaci kereslet diktál, márpedig a minőségi és drága tárgyi javak birtoklása státusszimbólummá vált a fiatalabb generációk körében. Ebbe a sorba jól illeszkedik a kanadai márka is, amely nagyon úgy tűnik, hosszú évekre bebiztosította helyét a mainstream divatiparban.
Kiemelt kép: Jan Hetfleisch/Getty Images