A Klubrádióban Kulka János a szereplést azért vállalta, mert két műsorvezető barátja, Lang Györgyi és Falusi Mariann kérdezte. A felvételen vele volt terapeutája, Varga Sarolta is, hogy együtt ismertessék meg az országgal, milyen nehézségekkel küzdenek az ilyen betegek. A klinikai logopédus azt mondta, hogy a központi idegrendszerben bekövetkezett érkatasztrófa miatt sérült a színész beszédközpontja, beszédzavar maradt vissza, afáziás állapotba került.
Az afáziának több fajtája van, a beszédzavarban szenvedőket a pontosan leírt típusokba sorolják, de teljesen különbözőek, minden afáziás más.
Némán feküdt az ágyán, és bár ébren volt, és tiszták voltak a gondolatai, hiába szólították, nem tudott egyetlen szót sem kimondani, a nulláról kellett indítani a rehabilitációját.
Kulka Jánossal innen indultak. Varga Sarolta azt mondta, a színésznél a stroke után teljes beszédképtelenség, anartria következett be. A némaság, illetve az akadozó beszéd oka, hogy az úgynevezett beszédlégzés-funkció nem működik, a beteg nem képes a kiengedett levegővel hangokat megformálni.
A zene az kell
A verbális blokkot többféleképpen lehet oldani, fontos, hogy az agyat folyamatosan kondicionálják. Kulka Jánosnak nagyon jól megy a memóriás kártyajáték és állapota javulásában sokat segítettek az általa korábban rendszeresen előadott dalok.
A színész által korábban sokszor előadott slágerek, mint a Nagy utazás című Dés-Bereményi szerzemény, a Leonard Cohen-féle Halleluja szövegeit először énekelve olvasták, majd olvasva énekelték, ez ment át lassan folyamatos beszédbe.
Kulka már képes mondatokat formálni. Francia- és angoltudását szinte teljesen elvesztette, de lassan már jönnek vissza a szavak. A színész ennek kapcsán megjegyezte, mekkora rejtély az emberi agy működése.
Kulka Jánost nem idegesíti, ha előbb kimondanak egy szót, ami neki nem jut eszébe, számára az a fura, hogy az egészségügyi dolgozók is zavarban vannak az afázia kapcsán.
Varga Sarolta szerint nem a hallgatás, a hangosabb beszéd a megoldás, hanem a lassabb mondatok. Türelemmel kell várni a beteg válaszára, nem szabad, hogy sürgetést érezzen. A legfontosabb, hogy beszéljen, ha hibásan, akkor is.
A gyógyítónak empatikusnak kell lennie, nem elvárásokat kell megfogalmaznia, hanem a verbális blokkot oldania. Ha a beteg nehéznek érez egy feladatot, félre kell tenni és másfajta fejlesztéssel próbálkozni.
Kulka színházat csinál a kórházban is
Az éneklésekkel Kulka nemcsak saját gyógyulását segítette, hanem több betegtársáét is. A pozitív tapasztalatok után Varga Sarolta más pácienseinél is alkalmazta a zeneterápiát. A módszer szélesebb körű hasznosítása másfél éve kezdődött. Egy Parkinson-kóros betegének lejátszotta a Halleluját, amit Kulka énekelt, majd a színészt is behívta, együtt hallgatták, és a szám gyógyítóerővel bírt.
A kórházban Kulkát mindenki szereti, csütörtök délutánonként mások is összegyűlnek a foglalkozásra, hogy közösen énekeljenek. Ez sokat jelent a többi betegnek is, nagy öröm nekik, hogy láthatják Kulkát és együtt énekelhetnek vele. A színész az egyik afáziáról tartott előadásán is részt vett, a végén pedig a Dés-Nemes-féle Valahol Európában című dalt énekelte.
Lang Györgyinél Kulka a Halleluja alapjára tökéletesen énekelte rá a szöveget, csak kicsit szégyenlősen. Varga Sarolta ezt azzal magyarázta, hogy a betegekben deficitérzés, türelmetlenség van, szinte kivétel nélkül azzal foglalkoznak, milyen messze vannak még eredeti állapotuktól. A színész sem tagadta, szégyenlősségének az lehetett oka, hogy attól félt, lejáratja magát, ha nem úgy énekli a dalt, mint régen.
Másik dimenzióba kerülnek
A terapeuta szerint a beszédképtelenség lelkileg nagyon megviseli a betegeket, sokan depressziósok lesznek, sokak fejében megfordul az öngyilkosság gondolata. Kulka ekkor viccesen közbeszólt:
alkoholista vagyok.
Varga Sarolta szerint az afáziások pszichés állapota érthető, mert a betegségükkel másik dimenzióba kerülnek: a gondolataik ugyanúgy működnek, mindent tudnak, ugyanott vannak, ahol voltak, de nem, vagy csak részben értik a nekik mondottakat, ők pedig nem képesek közölni, mi a bajuk, nem azt mondják, amit szeretnének.
Az afáziás, ha stroekja volt, úgy ébred, hogy semmi nem olyan, mint volt, a jobboldaluk jellemzően lebénul, nem tudnak felállni, felülni, nem értik, vagy nem teljesen, amit mondanak nekik, nem tudnak válaszolni, a környezetük pedig nem tudja mi a bajuk, és ők maguk sem. Nem értik, mi történik velük, olyan helyzetben vannak, amiről még csak nem is hallottak – mondta a terapeuta.
Az afáziás ember nagyon kiszolgáltatott, jellemzően írásban sem tudja kifejezni magát, ezért terapeutaként utóbbinak a javításával foglalkozik. Erre Kulka Jánosnál is szükség volt, de a színész már nemcsak beszélni képes – ha lassan is –, hanem írni, olvasni is tud.
Falusi Mariann szerint környezete azt érzi, a színész állapota folyamatosan javul. Eleinte a hogyléte felől érdeklődő sms-ekre virág, szívecske és puszi jeleket küldött, de ma már szöveges válaszokat küld. Lang Györgyi szerint az is érzékelhető, hogy barátjuk humora is kezd újra visszatérni, amire Kulka ironizálva, fájdalmasnak tűnő hangon csak annyit mondott:
hát ez az, valóban nagyon humoros – volt.
Aztán szintén viccelődve hozzátette, lassan, “langsam” valóban jön vissza a humora. Varga Sarolta szerint a kiegyensúlyozottság sokat segít a gyógyulásban.
