Élet-Stílus

A kastély, ahol kétszáz éve megállt az idő

A keszthelyi Festetics-kastélyban sétálva még azon sem lepődnénk meg, ha egy gróffal találkoznánk a folyosón.

A hosszan elnyúló Balaton és a nádasrengeteggel számtalan állatfajt csábító Kis-Balaton közé szorult Keszthely kisebb károkkal túlélte a második világháború mindent elpusztító hullámait, így óvárosa ma is a századforduló hangulatát őrzi, ellentétben a Balatont körülvevő városok jó részével. Nem csak ezek az épületek őrzik azonban a történelmi Magyarország levegőjét, hanem a város határában központjában álló Festetics-kastély, az ország negyedik harmadik legnagyobbja.

A tolnai Festetics családból származó, magát többek közt országgyűlési követként,  somogyi alispánként, valamint táblabíráként is kipróbáló Festetics Kristóf 1737-1741 között egy szempillantás alatt lett Zala vármegye egyik legnagyobb földbirtokosa, ennyi azonban nem volt elég a családi vagyon gyarapításán is dolgozó férfinak:

eldöntötte ugyanis, hogy vagyonához méltó otthont épít a családnak.

1745-ben ezért elindította a ma is látható keszthelyi kastély építését, városi könyvtárat alapított, sőt, a környéken templomok egész sorának megszületését finanszírozta.

Fotó: Ian Trower / Europress

 

Az épületet következő évtizedekben többször átalakították, illetve bővítették, mai alakját így csak közel százötven évvel később, 1883-1887 között nyerte el. A falak mögött százegy szobát alakítottak ki, ekkor született meg a teljes épülegyüttes képét átformáló, a környező utcákból jól látható neobarokk torony, de a negyvenkét hektáron elterülő – többek közt Festetics György kétszáz évvel ezelőtt ültetett kínai páfrányfenyőinek is otthont adó – park is elnyerte végső formáját.

Az övenféle fát és bokrot rejtő, minden évben hetvenezer virág ültetésével életben tartott park ma számos ritka fajnak ad otthont, értékeihez hasonlót legközelebb pedig csak a bécsi Schönbrunn-kastély kertje képes felmutatni. Ne ragadjunk le azonban a kertnél, hiszen az épület

ma is őrzi a XIX. századi főúri élet helyszíneit,

így a második világháború legsötétebb hónapjaiban a várost megszálló orosz csapatok parancsnoka által a megóvás érdekében egyszerűen csak elfalaztatott kilencvenezer kötetes magánkönyvtárat, ahol nem csak a felbecsülhetetlen értékű könyvek (köztük Thuróczy János 1488-ban megszületett Chronica Hungaroruma), de az ide gyűjtött legszebb bútordarabok és díszek is sikeresen átvészelték az ország más pontjain komoly műkincsrablásokkal járó időszakot.

A szobákban ma így Benczúr Gyula-festménynyel, meisseni porcelánvázákkal, Stróbl Alajos- szoborral, vagy épp a családba II. Tasziló feleségeként érkező Hamilton Douglas Mária hercegnő Angliából hozott berendezési tárgyaival is találkozhatunk.

Az eltulajdonított tárgyak közül az elmúlt években számos darab vásárlás útján jutott vissza az épületbe – három évvel ezelőtt például egy bécsi aukción felbukkant, a család címerét viselő hat darabos aranyozott ezüstpohár-készlet, egy budapesti árverésen megszerzett neorokokó bútorgarniatúra, vagy épp a jó eséllyel egykor szintén a kastélyt díszítő XVIII. századi falikárpit.

Szintén említést érdemelnek a kastély más jellegű kiállításai is: az egykori istálló és kocsiszínben az ország legnagyobb hintógyűjteménye, néhány lépésnyire az Afrikát második otthonául választó Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, báró Dózsa György valamint Windisch-Grätz több világrekordot is felállító trófea- és relikviagyűjteménye, a 2012-ben újra megnyitott, Gustave Eiffel-elemekből épült Pálmaház, vagy épp a főúri utazások kellékeit és járműveit bemutató Amazon Ház.

Szponzorált tartalom

A cikk a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. támogatásával készült.

Fotók: Festetics-kastély

Ajánlott videó

Olvasói sztorik