Élet-Stílus a világ egy fura hely

A sarkkörön túli norvég város, ahol tilos eltemetni a halottakat

A haldoklókat, illetve a váratlanul elhunytakat így a kétezer kilométerrel délebbre fekvő fővárosba, Oslóba szállítják. Ennek első hallásra nincs semmi értelme, pedig a magyarázat igen egyszerű.

A világ legészakibb városa, a Spitzbergák fővárosaként ismert kétezerszáz lakosú Longyearbyen első látásra teljesen átlagos északi településnek tűnik, a kopár, hóval és jéggel fedett hegyek közt megbújó színes házak közt sétálva azonban furcsa titokra bukkanhatunk:

a sarkkörön túl fekvő városnak ma sincs temetője, a temetés pedig tilos.

Az 1906-ban alapított szénbánya mellett létrejött, annak alapítójáról, John Munro Longyearről elnevezett Longyearbyen lakói elhunyt, vagy épp haldokló családtagjaikat ezért a kétezer kilométerrel délebbre fekvő fővárosba, Oslóba küldik.

Fotó: Michael Haferkamp

 

Hogy miért? Az ok rendkívül egyszerű: a környék talaja ugyanis állandóan fagyott – ezt nevezzük permafrosztnak –, az átlaghőmérséklet pedig csak három hónapra szökik nulla fok fölé, így egy-egy temetés során voltaképp csak egy óriási, természetes fagyasztóba helyeznék a holttestet, ez pedig nem csak az elhunytat, de a halálát okozó vírusokat is konzerválná.

Számos téren az első

Longyearbyen ad otthont a világ legészakibb mobiltornyának, autókereskedésének, egyetemének, bárjának, művészeti galériájának, repülőterének, tűzoltóságának, bankautomatájának, és persze a legészakibb kebabosnak is. Vannak azonban ennél meglepőbb tények is: a környéken kószáló jegesmedvék miatt a város területét tilos fegyver nélkül elhagyni, az állandó hideg miatt a helyi lakosok csak korlátozott mennyiségű alkoholt vehetnek, a macskatartás pedig a környék madarainak túlélése érdekében tilos.

A folyamat akár végzetes is lehet, hiszen a száz évvel ezelőtt a világon végigsöpört spanyolnátha két év alatt félmilliárd embert fertőzött meg, minden ötödik beteg – így például az utolsó magyar király, IV. Károly, Kaffka Margit, vagy épp Egon Schiele – pedig nem élte túl a harcot a betegség ellen.

Ez elég nyomós oknak tűnt a temetések betiltása mellett, de a nagy nehezen eltemetett, természetes okokból, vagy épp vírusokkal terjedő betegségek miatt elhunytakat a szagot fogott jegesmedvék is elhurcolhatják.

Kiemelt kép: Bjørn Christian Tørrissen

Ajánlott videó

Olvasói sztorik