Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint ha befogadjuk a menekülteket, akkor bizony nekünk is rovarokat kell majd ennünk. Ezek szerint a Finnországban nemrég piacra dobott tücsökből készült kenyér is a Soros-terv része? Ha erre a kérdésre nem is tudunk választ adni, annak utánajártunk, mi várható a jövőben a rovarok élelmiszeripari felhasználásával kapcsolatban.
Máshol szabad, itt nem
Az új élelmiszerekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletből kiderült, hogy idén januártól bizony tücsköt, szöcskét és mindenféle más ízeltlábút is lehet az Európai Unión belül emberi fogyasztásra árusítani. Magyarország azonban nem fogadta el az erre vonatkozó határozatot, így itt tilos egyelőre rovar alapú élelmiszereket forgalmazni. Pedig a Global Market Insights kutatása szerint ezeknek a rovaroknak és csúszómászóknak a piaca a következő fél évtizedben hozzávetőleg 40-45 százalékkal nő majd évente.
Az ilyen lisztből készült pékáruk gyártása Finnországban már el is kezdődött, a Guardian szerint egy pékség áruba bocsátotta első tücsökkenyerét. A szárított rovarból, búzalisztből és egyéb magvakból összeállított lisztből készült kenyér több fehérjét tartalmaz, mint a normál búzakenyér és átlagosan 70 tücsköt használnak fel hozzá.
A fogyasztóknak így egy nagyon jó fehérjeforrást kínálunk, ráadásul ez egy egyszerű módszer arra is, hogy megismerkedjenek a rovaralapú élelmiszerekkel
– mondta Juhani Sibakov, a Fazer pékség innovációs vezetője.
Finnország egyébként novemberben csatlakozott Nagy-Britanniához, Hollandiához, Belgiumhoz, Ausztriához és Dániához, hogy lehetővé tegyék a rovarok élelmiszergyártáshoz való felhasználását és forgalmazását. Ráadásul ezeknél az állatoknál kevesebb földre, vízre és takarmányra van szükségük, mint más állatok tenyésztésénél, ezért a gazdasági és ökológiai szempontok is fontos szerepet játszanak.
Fotó: Helmut Fohringer / AFP
Antonovits Bence, a Little Food SCRL élelmiszertücsök-tenyésztő startup termelésvezetője szerint azért is előnyös ezeknek az állatoknak az ipari tenyésztése, mert egységnyi inputtal sokkal nagyobb mennyiségű fehérje állítható elő. A világon ugyanis egy globális fehérjeválság figyelhető meg. A növekvő népesség egyre nagyobb fehérjeigénnyel lép fel és az eddigi módszerekkel ez már egyre nehezebben elégíthető ki. Ezért is lehet jó megoldás a rovarok élelmiszeripari felhasználása.
Nagyon fontos, hogy nem vadon élő állatokat gyűjtünk össze, mivel Európában nagyon intenzív a vegyszerhasználat. Teljesen zárt, iparszerű módszerekkel tenyésztjük, és bio növényi termékekkel etetjük őket
– mondta, majd hozzátette, nem az az elsődleges céljuk, hogy a cég termékeit Magyarországon is forgalmazzák annak ellenére, hogy saját kutatásai szerint a lakosság fele nyitott lenne a fogyasztásukra. Viszont ha van fogyasztói és gazdasági igény arra, hogy ez a szektor fejlődjön, akkor bizony majd Magyarország is választás elé kényszerül. Ez a dolog azonban még nagyon gyerekcipőben jár, a nyugati országokban is csak egy-, maximum kétéves múltra tekint vissza.
Nem az a kérdés, hogy lesz-e rovaripar Magyarországon, hanem az, hogy mikor
– így Antonovits.
Honnan tudjuk, hogy biztonságosat eszünk?
Antonovits szerint hatalmas előnye a rovaroknak, hogy genetikailag nagyon messze állnak az embertől, éppen ezért minimális az esélye, hogy olyan vírust hordozzanak, ami veszélyes lenne az emberre. Ami inkább rizikót jelent, hogy toxinokat hordozhatnak, ezért kell steril körülmények között nevelni, és haláluk után úgy kezelni őket, hogy mikrobiológiailag stabilak legyenek.
Fotó: Helmut Fohringer / AFP
Ám hiába a sok pozitívum, Szarka Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa szerint Magyarország több okból sem befogadó. Ennek egyrészt civilizációs okai vannak, másrészt primitív cselekedetnek is véljük a rovarfogyasztást. Mivel ezen az éghajlaton lehetővé vált a jól működő mezőgazdaság kialakítása, ezért nem szorultunk a rovarok által nyújtott fehérjeforrásokra, nem vagyunk ehhez hozzászokva.
A dietetikus szerint pedig alapvetően nagyon jó elgondolás a rovarok élelmiszerbe való beépítése. Alacsony tápanyag-, kalória- és zsírtartalommal rendelkeznek, fehérjetartalmuk viszont vetekszik a húsokéval, sőt egy rovaré az 50-60 százalékot is meghaladhatja. Ráadásul olyan aminosavak is megtalálhatóak bennük, melyek például a növényi fehérjékben nincsenek meg, pedig a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Összességében tehát lenne helyük az egészséges táplálkozásban.
Kiemelt kép: Thinkstock
