Néhány hete az Elhízás Világnapja alkalmából az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet kiadott egy közleményt, amely szerint jelenleg Magyarországon minden 5. kisiskolás (6-8 éves gyerek) túlsúlyos. Az adatokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Imperial College London kutatói által vezetett, 31,5 millió 5-19 éves gyerek adatai alapján készült tanulmányból nyerték, ebben a kutatásban egyébként az OGYÉI is részt vett.
A kisiskolásokat érintő 20 százalékos aránnyal Magyarország a 200-as világlistán a túlsúlyos lányok viszonylatában a 99. (a legrosszabb helyzetű országok vannak elöl), az elhízott lányok arányát illetően a 85. helyen áll. A fiúknál viszont rosszabb a helyzet, ők az 50. és az 54. helyen végeztünk.
A Elhízás Világnapjának hivatalos oldalán elérhető a hazánkra vonatkozó tavalyi statisztika szerint, ha nem történik drasztikus változás,
Hasonlóan sötét jövőt predesztinál az OECD tagországokat vizsgáló legújabb, elhízással kapcsolatos tanulmány is: eszerint minden második felnőtt, és minden hatodik gyerek elhízott. A felnőttkori elhízási arányokat tekintve Magyarország az Egyesült Államokat, Mexikót és Új-Zélandot követően a negyedik helyen áll.
Nagy jelentősége van tehát annak, hogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége másfél évvel a hazai felnőtt lakosságnak szóló táplálkozási ajánlás után a héten megjelentette az OKOSTÁNYÉR® gyereknek szóló változatát, amely a legfrissebb tudományos eredményeket figyelembe véve határozza meg, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta milyen élelmiszertípusoknak, milyen arányban kellene a 6-17 évesek tányérjára kerülnie.
Bár a szakemberek minden adandó alkalommal és fórumon hangsúlyozzák az elhízás kockázatait, mégis sok szülő nem látja az összefüggést a gyerekkori zsírpárnák és a későbbi krónikus megbetegedések, a cukorbetegség, az asztma, a magas vérnyomás vagy a depresszió között.
A táplálkozással kapcsolatos rossz beidegződésekért, sztereotípiákért elsősorban a felnőttek felelősek. 2014 óta működik a GYERE – Gyermekek Egészsége Programunk, amely a gyermekkori elhízás visszaszorítását célozza meg. A szülőkkel szerzett tapasztalataink alapján mondhatom, hogy kezdetben sok esetben nehéz meggyőzni őket arról, hogy miért fontos és lényeges az ilyen jellegű programok működtetése. Hosszú idő szükséges, mire elfogadják, ezt követően azonban szívesen bekapcsolódnak, és partnerként tekintve a szakemberekre hajlandóak megtenni a szükséges lépéseket
– mondja Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke.
Bár a szövetség ajánlása szerint naponta négy adag zöldség illetve gyümölcs volna az ideális, ami megközelítőleg 400 grammot jelent, ennek a valóságban alig több mint a felét fogyasztják el a gyerekek. A gyümölcsök és zöldségek számos létfontosságú tápanyag nélkülözhetetlen forrásai, különösen értékes a vitamin-, ásványianyag- és rosttartalmuk, ezért emelni kellene a napi elfogyasztott mennyiségen.
A gabonafélék, illetve a belőlük készült élelmiszerek szintén fontos részét képezik az egészséges táplálkozásnak. Nagyban hozzájárulnak testünk energia-ellátásához, emellett értékes vitaminokat és rostokat is tartalmaznak. A magyar gyerekek többsége mégis kevés gabonát fogyaszt, a teljes kiőrlésű termékekkel szemben pedig továbbra is nagy az elutasítás.
Az okostányér kevesebb, mint egynegyedét a húsok, a halak, a tojás, a tej és a tejtermékek alkotják, melyek számos vitamin és ásványi anyag forrásaként funkcionálnak. A tej és tejtermékek kalciumtartalma különösen értékes, hatéves kor után mégis folyamatosan csökken a fogyasztásuk, a 4-10 éves korú gyerekekre jellemző, hogy az ajánlott 500 ml tej (vagy ennek megfelelő kalciumtartalommal bíró tejtermék) helyett 300 ml körül fogyasztanak el naponta, később pedig ez az érték egyre csökken. Az MDOSZ elnöke úgy látja, a kevés tej illetve tejtermékfogyasztás mögött ismeretbeli hiányosságok is vannak.
Rögtönzött felmérést végeztünk 11-12 éves gyerekek körében. A megkérdezett iskolások 76 százaléka pontosan tudta, hogy a kalciumbevitel miatt elengedhetetlenül szükséges tejet, tejterméket fogyasztani, de a szükséges mennyiségre vonatkozóan már csak 40-45 százalék felelt helyesen, sokan pedig nem tudták besorolni a tejtermékek családjába például a kefirt vagy a túrót.
Fehérjeforrásként leginkább hús és felvágott kerül az asztalra, tejtermékek, tojás, és tengeri hal alig. Az értékes zsírsavakat tartalmazó halból sok magyar gyerek csak évente egyszer eszik.
A desszertek, édességek, chipsek magas só- és cukortartalmuk miatt hetente egyszer-kétszer kerülhetnének az étrendbe, ezzel szemben a legtöbb gyerek naponta fogyaszt valamilyen nassolnivalót. A felnőtt lakosság tekintetében a napi hozzáadott cukormennyiség a legutóbbi OTÁP felmérés alapján csak minimális emelkedést mutat, és a megengedett határértéken belül van (a napi energiához viszonyítva 10 százalék alatt kell lennie).
További probléma, hogy a mai 6-17 éves korosztály rendkívül keveset mozog, de ami még ennél is rosszabb, rendszertelenül étkeznek: az ajánlott öt helyett gyakran csak háromszor vagy kétszer, ráadásul több mint 30 százalékuk reggeli nélkül indul el otthonról. Az első étkezés hiánya rossz irányba befolyásolja a koncentrálóképességet, és a plusz kilók felkúszásában is jelentős szerepet játszik. A rendszeres reggeli beiktatásával a vércukorszint egyensúlyban tartható, amellyel nagy eséllyel megelőzhetők az evési rohamok.
A gyerekek részére készült okostányér leginkább az adagokban tér el a felnőttekétől, az ő energiaigényük ugyanis a kor, nem és fizikai aktivitás alapján nagy szórást mutat, iskolás korban például napi 1300 és 3300 kcal között változik.
Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila
