Rajtunk múlik, mennyit vagyunk hajlandóak befektetni abba, hogy a szexuális életünk a lehető legjobb legyen. A szexualitást megtanuljuk, senki nem úgy születik, hogy tudja, mit kell csinálni az ágyban. Az évek alatt felszedett tapasztalatok, ismeretek azok, amiket felhasználunk az új partnerrel, csakhogy mivel nincs két egyforma ember, és az új partner addigi szexuális ismereteit és tapasztalatait sem ismerjük, így ahhoz, hogy a szex mindenkinek kielégítő és élvezetes legyen, egymáshoz kell alkalmazkodnunk.
Oda kell figyelni a másikra
A kölcsönös alkalmazkodást nem váltja ki, ha több tíz évnyi színes, bőséges tapasztalatra tettünk szert, és
Nem azért kell a másikra odafigyelni, mert az ő elvárásai különlegesek lennének, hanem mert teljesen más tapasztalattal érkezik a kapcsolatba, mint mi. Így az addig megtanultak nem elegendőek egymáshoz. Ilyenkor válik fontossá a kölcsönös alkalmazkodás, a kommunikáció és az odafigyelés. Meg kell ismerni egymást, és ehhez irányítanunk kell tudni. A másikra figyelés nélkül a szex pusztán üres kielégülés lesz, és nem adja meg azt a pluszt, amire azt mondhatjuk, ezt érdemes folytatni.
Egymás testének felfedezése ott kezdődik, hogy már a kezdetektől tudnunk kell, mit várunk el a másiktól. Az új partnerrel elsősorban a szexuális ingerlés minőségét és mennyiségét érdemes kitanulni, ez egyénenként eltérő. Kevés annak a valószínűsége, hogy a nő is annyira gyorsan eljut az izgalmi állapotig, mint a férfi, és annak is kicsi az esélye, hogy ha az előjáték nem fut ki, akkor a szex elvezet az orgazmus állapotáig. (Megfelelő előzetes ingerlés után viszonylag rövid idő elég a kielégülés állapotához). Érdemes azonban észben tartani, hogy a szexualitás nem az orgazmusról és a gyors kielégülésről szól, hanem arról az útról, ami odáig vezet.
Meg kell mondani, mi a jó nekünk
A szexuális intimitás kommunikációs folyamattá válik, tudnunk kell közölni a másikkal, hogy nekünk mi a jó, és mi nem jó. A pár kölcsönös egyezségre jut a szexuális élet terén, és ha zavar lépne fel a kommunikációban, akkor az általában a szexuális kulturálatlanság tünete. A férfiak kényesek a teljesítőképességükre, és érzékenyen reagálnak minden olyan megjegyzésre vagy utalásra, ami arról szól, hogy nem elég jók az ágyban. A nők pedig szégyenlősek elmondani, milyen érintés esik jól nekik, ráadásul nem szeretnék megbántani a partnerüket.
A tartós kielégületlenség a rossz kommunikációnak köszönhető tehát, ez pedig egyértelműen érzelmi és pszichikai okokra vezethető vissza: a pszichoszexuális érésében gátolt embereknél nem alakul ki az egészséges szexuális kölcsönösség. A megértő beszélgetés, egymásra figyelés sokat segít az összecsiszolódásban, és nem utolsósorban érdemes figyelembe venni, hogy a jó szex nemcsak, hogy fiatalít, de energiát ad a testnek, és feltölti a lelket.
