Még egy utolsót rúg a tél a magyarokba

Végre itt a szép idő, süt a nap, egyre tovább van világos, melegszik a levegő, a természet napról napra hívogatóbb. Az embert pedig elviselhetetlen álmosság nyomja földhöz, ólomsúllyal fekszik mindenkin a tavaszi fáradtság. Valahol igazságtalan, hogy amikor végre beindul az élet, inkább pihenésre, vetett ágyra és félhomályos szobára vágyunk leginkább.

Pedig egy teljesen természetes folyamatról van szó, átvitt értelemben, de csaknem szó szerint is elmondhatjuk a tavaszi fáradtságról: a tél bosszúja.

Durva átmenet

Az ember elképesztő módon képes alkalmazkodni a légkör-környezeti és csillagászati változásokhoz. Egy évet megélni hosszú idő, megszoktuk az évszakokat, ezért fel sem tűnik, a mi mérsékelt égövünkön milyen szélsőértékek közt kell a szervezetnek minden egyes napon a maximumot nyújtania.

Nyáron sokszor árnyékban is 40 fok a hőmérséklet, télen -20 alá is süllyed. Egyszer a nap kétharmadában sötét van, máskor épp ellenkezőleg, 16 órán keresztül szikrázó napsütés. A páratartalom néha fullasztó, de olyan is van, amikor szinte fáj beszívni, annyira száraz a levegő. Légnyomásváltozások, egymást követő frontok, légszennyezettség, UV-sugárzás – hosszan sorolhatnánk, mi mindennel kell szembenéznünk “mindössze” 365 nap alatt.

Az egyik legkeményebb a télből a nyárba való átmenet, ráadásul pont a fény miatt, amire pedig alig vártunk egész télen

– mondja Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója.

Felpörög és kifárad

A fény hiánya az egyik legmegterhelőbb tényező a szervezet számára. Az ember a természethez hasonlóan egyfajta nyugalmi állapotba kerül a sötét időszakban. Még akkor is, ha a munkahelyen ilyenkor is száz százalékosan kell pörögni, de a hormonháztartás, az anyagcsere és tucatnyi egyéb folyamat megváltozik, alkalmazkodik a hideghez, a behúzódó, kevésbé aktív állapothoz.

A téli napfordulóval ugyan lassan növekedni kezd a világos periódus időtartama, a március-áprilisi időszakban viszont “megduplázza” lépteit, naponta 4-5 perccel tovább tart a nappal, az óraátállítással pedig hatalmasat ugrunk a fénybe. Az ember biológiája pedig már csak olyan, hogy a fény hatására a szervezet felpörög, amitől viszont megfelelő alapok híján gyorsan kifárad – magyarázza a meteogyógyász.

A tavaszi fáradtság tehát valóban egy fajta fáradtság érzet, erőtlenség. Nézzünk egy nem túl tudományos, de annál érthetőbb példát.

Valaki ülőmunkát végez, két éve csak annyit mozgott, amíg bement a munkahelyére. Majd egy hirtelen jött, ellenállhatatlan késztetéstől hajtva lefut két kilométert. Persze hogy úgy érzi, menten belehal. De ha folytatja, egy idő után meg sem kottyan neki még egy nagyobb táv sem.

Fáradtan, kimerülten indulunk harcba

A tavaszi fáradtság egy folyamat eredménye, amit a téli időszak alapoz meg, de kora tavasszal válik érzékelhető méretűvé az érezhetően több fény és a megnövekvő aktivitásunk hatására. Ilyenkor szembesülünk vele tudat alatt, hogy megnőtt a teljesítményigényünk, szervezetünk azon működési szintje, ami eddig elégséges volt, immár kevés. Szinte mindenkit érint, de mértéke és hossza is végletesen egyénfüggő, és mindenkinél máskor jön el a pillanat, amikor úgy érzi: elég volt, erőtlennek, kimerültnek érzi magát.

Fenti példa megáll abból a szempontból is, hogy a szervezet tél végére felélte összes vitamin- és ásványianyag-tartalékát, így pláne nehéz átváltani napról-napra aktívabb üzemmódba.

A magyarok túlnyomó többségét főleg a kulcsfontosságú D-vitamin hiánya kínozza, ami természetes úton a Napból érkező UV-sugárzás hatására a bőrünkben keletkezik. De gyakorlatilag minden vitaminból és ásványi anyagból deficittel küzdünk ilyenkor. Nagyon jó, hogy egész télen lehet friss zöldséget és gyümölcsöt venni, ezek fogyasztása nagyon is fontos, de az ilyenkor elérhető termékek beltartalma többnyire messze elmarad tavaszi, nyári társaikéhoz képest – emeli ki Pintér Ferenc.

Töltekezni és átvészelni

Harmadik tényezőként pedig említhetjük a légköri folyamatokat. A kora tavaszi erősen változó időjárás, az egymás sarkát taposó frontok még tovább rontják a helyzetet, önmagukban képesek még a felkészült, egészséges szervezetet is komolyan meggyötörni. A magyar lakosság 78 százaléka időjárás-érzékeny, 30 százalékunk pedig úgynevezett meteopata. Olyan ember, akinél az időjárási folyamatok már komoly tüneteket, életminőségromlást okoznak.

Így áll össze az a cikk elején említett bosszantó helyzet, hogy stimulál a napfény, engednénk is hívó szavának, de nem tudunk menni. A tavaszi fáradtság elveszi az ember kedvét és erejét.

Mit tehetünk tavaszi fáradtság ellen? Egyedül üdvözítő, mindenkire érvényes recept nincs, de szerencsére rendelkezünk hatékony személyre szóló terápiákkal, ami meteogyógyászati kivizsgálás alapján adható. “Ökölszabályként” annyit azért el lehet mondani, hogy nagyon fontos a vitaminok – főleg a D-vitamin – és az ásványi anyagok pótlása, megfelelő szintre hozása. Együnk minél több zöldséget, gyümölcsöt, keressünk megfelelő táplálékkiegészítőket. Sétáljunk, sportoljunk a szabadban, töltsünk minél több időt a napon, testnek-léleknek jót tesz.

És ne feledjük, a tavaszi fáradtság átmeneti állapot, amit megfelelő kezelésekkel, életmóddal alaposan le is rövidíthetünk, jó esetben el is kerülhetünk, hogy gondtalanul élvezhessük a tavaszi időt!

(Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség)