Három vélemény alapján döntötték el, hogy silányabb a magyar áru

Csütörtökön robbant a bomba: silány világmárkákkal etet minket a Nyugat. Kisvártatva az is kiderült, hogy pontosan melyik termékeknél milyen különbségeket állapított meg a Nébih vizsgálata az ausztriai minta javára. Azt lehetett hinni, friss felmérésről van szó, de mint elsőként megtudtuk, a vizsgálatot valójában 2014 végén végezték el, csak akkor nem kapta fel úgy a sajtó, és a kormány sem ugrott rá olyan vehemenciával, mint most.

Beszéltünk a Magyar Márkaszövetség főtitkárával, aki azt mondta, szakmai képtelenség, hogy eltérések legyenek a termékeknél, mert a multiknak is az éri meg, ha egy terméket egy helyen gyártanak, ugyanazon a gépsoron, azonos minőségben. Állítását több gyártó is alátámasztotta, valamint az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége álláspontja is ezt tükrözte.

Kinek higgyünk? Hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, elvégeztünk egy saját, 5-5 azonos termékre vonatkozó tesztet, ami meglepő, a Nébih viszgálatával ellentétes eredményt hozott.

Mivel a Nébih észrevételei jobbára érzékszervi benyomásokon alapultak – például a hazai Coca-Cola illata kevésbé összetett, a magyar pudingban gyengébb a kakaós-vaníliás íz –, megkérdeztük a hatóságot, mi biztosította a vizsgálatok objektivitását. Erre jutottunk.

3 fős vizsgálóbizottság tesztelt

Megtudtuk, hogy az érzékszervi vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban végezték. A bírálatokat végző személyek megfelelően képzett és az élelmiszerek érzékszervi bírálatában kellő jártassággal rendelkező laboratóriumi dolgozók voltak. A bírálók vakteszt során mondtak véleményt, tehát nem tudták, hogy melyik az osztrák és melyik a magyar boltokból beszerzett minta. És azt is kiderítettük, hogy az érzékszervi bírálatokat egy mindössze 3 fős bíráló bizottság végezte.Amin kicsit meglepődtünk. Valahogy nagyobb stábra számítottunk, hiszen mi magunk is hat munkatársunkat vontuk be a 24.hu tesztjébe. Nálunk a többség a magyar termékeket találta jobbnak, ám ha csupán az a három kollégánk kóstolgatott volna, akik szerint a magyar termékek kevésbé voltak élvezhetőek, mi is a Nébihhez hasonló eredményre jutottunk volna. Persze nekünk nincs akkreditált laborunk, és a kollégák sem képzettek az élelmiszer-tesztelésben. Ezzel együtt laikusként objektívebbnek éreznénk egy olyan vizsgálatot, amiben háromnál több tesztelő vesz részt.

Arra is kíváncsiak voltunk, a hatóság emberei milyen arányban érzékelték a vizsgálatokban azokat az eltéréseket, amiket felsoroltak. A Nébih válaszából kiderült, a bírálók véleménye egybehangzó volt, vagyis háromból hárman azonos eredményre jutottak.

Azonos termékeket teszteltek?

Mivel a márkaszövetség megkérdőjelezte, hogy minden esetben azonos termékek vizsgálatáról lett volna szó (levespor, spagettialap), ezért megkérdeztük, ezen a téren mit kell tudni a vizsgálatról, valamint hogy egyforma volt-e a kiszerelés és a lejárati idő. A márkaszövetség szerint ugyanis utóbbi tényező sem elhanyagolható.

A Nébihtől azt a választ kaptuk, hogy az összehasonlító vizsgálat célja elsősorban az volt, hogy az EU területén megvásárolható, megjelenésében hasonló, a főlátómezőben, valamint megnevezésben azonos, ezáltal a fogyasztó számára ugyanolyan megjelenésű termékek minőségét, élvezeti értékét hasonlítsák össze. Rágjuk meg jól ezeket a szavakat, meg a következőket is, és mindenki döntse el magában, hogy akkor most azonosak voltak-e a termékek.

A mintavétel során törekedtek arra, hogy lehetőleg minél több jellemző azonos legyen, így a kiszerelés is legtöbb esetben megegyező, viszont léteznek olyan azonos megnevezésű termékek, melyek más kiszerelésben kaphatóak itthon és külföldön (pl. vaníliás cukor 8 g vagy 10 g-os kiszerelésben). Hozzátették: ez a minőséget nem befolyásolja.

A Nébih szerint az azonos lejárati idővel jelölt, tehát azonos tételt képviselő minták beszerzése két különböző országban szinte lehetetlen, hiszen a gyártók a legyártott tételt nem szokták megbontani. Azt is megjegyezték: állandó receptúra esetén az általános minőséget nem befolyásolja a lejárati idő (természetesen a minőségmegőrzési időtartamon belül).

24 vagy 20?

A Nébih 24 termék vizsgálatáról beszélt, azonban az általuk küldött anyagban csak 20 termék szerepelt. Rákérdeztünk, miért.

Megtudtuk, hogy a 24 termék vizsgálata során 4 mintánál nem lehetett megfelelő módon kiértékelni a kapott eredményeket, például azért, mert a minta mennyisége nem volt elegendő az összes szükséges vizsgálat végrehajtására, vagy a jelölés aprólékos átvizsgálása során derült ki, hogy nem teljesen azonos a két összehasonlítandó termék, ezért nem végezték el az összehasonlítást. Ez viszont azt mutatja, nagyon alaposan megvizsgálták, azonos termékekről van-e szó.

Miért most vették elő a 2014-es vizsgálatot?

Erre is rákérdeztünk, hiszen a hatóság nem jelezte a korábban nekünk küldött anyagban, hogy nem friss felmérésről van szó, az ügyet kipattintó Magyar Idők pedig „nemrég” készült vizsgálatról írt. A Nébih válaszában azt hangsúlyozta, hogy a két évvel ezelőtti vizsgálatok eredményei alapján feltárt problémát a kormány jelezte 2015-ben, majd a közös fellépést támogatta a 2016. áprilisi V4 találkozón is.

Mint írták, a vizsgálat eredményeit 2014-ben is nyilvánosságra hozták, a média csekély mértékben ugyan, de foglalkozott is vele. Most a szlovák társhatóság közelmúltban végzett hasonló vizsgálatai tették újra aktuálissá a témát, erre hivatkozva kérdezte őket a sajtó, hogy volt-e itthon is hasonló kutatás.

Miért pont ezt a 24 terméket vizsgálták?

Erre a számunkra logikusnak tűnő felvetésre nem kaptunk konkrét választ. Az élelmiszer-hatóság csak annyit írt, hogy 24-féle azonos márkajelzésű élelmiszert kerestek az összehasonlító vizsgálatokhoz, és ezeket olyan kereskedelmi láncok üzleteiben vásárolták meg, melyek Magyarországon és Ausztriában is működnek.

Kíváncsian várjuk ezek után, hogyan zárul majd a földművelésügyi miniszter által elrendelt, 100 termékre kiterjesztett termékteszt, amelynek eredményét márciusra ígérik.