Két évvel ezelőtt, 2014-ben robbant bombaként a hír, hogy az állam ezentúl minden évben ingyenesen biztosítja a hetedik osztályos lányoknak a HPV, pontosabban a méhnyakrák elleni védőoltást. Ebben az évben a szülők több mint 80 százaléka igényelte a két komponensű vakcinát. A gyerekek 5,6 százaléka azért nem kapott oltást, mert korábban már saját költségre megkapták az injekciót, a többiek pedig egyáltalán nem kértek.
2015-ben kevesebb, csupán a gyerekek 75 százalékának kértek oltást a szülei, úgy, hogy ebben a hetedikes évfolyamban csupán a lányok 2 százaléka volt már védett a fertőzéssel szemben.
Hogy az arányok csökkenése pontosan minek köszönhető, azt nehéz megmondani. A méhnyakrákos nők gyógyulását és a betegségmegelőzést támogató Mályvavirág Alapítvány elnöke, Tóth Icó úgy látja, hogy a védőoltásokat elutasító szülők mellett bőven vannak olyan családok, ahol egész egyszerűen nem tudtak dönteni.
Többször van olyan, hogy a szülő vacillál, nem biztos benne, hogy akarják-e az oltást, és végül kifutnak az időből. A másik verzió, amikor másik oltóanyagon gondolkodik, ezért arra jut, hogy majd beoltatja a gyerekét később, saját költségre, mert az orvossal ebben maradtak. Aztán gyakran erre sem kerül sor.
A HPV elleni védőoltás azonban nem tb-támogatott, így
Vagyis nem árt alaposan végiggondolni, hogy mit akarunk, mert nyolcadikban nem kínálják fel újra az ingyen védőoltás lehetőségét.
Biztos védelem nincs, de az esélyeket lehet minimalizálni
A humán papillomavírus napjaink leggyakoribb vírusos eredetű, szexuális úton terjedő fertőző kórokozója. Bizonyított tény, hogy a vírus bizonyos típusai az összes emberi daganatos megbetegedés 6,7 százalékáért, ezen belül a méhnyakrákok 99,7 százalékáért felelősek. Több mint 130 típusa van, magas kockázatú törzs, ami a méhnyakrákért felel, úgy tizenöt létezik.
A piacon több fajta vakcina is elérhető, de jelenleg olyan védőoltásról nem tudunk, amely mindegyik vírustörzs ellen védelmet nyújtana.
Az OEP által finanszírozott, hetedikes lányoknak kérhető oltás két komponensű. A 16-os és a 18-as törzs ellen százszázalékosan véd, ami azért hatékony, mert a daganatok több mint 72 százalékáért ezek felelnek, illetve ezen kívül létezik úgynevezett keresztvédelem, ami alapján azt mondhatjuk, hogy az ingyenes oltás 4-5 féle HPV-vírus ellen véd hatékonyan
– magyarázza dr. Koiss Róbert nőgyógyász, onkológus.
És ami még fontosabb, az oltás nemcsak a rák, hanem a rák előtti állapot megelőzésére is jó, és ebben 93 százalékos védelmet ért el az oltóanyag. A méhnyakrák előtti állapot előszobája a ráknak, a citológiai mintavétel is ennek kiszűrésére szolgál.
A védőoltásnak nincs mellékhatása, a piacon kapható és az ingyenesen kérhető vakcinák is biztonságosak. Beadás után közvetlenül az oltás helyén lehet bőrpír és némi izomfájdalom, de nem okoz autizmust és halnak meg tőle az emberek, ahogy azt sokan gondolják – folytatja a nőgyógyász, onkológus.
Százszázalékos védelemről viszont az oltottak esetében sem beszélhetünk. Ahogy már korábban írtuk, egyik védőoltás sem képes minden magas kockázatú vírustörzset távol tartani az emberi szervezettől. Az injekció csupán az elsődleges prevenció része, de a rendszeres szűrés elengedhetetlen – hangsúlyozzák a szakemberek.
A nők 80 százaléka életében legalább egyszer átesett már HPV-fertőzésen, de egy egészséges immunrendszer általában legyőzi a vírust, így kikerül a szervezetből az első 24 hónapban. Persze előfordulhat, hogy később, évek múlva újra megfertőződik a páciens
– mondja dr. Katona Renáta nőgyógyász.
Az oltást ideálisan a szexuális élet megkezdése előtt jó megkapni, így ugyanis meg lehet akadályozni, hogy a HPV magas kockázatú vírustörzseinek leggyakoribb típusai bejussanak a szervezetbe. Ettől függetlenül baj abból sincs, ha valaki felnőttként, már szexuálisan aktív korban dönt úgy, hogy szeretné magát nagyobb biztonságban tudni. Az oltás 45 éves korig beadható.
A doktornő azonban hozzáteszi, bár az oltás beadása előtt nem kötelező szűrni a HPV-vírust, ő maga mindig fel szokta ezt ajánlani. Hamis biztonságérzetet ugyanis nem szabad kelteni, mert azoknál, akik a 16-os, 18-as törzs valamelyikére hordozók, nem bizonyítható, hogy a vakcinálás által védettséget szereznek.
Szűrés nélkül nem vagyunk biztonságban. Na jó, de mit kell szűrni?
Ahogy fentebb már kiemeltük, a védőoltás „csak” elsődleges prevenció. Szükségességéről pedig nem is volt vita az általunk megkérdezett szakemberek között. A szűrővizsgálatok tekintetében ugyanakkor akadtak apró véleménykülönbségek.
A méhnyakrákos betegekkel foglalkozó Mályvavirág Alapítvány elnöke fontosnak tartaná, hogy ne csak az éves citológiai vizsgálat, vagyis a méhnyakrák szűrőmódszere legyen tb-finanszírozott, hanem a HPV-szűrés is. Most ugyanis az a helyzet, hogy külön kérésre 6-8 ezer forint ellenében végzik el az orvosok.
Magam is méhnyakrákon átesett beteg vagyok, és én úgy gondolom, hogy nem elegendő a citológiai kenetvétel, mert az egy szubjektív mérés és nem százszázalékos. Függ attól, hogy honnan veszik le, ki veszi le, míg a HPV-teszt konkrétan azt is megmondja, hogy milyen típusú fertőzésed van.
Tóth Icó véleményét osztja dr. Koiss Róbert, aki a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság elnökeként azon dolgozik, hogy a HPV alapú szűrés bekerüljön az államilag finanszírozott vizsgálatok közé. Az általa beadott javaslat az Egészségügyi Államtitkárságon van.
Jelenleg úgy működik a rendszer, hogyha a citológiai vizsgálat során észlelünk kóros sejteket, akkor következik egy úgynevezett reflex HPV-teszt, bizonyításképpen, hogy a kóros sejtek hátterében HPV-fertőzés áll. Ez most is díjmentes. A legjobb viszont a HPV alapú szűrés lenne. A daganat biológiai viselkedése azt árulja el, hogy HPV-fertőzés nélkül nem alakul ki rák előtti állapot és méhnyakrák sem. Következésképpen, ha valakinek van egy negatív HPV-tesztje, azaz nem tudjuk kimutatni a szervezetében a magas kockázatú vírustörzset, akkor a következő szűrési időpontig a méhnyakrák kialakulásának esélye nullával egyenlő.
Ezzel szemben, folytatja az onkológus-nőgyógyász, ha a hagyományos sejtkenetet vizsgáljuk, akkor ott a negatív leletnél ez a szám nem nevezhető nullának, mert a következő szűrési időpontig harminc százalék a valószínűsége, hogy kialakul méhnyakrák vagy súlyos, rák előtti állapot. Ez nem országfüggő, mindenhol a világon így van.
Katona Renáta kicsit optimistább, saját praxisában kedvező tapasztalatai vannak a szűrés hatékonyságáról.
Előfordulhat, hogy a következő két évben az immunrendszer legyőzi a kórt, és a vírus távozik a szervezetből. Ezt gyakoribb, adekvát mintavétellel és részletes citológiai vizsgálattal ellenőrizni kell.
A napokban konzultáltam két kollégának a pozitív HPV kenetét, és bár ők orvosok, tehát pontosan tudják, hogy a fertőzésből még nem feltétlenül lesz daganat, a halálos rémületet láttam a szemükben. Szóval én a praxisomban mindig leveszem a HPV-t, ha a citológia gyanús. Erre azért van szükség, mert olykor banális fertőzések, hormonális változások is utánozhatják a HPV-nek a citopátiás hatását. Egyszóval bizonyítani kell, hogy tényleg egy onkogén HPV-hordozó állapottal állunk-e szemben.
Amikor kóros citológiai leletet kap vissza a beteg, a doktornő kontrollálja azt, és ilyenkor az illetőnek nagyon gyakran HPV-je van. Ám amikor valaki csak rutinszerűen azt mondja, hogy olvastam róla, nézzük meg, az-e, akkor az esetek nagyon nagy százalékában negatív lesz a szűrés.
A szakirodalom is azt mondja, hogyha egy adott időpillanatban HPV-re szűrünk, akkor maximum 5 százaléka lesz a nőknek pozitív. Ezt támasztja alá a praxisom is.
A doktornő nem gondolja, hogy a HPV-szűrés kisöpörné az egyébként olcsón elvégezhető, kampányszerűen, nagyon jó szűrési protokollal rendelkező citológiai mintavételt. Maximum kiegészíthetné azt.
A két diagnosztikai módszer között jelenleg több mint tízszeres az árkülönbség, a HPV-teszt javára, amit a betegek jelentős része nem tud finanszírozni. Persze, a tb-finanszírozás bevezetése nagyon örvendetes lenne.
Ennek biztosan előnye lenne, hogy pozitív lelet esetében a citológiát nem évente, hanem félévente csinálnák meg, a citológus pedig még alaposabban vizsgálná a kenetet.
Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a méhnyakrák-megelőző állapot szinte minden esetben gyógyítható a citológiai vizsgálatot követően is. Apró kimetszéssel megakadályozható a rák kialakulása.
A legfontosabb a rendszeres szűrés
A szakemberek az árnyalatnyi nézetkülönbségek ellenére hangsúlyozzák, mindenképpen járjunk el évente citológiai vizsgálatra.
Katona Renáta ugyanis az elmúlt években alig látott olyan előrehaladott méhnyakrákot, ami amellett alakult volna ki, hogy a páciens rendszeresen járt szűrésre. Daganatmegelőző állapotot, korai stádiumút igen, és ebből nagyságrendileg többet tudtak így felismerni, mint az éves szinten bejegyzett 1200 méhnyakrákos beteg. Vagyis a szűrőprogram hatékony, annak ellenére, hogy nem tökéletes – teszi hozzá.
A fő probléma egyébként sem a méhnyakrákszűrés hatékonyságával, hanem az emberek hozzáállásával és az egészségtudatosság hiányával van.
A konklúzió tehát az: függetlenül attól, hogy ingyenes-e a HPV-teszt, járjunk rendszeresen citológiai szűrésre, mert így minimálisra csökkenthetjük a méhnyakrák és a halálozás esélyét.
