Megkértem a 24.hu-sokat, hogy segítsenek nektek és szedjék össze, milyen könyveket érdemes elolvasni az ünnepek alatt az idei vagy legalábbis nem olyan régi könyvtermésből. (Na jó, utóbbi nem mindenkinek sikerült.)
Ez lett belőle:
Szőcs Henriette: Ősképcsarnok
Novellagyűjtemény, az a típusú, amit az ember olvasás után sem rak fel a polcra, inkább az asztalra teszi, mert úgyis hamarosan újra belelapoz. Mint a Neogranormon a kisgyerekeseknél. Család- és társadalomtörténet kemény, keserű emberekkel, nemzedékek óta szorongó családokkal, de valami remény mégis fel-felcsillan. Nekem hasonló élmény volt, mint a Régimódi történet Szabó Magdától, de egy kicsit Daniel Stein, tolmács is megjelent.
Dan Simmons: Hyperion
Dan Simmons: Hyperion bukása
Dan Simmons: Endymion
Dan Simmons: Endymion felemelkedése
A karácsony a legalkalmasabb időpont, hogy nekiessünk egy gigantikus szépirodalmi sci-finek. Ennyi idő alatt két kötetet biztosan el lehet olvasni, de sajnos annyira addiktív, hogy a négy is kinéz. Zen gnosztikusok és más vallások, költészet, végtelen világok, összeesküvések, drámák, szerelmek, időhurkok, függő viszonyok… A top5 sci-fiben benne van (na, jó, a második, de csak mert az Alapítványt előbb írták meg). Ajánlott zene a Hyperion kvadrológiához: Jan Lundgren – Magnum Mysterium. És akkor a szerző idén megjelent Ílionját még nem is ajánlottuk. De most igen.
Géczy János: A bunkerrajzoló
Életrajzi ihletésű, pszichedelikus kirándulás az egyik legizgalmasabb magyar muzsikus, Likó Marcell elméjében, nyakon öntve némi rendszerváltás utáni panelkorrajzzal.
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon
A méhek titkos élete írónőjének új könyve a rabszolga-felszabadítás és a feminista mozgalom hajnaláról, amilyen rémes a címe, olyan remek a könyv.
Cheryl Strayed: Vadon
Reese Witherspoon és Laura Dern Oscar-jelölt alakításával készült film az igaz történetből, melyben egy gyászát heroinba és lelketlen kefélésekbe fojtó nő 1000 mérföldet megy, hogy kisétálja magából a mocskot.
Andy Weir: A marsi
A film is jó, a könyv viszont egyenesen zseniális. Avagy egy hobbiból írogató programozó megírta az utóbbi évek legkirályabb sci-fijét, mely nem csak tudományos igényességű és bazi izgalmas, de még vicces is.
Háy János: Hozott lélek
Tóth Krisztina: Pillanatragasztó
Idén értettem meg a novellák értelmét: ha kevés időd van, de velőset akarsz olvasni, és ha kiragadt mondatokon kattogtatni az agyad, 10 perc a világ jeligére!
Jolsvai András: Holnapra jobb lesz
Ő az az író, aki mindenkit megkönnyeztet. A sírás után és előtt pedig röhögünk. Ismeri a nőt. Meg a férfit. Az embert ismeri. És szereti. Letehetetlen könyv, a szerző eddigi legjobb kötete. Kötelező olvasmány annak, aki élt 1990 előtt, meg annak, aki nem.
Michel Houellebecq: Behódolás
Botránykönyv, de nem ezért jó. Tessék elolvasni mellé Gyurcsány-interjúnkat szeptemberből.
David Wong: Futuristic Violence and Fancy Suits
Kevés olyan alkalom van, amikor a kritikus megmutatja, hogyan kellene ezt csinálni. A David Wong álnéven író Jason Pargin civilben a popkultúrát darabokra szedő Cracked legnépszerűbb szerzője, nem civilben pedig rohadt jó könyveket ír. Elcseszett akcióregények, ahol semmi nem az, aminek látszik, és mindig egy háziállat menti meg a nagy tervet. A legjobb az egészben, hogy Pargin a popkultúra összes kliséjét ismeri, és egyszerűen nem tudjuk kitalálni előre, melyiket fogja betartani és melyiket nem.
Jim Butcher: Dresden Files
A világ legjobb fantasysorozata már a 15-ik könyvnél tart, és minden könyvvel egyre jobb lesz. Egyszer már megírtam, miért jó, úgyhogy nem fogom még egyszer. De annál nagyobb örömet nem okozhatunk magunknak, hogy elkezdjük olvasni.
Lawrence Wright: The Looming Tower
A klasszikus könyv arról, hogyan lett olyan a Közel-Kelet, amilyen. Ha bármit meg akarunk érteni Szíriából, Jemenből, Egyiptomból, Irakból, vagy Afganisztánból, akkor ezzel érdemes kezdenünk.
Gary Brecher: War Nerd
A világ egyik legokosabb háborús publicistája valószínűleg életében nem járt még háborúban, de mindent elolvasott róla. Brecher, vagyis igazi nevén John Dolan bármit érdekesen le tud írni, és még azt is megtudhatjuk, hogy a franciák nem gyávák, hanem a világ egyik nagy háborús nemzete.
Hardcore History: Death Throes of the Republic
Nem könyv, de majdnem hangoskönyv. A Hardcore History a világ egyik legjobb podcastja, a Római Köztársaság bukásáról szóló több mint tízórányi adás pedig mind közül a legjobb. Róma hihetetlenül érdekes hely volt már kétezer évvel ezelőtt is, csak kell egy olyan ember, aki el tudja mondani, miért. Azt például tudta, hogy Julius Cézár hatalmas punk volt, aki direkt öltözött felháborítóan? Na, ilyenek vannak benne.
Vincent Cuvellier: Emil láthatatlan
A könyvet azoknak az apáknak ajánlom, akik valamiért nem tölthetik az ünnepeket gyermekeikkel. Olyan szülőnek, aki csak két érzékszervével tud felolvasást tartani. Skype-on. Induljunk neki messziről: egy történet, amiben a főszereplőt Emilnek hívják, szórakoztató gyerekkönyv lehet. Konkrétabban: ez a rövid, játékos könyv tette lehetővé, hogy jobban megértsem az 5-6 éves gyerekek logikáját, megtaláljam az utat hozzájuk. Figyelem! Az utolsó oldalt újra és újra és újra el kell mondani egy-egy olvasás alkalmával. Nem is számoltam hányszor.
A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás
Néha felháborodott, máskor finoman kioktató olvasói leveleket kapunk, hogy a 24.hu újságírói mennyire nem tudnak helyesen írni. Tuti, hogy olvasószerkesztőnk is többször kitért már a hitéből cikkeink olvasásakor. Kicsit magunkat is mentegetve elárulom, hogy nem lennék helyesírási szótár a 24.hu szerkesztőségében. Az asztalok között hánykolódva, kézről kézre járva, rongyos lapjai nyakon öntve kávéval, energiaitallal, jobb-ha-nem-tudjuk-még-mivel tengeti életét a newsroomban. Merthogy tényleg HASZNÁLJUK. Ez lesz a sorsa az idén megjelent új helyesírási szabályzatnak is, az egészen biztos. És lehet, hogy nem mutat olyan jól a könyvespolcon Michel Houellebecq Behódolása és Bartis Attila új regénye között, de ott a helye, és nem csak a szerkesztőségben. A magyart, aki használja, az használja helyesen, mert csodaszép (ja, nem, most már így a helyes: csoda szép).
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Felettem a csillagos ég, bennem az erkölcsi törvény. Valahol felsír egy königsbergi gondolkodó, miközben Bonaparte Moszkva-Külsőig masírozik, Kutuzov és Bagration pedig halhatatlanná válnak. Az év legfantasztikusabb regénye, sztyeppei antiutópia egy koravén orosz szerzőtől.
Michel Henry: Az élő test
Könnyed filozófiai alapmű karácsonyra. Henry a francia fenomenológia élvonalbeli szerzője, de nem ezért ajánlom, hanem mert a kötetet a barátaim fordították magyarra. A szerző világos és közérthető stílusban azt járja körül, hogy mit is jelent élni, illetve, hogy az élet valójában testi élet. Fordították: Farkas Henrik, Moldvay Tamás, Sajó Sándor, Ullmann Tamás. Budapest, Bencés, 2013.
Henry Kissinger: Világrend
Ha úgy akarsz világpolitikáról olvasni, hogy mohón a következő oldalra is lapozol. Az egyetlen élő ember, aki egyszerre tud fontosat mondani Kínáról és az USA-ról is.
Thomas Piketty: A tőke a XXI. században
Okosabb leszel tőle, mint Matolcsy.
Jean-Paul Didierlaurent: A 6:27-es felolvasó
Tipikusan az a könyv, amelyiket olvasva az ember már a második oldal közepén azon kezd sopánkodni, hogy jaj, hiszen mindjárt elfogy. Abszurdba oltott keserű cukiság, zseniális karakterek, meghökkentő sztorik. Aki szerette mondjuk az Amelie csodálatos élete című filmet (van, aki nem?), az imádni fogja ezt a könyvet is. Egy, maximum két délután az egész, egy meleg kuckóban, hűvös, száraz vörösborral fogyasztandó.
Kim Stanley Robinson: A rizs és a só évei
Bár nem 2015-ös könyv, a migráns-kérdés évében az egyik legaktuálisabb alternatív történelmi mű. Bár természetesen minden eleme fikcióra épül, nagyon fontos új megvilágításba helyezi a “keresztény kultúra = kultúra” sztereotípiát.
Képzeljük el, hogy a XIII. századi Európának nem 20-30, hanem 99 százalékát kiirtotta egy korábbiaknál is erősebb pestisjárvány. A kihalt kontinens így nem válik az általunk ismert kulturális és politikai alapvetéssé, és az évszázadok során az egyéb birodalmak és vallások szabják meg az egész Föld arculatát. Az író két vándorló lélek folyamatos újra-megtestesüléseit felhasználva, néhány emberöltőket ugrálva mutatja be, hogyan változik a világ, miben lesz teljesen más az általunk ismertnél, és mik azok a történések, döntések, amelyek kultúráktól, vallásoktól függetlenül, tisztán az emberi gyarlóság és bizonytalansági tényező miatt így is elkerülhetetlenek.
Az író hihetetlenül aprólékosan, a valós kulturális és vallási alapokat a legkisebb részletekig felhasználva épít fel egy világot, amely ugyan a miénk, mégis teljesen más. A könyv végén pedig arra jöhetünk rá, hogy ha a Föld egy nagy sakktábla, az egyes bábuk helyett a játék egészét vizsgálva sokkal többet láthatunk, mint azt, hogy egyes emberek hite, politikai meggyőződése, származása alapján ki hogyan szeretné elképzelni a bolygó egészét. Massza vagyunk, kis sorsokból összeálló nagy, stratégiai játék, ahol létezik valamilyen rendező elv, amit teljesen mindegy, hogy Istennek, Allahnak, Nagy Szellemnek, Őskáosznak, vagy a Mindenható Matematikának nevezünk, a szemében sokkal nagyobb léptékekben történnek a dolgok, mint ahogy azt egy egyén átlátni és elfogadni képes.
Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából
Gazdag József tíz éven át szerkesztette az Új Szó, a szlovákiai magyar napilap népszerű mellékletét, a futballal foglalkozó Focitippet. Nem is ez a lényeg, hanem amilyen tárcákat írt. A könyv válogatás Gazdag József gondolataiból, amelyből a legnépszerűbb sportág és a világ is teljesen más megvilágításba kerül. Nem szakkönyv ez kérem, hanem szépirodalom. Kötelező olvasmány.
Rába Géza: Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok
Rába Géza itt a 24.hu-n indította a valaha volt talán legérdekesebb vallási, pontosabban vallásközi cikksorozatot: az Isten tudjában hétköznapi, aktuális kérdésekre próbál válaszokat kicsikarni az öt világvallás képviselőiből. Interjúkötete buddhista, keresztény, muszlim, vaisnava/hindu és zsidó tanítókkal készült, de ateistáknak is kitűnő olvasmány.
Nagy József: A vak komondor országa – Terikétől Lajosig 2010-2015 interjúk
Nagy József, a 24.hu szerzőjének nagyinterjúi nem csupán kiválói újságírói teljesítmények vagy történelmileg fontos memorandumok, hanem irodalmi értelemben is magas színvonalú művek. Simicska Lajos gecizésétől Balog vak komondorozásán keresztül Vona Gábor véleményéig a zsidózásról, nagyjából félszáz beszélgetés olvasható a könyvben.
Jászberényi Sándor: Az ördög egy fekete kutya és más történetek
Jászberényi gyakorlatilag Ernest Hemingway és Hunter S. Thompson XXI. századi szerelemgyereke. A 24.hu háborús tudósítójának, publicistájának novelláskötete egy olyan világba kalauzol el, amely félúton van fikció és valóság között, de jobban szeretnéd, ha inkább a fikcióhoz állna közelebb. Tökéletes, olvasmányos, sötét, rémisztő. Neil Gaiman a Felkavaró tartalomban ezt írja általában a novellákról: “A szerző intésére egyszerre egész világ terem, benne emberek, ideák. Egy kezdet, egy középső rész és befejezés, ami átrepít az univerzumon és vissza.” Jászberényi novelláskötete pont ilyen. Akarod.
+1
Csernus Ági – Hídvégi András: Szerelmesekönyv (Lovebook)
Amikor már mindenki kikurvamigránsozta magát az interneten, egy jó öblöset odaordított a mellette bénázó autósnak, amikor erősen megtaszította a boltban a sorban totyogó vásárlót, és lehülyézte az elkéső ajándékfutárt, érdemes hazamenni és elővenni ezt könyvét. Nagyjából húsz oldal, rongybabás fotókkal és minimális szöveggel, mégis mélyebb, őszintébb mint akárhányezer oldalnyi okoskodás. A szeretetről, mások elfogadásáról szól, lélekemelő és elgondoltató, mindenféle felesleges gejl nélkül. Karácsonyra és bármikorra kitűnő.
