Nem sokkal azután, hogy közölték vele, várva-várt gyermeke a méhében meghalt, a 32 éves brit kismamát fájdalmas választás elé kényszerítették orvosai. “Miután kiderült, hogy nem hallják a szívhangot, azt mondták, két lehetőségem van: megvárhatom, hogy a vetélés természetes úton induljon be, vagy beleegyezek az abortuszba” – mondja Catherine Urhegyi, aki végül az abortusztabletta mellett döntött, hogy ne kelljen magára maradni a fájdalmával.
“Egy “Mifepristone” nevű pirulát nyomtak a kezembe, majd hazaküldtek azzal, hogy a bevételtől számított második napban jöjjek vissza kontrollra” – teszi hozzá a labortechnikusként dolgozó nő, akinek a mostani terhessége előtt már született egy kisfia. Catherine elárulta, a gyógyszer bevételét követő este erős vérzése lett. “Nem mentem orvoshoz, mert tudtam, ez azt jelenti, hogy a pirula hatni kezdett.”
Mint kiderült, az asszony csak később, másnap ment kórházba, hogy megkapja a “Misoprostol” nevű második pirulát, aminek az lett volna a feladata, hogy beindítsa a összehúzódásokat és kilökje a méhből az elhalt magzatot. Catherine-t az eljárás előtt a biztonság kedvéért mégegyszer megvizsgálták, ekkor derült fény a korábbi vizsgálaton történt, súlyos orvosi hibára.
A kép illusztráció
A kép forrása: Thinkstock
“Az orvosom minden gond nélkül megtalálta a kisbabám szívhangját” – emlékszik vissza Catherine, aki abban a pillanatban egyszerre érzett megkönnyebbülést és dühöt. Az asszonyt még a vizsgálóban tájékoztatták, hogy a tabletta károsíthatta a születendő gyermek egészségét, és felajánlották neki, hogy befejezik az abortuszt, de a kismama nem kért a beavatkozásból. Mint mondta, mikor a monitoron meglátta halottnak hitt gyermekének szívverését, elhatározta, hogy megóvja őt.
Catherine jelenleg a várandósság 26. hetében jár, és bár az orvosok biztosították őt arról, hogy kislánya egészséges, ő maga addig nem fogja ezt elhinni, míg a kezében nem fogja őt. “Amennyire csak tudok, igyekszem pozitívan gondolkodni, de nem tehetek róla, éjszakánként elfog a rettegés, és arra gondolok, mi lesz velünk, ha kiderül, hogy a kislányunk mégis beteg” – mondja, majd hozzáteszi, történetét azért osztotta meg a nyilvánossággal, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben milyen fontos egy második szakvélemény.
