“Amikor kiderült, hogy rákom van, két lehetőségem volt: felveszem a harcot a betegséggel, és olyan műtétekre, és egyéb gyógykezelésre költöm a pénzem, amiknek a hatékonyságában még az orvosaim se bíztak, vagy ugyanazt az összeget valami hasznosra fordítom, és segítek az embereknek” – emlékezett vissza az építkezés kezdeteire a 45 éves kínai férfi, Huang Yuangfeng.
Kép forrása: mirror.co.uk
A középkorú férfi elárulta, egész életében nosztalgiával gondolt vissza szülőfalujára, a dél-kínai Xiajiangtunra, még akkor is, amikor már évek óta a faluhoz közeli nagyvárosban élt. “20 évvel ezelőttig, amíg munkát nem kaptam Guilinban, én is a falu lakója voltam. A saját bőrömön éreztem, milyen problémát jelentenek a rossz útviszonyok, és az, hogy a falu gyakorlatilag megközelíthetetlen.”
Mint kiderült, a sziklaképződmények, melyek turistalátványosságot csináltak Guilinből, Xiajiangtunt elvágták a külvilágtól. “Mikor megtudtam, hogy májdaganatom van, és jó eséllyel meg fogok halni, úgy döntöttem, az utolsó tettem ezen a világon az lesz, hogy összekötöm a kis falumat a nagyvárossal, hogy az utánam jövő generációknak is olyan lehetőségei legyenek, amilyenek nekem voltak.”
A férfi, hogy célját elérje, útépítőket bérelt föl, akik jelenleg is dolgoznak a falu és a nagyváros közötti út kiépítésén. A kezdeti időszakban Huang saját markolójából nézte a munkálatokat, ám mostanra annyira leromlott az állapota, hogy erre már képtelen. “Nagy fájdalmaim vannak, így beérem a képekkel, amiket a lányom készít.” A 21 éves Tonghui azután költözött vissza a faluba, hogy kiderült, édesapja beteg.
“Otthagytam az egyetemet, hogy gondját tudjam viselni, és igazam lett. Ha nem lennék mellette, apám még arról is megfeledkezne, hogy mikor kell bevennie a gyógyszerét” – mondja, majd hozzáteszi, elmondhatatlanul büszke édesapjára, akit a faluban azóta hősként ünnepelnek.
