A magyarok 40 százaléka a passzírozott halászlé mellett tette le a voksát. Na jó, ez így talán túlzás; mindenesetre az egyáltalán-nem-reprezentatív szavazásunkon az olvasók erre a levesfajtára kattintottak legnagyobb arányban.
A tyúkhúsleves lett a második, míg a harmadik helyen a nem passzírozott halászlé végzett.
Az Önnél miből készül a karácsonyi leves?” kérdésünkre adott olvasói válaszok közül kiemelnénk a „halászlé lófejből”, továbbá a „kőből” illetve a „rezsicsökkentésből” megjegyzéseket.
Örömmel tapasztaltuk, hogy nem ugrottak egymásnak az egyes irányzatok képviselői, hiszen széthúzás sújtotta országunkban simán elképzelhető lett volna a bajai vs. szegedi halászléultrák összecsapása, egymás módszerének leunortodoxozása – és még folytathatnánk.
A nemzeti halászlé-összefogás örömére egyfajta öszvérmegoldást ajánlunk az Olvasó figyelmébe: a szegedi light halászlé receptjét – ebben az esetben főzünk ugyan alaplevet, de azt csak leszűrjük és nem passzírozzuk, és ebbe az alaplébe főzzük bele a korábban már előkészített haldarabkákat.
Tiszai halászlé light
A legjobb többfajta halból készíteni a halászlét, így vegyünk törpeharcsát, kárászt, pontyot, harcsát, de elkészíthető csak pontyból is. Bár nagy kihívást jelent, hogy az egész lakást beterítsük pikkelyekkel és nyálkával, de a legjobb, ha már tisztított halat, halfejet, halfarkat és filére vágott szeleteket vásárolunk.
A kishalakból, a kárászból, pontyfarokból, pontyfejből (keserűfog és kopoltyú nélkül), jó sok apróra vágott hagymából és ez ezeket háromujjnyira ellepő hideg vízből elkezdjük főzni az alaplevet. Amikor már lobog, beleszórjuk a lelkét, a pirospaprikát. A paprikát oda kell szórni, ahol felbugyog a víz. Ez a szakértők szerint azért fontos, mert csak a lobogón forró vízben elegyedik el úgy a piros fűszer, hogy selymes állagot alkosson. Ezután tegyünk bele aprított paradicsomot, félbevágott paprikát és ízlés szerint erős paprikát. Mikor a halak csontjairól már kezd leválni a hús, akkor az alaplevünk elkészült. A már fent vázolt kompromisszumos megoldásnak megfelelően ezután leszűrjük a levet (nem passzírozzuk).
Az alaplébe tehetünk ezután klasszikusan patkóra vágott pontyszeleteket, amit így a sok szálka miatt elég nehéz megenni. Ehelyett azt javasoljuk, hogy a halászlé főzése előtt a pontyfiléket irdaljuk be. Ehhez a bőrös felükkel lefelé tegyük a deszkára, és két milliméterenként vagdossuk be a húst egészen a bőrig. Ezáltal minden kis szálkát felaprítunk, így nem akad a torkunkon. A filét ekkor sózzuk be, és vágjuk akkora darabokra, hogy ráférjen a kanálra, és pihentessük a hűtőben egy-két óráig! Itt válik fontossá az időzítés, ugyanis a filéknek akkor kell elkészülniük, amikor a leszűrt alaplé újra lobogóan forrni kezd. A hűtő mélyén sóban pácolódó filéket ugyanis ekkor kell beledobni. A forró lé itt igazán nélkülözhetetlen, hogy a haldarabkákat hirtelen érje a hő, így nem esnek szét, és az állaguk is rugalmas lesz. Van, aki ezért még bort is önt a lébe, hogy még jobban összekapja a halhúst.
Ha a halszeletkék is belekerültek, akkor még 8–10 percig kell főnie, és elkészül a halászlé. Forrón tálaljuk; friss kovászos kenyeret és karikákra vágott friss erős paprikát tegyünk a mélytányér mellé.
Jó étvágyat kívánunk, de ez majd majd csak karácsonykor lesz aktuális; addig is tessék felkészülni: hamarosan a főételre is lehet szavazni!
