Készüljön föl a lehető legváratlanabb helyzetekre is a Babaszoba gyűjtésének segítségével. Íme:
1. Lelassulhatnak a fájások
„Mindkét gyerekemnél leállt a tágulás a vége előtt nem sokkal” – meséli Kata, a kilencéves Emese és az ötéves Zsombor édesanyja. „Az elsőnél tizenegy óra vajúdást követően, ezért oxitocint kaptam, mert annyira ki voltam fáradva, hogy az orvosom attól tartott, nem marad erőm a kitolásra. A másodiknál csak néhány órája vajúdtam, amikor gyakorlatilag leálltak a fájások. A szülésznőm javaslatára sétálgatni kezdtem, ami elsőre nagyon nem ment könnyen, viszont igen hatásosnak bizonyult: Zsombor egy órán belül megszületett”.
A felkészítő könyvek alapján könnyen azt hiheted, hogy a fájások szépen lassan, enyhén és ritkán kezdődnek, majd fokozatosan sűrűsödnek és erősödnek egészen a tolófájásokig, amikor is, tá-dám, megszületik a kisbaba. Ehhez képest a valóságban előfordulhat az is, hogy azonnal kétperces fájásokkal kezdesz, mint ahogy az is viszonylag gyakori, hogy a tágulási szakasz elején átmenetileg leállnak, vagy a vége felé kissé lelassulnak a fájások. Ettől azonban nem kell kétségbeesned, bár ha régóta tart a vajúdás, az orvosod és a szülésznőd valószínűleg igyekeznek majd „visszagyorsítani” a fájásokat. Kíméletesebb esetben testhelyzet-változtatással (megkérnek, hogy állj fel, sétálgass, guggolj) vagy oxitocin-infúzió bekötésével. Ez nem éppen ideális, ugyanakkor tudnod kell, hogy a megfelelően adagolt oxitocin elrettentő neve ellenére (fájáserősítő) a fájdalomérzetet nem, csak a fájások hatékonyságát növeli.
Kép forrása: Shutterstock
2. A születés még nem a szülés vége
„Teljesen váratlanul ért, hogy a kisfiam megszületése után nekem még dolgom van” – meséli Lotti, a tizennyolc hónapos Lőrinc édesanyja. „A betapintást és a varrást nagyon rosszul éltem meg, az viszont hatalmas élmény volt, hogy a szülésznőm megmutatta a méhlepényt. Ő úgy mondta, ez volt az a babaház, amiben kilenc hónapig lakott a kisfiam. Az egész jelenet nagyon megható volt számomra”.
Miután kibújt a kisbaba, a hasadra fektették, elvágták a köldökzsinórt, elviszik megmérni, felöltöztetni, megkönnyebbülhetsz, hogy túl vagy rajta – csakhogy még nem vagy túl. Először meg kell szülnöd a méhlepényt is, ami akár néhány összehúzódással, fájással, tolással is együtt járhat, majd az orvosod végigtapintja a méhedet, hogy rendben történt-e a leválás. Végül ellenőrzi, hogy keletkeztek-e sérülések a hüvelyen és a gáton, és ha igen, vagy történt gátmetszés, akkor ezeket összevarrja. Az egész legfeljebb fél órát tart, de a kismamák sokszor a vajúdásnál is kellemetlenebbnek élik meg, főleg ha nem is számítanak rá.
És ez még nem minden, amire a kismamáknak fel kell készülnie. Ha kíváncsi a folytatásra, olvassa el a Babaszoba oldalán.
