Ugyan az érelmeszesedés a szívinfarktus és az agyvérzés leggyakoribb oka, a megbetegedés egy másik formájáról, az úgynevezett kirakatbetegségről kevesebb szó esik, bár az ilyen esetek száma egy új tanulmány szerint drámaian növekszik.
Gerry Fowkes, az Edinburghi Egyetem epidemiológusa kiszámította, hogy a 2010-es adatok szerint a világon 202 millió embert érinthet az érszűkület kirakatbetegségnek nevezett formája, azaz a láb artériáinak elmeszesedése. Számuk folyamatosan emelkedik.
“A kirakatbetegek száma tíz év alatt drámaian, 23,5 százalékkal nőtt. Tíz évvel korábban, 2000-ben 164 millióan, 2010-ben már 202 millióan voltak” – írta Fowkes a Lancet című brit orvosi hetilapban.
Fotó: AFP / Patrick Baz
Az érintettek többsége, 70 százaléka alacsony vagy közepes GDP-vel rendelkező országokban él, ami arra utal, hogy a világ szegényebb régióiban is terjednek a civilizációs betegségek. Európában körülbelül 40,5 millió beteg élt 2010-ben, számuk 13 százalékkal nőtt tíz év alatt.
A kirakatbetegség a láb artériáinak elemeszesedését jelenti. Az érintettek nehezen járnak, fáj a lábuk, ezért az utcán meg-megállnak pihenni a kirakatok előtt, innen a kór elnevezése. Mint az érelmeszesedésnél általában, a kirakatbetegség alapvető kockázati tényezői a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint.
Az érintetteknél a végtag elvesztésének veszélye mellett megháromszorozódik a szívkoszorúér-betegségek, az infarktus és a szélütés kockázata is.
“A várható élettartam növekedése és a megváltozott életstílus a fő oka annak, hogy a betegség így elterjedt. A nyolcvan éven felüliek korcsoportjában 35 százalékkal nőtt a betegek száma, így ma már minden tíz, hetven év felettiből egy, a nyolcvan év felettieknél hatból egy ember kirakatbeteg” – olvasható a Lancetben.
A megelőzés mellett a szakértők fontosnak tartják a korai felismerést. A diagnózis viszonylag könnyen felállítható a boka és a felkar vérnyomásának összehasonlításával. “Ennek ellenére egyértelmű, hogy túl ritkán végzik el a vizsgálatot” – hangoztatta Fowkes, a tanulmány egyik szerzője.
