Az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű programja keretében eddig is és ezután is komoly összegeket áldoz majd azoknak a technikáknak a fejlesztésére, melyek lehetővé teszik a hatékonyabb mezőgazdasági termelést. A nanotechnológia egy ezek közül, amit az év első felében, Rómában megrendezett Mezőgazdasági- és Élelmezési Konferencián a „potenciálisan előnyös” eljárások között emlegettek.
A módszer segítségével ugyanis olyan növényvédőket, rovarirtókat és trágyákat állíthatnak elő, melyek hatékonyabbá teszik a mezőgazdaságot – azzal, hogy gyorsabban beépülnek, ezáltal gyorsabban hasznosítja a növény – mindezt úgy, hogy nem terhelik túl a földeket, sem a vizeket.
Egy most elkészült svájci kutatás azonban figyelmeztet, az új technológiának új és komoly veszélyei lehetnek. A kutatást végzők emlékeztettek, hogy eddig csupán nagyon kevés olyan tudományos vizsgálat készült, mely a nanotechnológia használatának következményeit térképezte volna fel.
Elsősorban a föld alatt élő mikroorganizmusok lehetnek veszélyben. A nanotechnológiával működő trágyák, növényvédők ugyanis nagyobb mennyiségben és gyorsabban épülnek be a talaj részécskéi közé, és adott esetben károsíthatják az ott kialakult rendszert. A föld alatt élő baktériumokra egyebek mellett a gazdáknak is szükségük van: ezek ugyanis foszfort és nitrogént szállítanak, mellyel hozzájárulhatnak a földben növekvő mag fejlődéséhez.
Gyors megoldás kell
Az, hogy az unió is komoly összeggel támogatja az ilyen és ehhez hasonló fejlesztéseket, nem véletlen. A legfrissebb adatok szerint 2050-re 9 milliárdra nőhet a bolygó lakossága, ennyi embernek pedig már kevés lesz a most megtermelt táplálék. Clemens Breisinger, német mezőgazdasági szakember és kutató figyelmeztet, hogy a hiány pótlásának és az éhezés elkerülésének egyetlen módja, ha növeljük az előállított élelmiszer mennyiségét.
„Két lehetőségünk van, vagy megoldjuk az élelmiszerhiány pótlását hatékonyabb mezőgazdasági eszközökkel – trágyával és gabonákkal -, vagy több földterületre lesz szükség” – idézték a szakembert.
