Évente 50-80 magyar család életét teszi tönkre örökre az agyhártyagyulladás, ennyien szembesülnek közvetlenül az egyik legalattomosabb betegség drámai lefolyásával és következményeivel. Pedig a kitörölhetetlenül bevésődő tehetetlenség és sorscsapás érzése egy pár ezer forintos védőoltással elkerülhető lenne.
Banális, megfázásos tünetekkel kezdődik, amelyek akár lázcsillapítóval is kezelhetők. A beteg pillanatnyilag jobban érzi magát, ám másnapra – az esetek 80 százalékában – a baktérium menthetetlenül elszaporodik az idegrendszerében. A legsunyibb betegség, amely egy család legnagyobb tragédiáját okozhatja – mondja dr. Komáromi Zoltán országos háziorvosi szakfelügyelő.
A betegség azért került ismét a figyelem középpontjába, mert a Facebook közösségi oldalon napokkal ezelőtt elterjedt a hír, hogy egy fiatal budapesti lány – aki részt vett Zamárdiban a Balaton Sound fesztiválon – fertőző agyhártyagyulladásban meghalt. Nem sokkal később az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közölte: újabb két fiatal, egy 15 éves lány és egy 16 éves beteg került kórházba a betegség gyanújával. Az utóbbi esetében a laboratóriumi vizsgálat végül nem mutatta ki a C-típusú kórokozót. A két fiatal korábban rövid időt töltött Siófokon és Szabadifürdőn, de a Zamárdiban zajló Balaton Sound fesztiválon nem vettek részt.
Fotó: Northfoto
Halálcsók
A meningococcus okozta agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés súlyos, de ritka betegség, az utóbbi időben évente átlagosan 35-40 ilyen esetet jelentettek Magyarországon. A hatóságok 2011 telén mégis emelkedő, halmozott esetszámot jegyeztek fel. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Járványügyi Osztálya februárban azt állapította meg, hogy „2011 novembere óta a bejelentett meningitis epidemica megbetegedések száma meghaladta a 2005–2009. évekre vonatkozó megfelelő havi középértéket. 2011. novemberben kétszerese, decemberben háromszorosa volt a havi medián értékének.” A 2011 júliusától 2012 januárjáig tartó időszakban összesen 33 megbetegedést regisztráltak, melyek közül hét halálos kimenetelű volt. Csak idén januártól júliusig pedig már majd’ 50 esetről szerzett tudomást a népegészségügyi szolgálat.
A megbetegedés két formája az agyhártyagyulladás és a vérmérgezés. A fertőződöttek többsége nem betegszik meg, tünetmentesen hordozza egy ideig a baktériumot. A megbetegedés viszont – mivel a lefolyása gyors – akár „súlyos, életet veszélyeztető” is lehet. A betegség az első tünetek jelentkezése után robbanásszerűen, néha pár óra alatt bontakozik ki: a beteg súlyos, sokkos állapotba kerülhet, a légzés-keringés teljes összeomlása végül – az esetek legalább 10 százalékában – halált eredményezhet. Éppen ezért rendkívül fontos az időben elkezdett, szakszerű orvosi kezelés, a korai felismerés ugyanis a beteg életét mentheti meg – figyelmeztet az ÁNTSZ.
A bakteriális fertőzés lappangási ideje 2-10 nap. Az agyhártyagyulladás tünetei lázzal, levertséggel, fejfájással kezdődnek. Idősebb gyermekeknél, illetve felnőtteknél kezdetben gyakran hányinger, magas láz, fejfájás, levertség jelentkezik, a későbbiekben tarkómerevség, fénykerülés, eszméletvesztés.
Az ÁNTSZ hangsúlyozza: gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A bakteriális agyhártyagyulladást okozó baktériumok közül a meningococcus nyál útján – köhögéssel, tüsszentéssel, csókolózással – emberről emberre terjedhet, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. A meningococcus okozta agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés néhány óra vagy egy-két nap alatt fejlődik ki.
| Baktériumok a világban |
|
A meningococcus betegség kórokozójának 13 fő típusa ismert, ebből a megbetegedések zömét 5 csoport, az A, B, C, W-135, Y okozza. A kórokozó az egész világon elterjedt, kizárólag az embert betegíti meg. Globálisan tekintve a Földön évente 500.000 ember megbetegedését és 50.000 ember halálát okozza meningococcus fertőzés. A baktérium típusai az öt kontinensen eltérő megoszlást mutatnak. Európában főleg a B és a C típus, míg az Egyesült Államokban és az utóbbi években Európában is megjelent az Y. Afrikában az A és a W-135, Ázsiában a W-135 és a C, Új-Zélandon a B szerocsoport okoz a leggyakrabban megbetegedést. Magyarországon a meningococcus baktérium B és C típusa okoz megbetegedéseket. 2010 augusztusáig elsősorban a B csoportú betegségek előfordulásával kellett számolni, míg 2010 második felétől a C csoportú meningococcus-fertőzés előretörését jelezték a járványügyi adatok. Az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint 2010 júliusától 2012 január közepéig összesen 108 esetben igazolták a meningococcus fertőzést. A betegség előfordulása szezonális jelegű, a téli, kora tavaszi hónapokban a legmagasabb. (Forrás: Meningococcus) |
Oltatni, oltatni oltatni!
A betegség szempontjából különösen veszélyeztetettek: a 25 év alattiak, a kollégisták, az utazók, illetve külföldön tanulók, a katonák, valamint a krónikus betegségben szenvedők. Megfelelő felkészültséggel, a szükséges információk birtokában és védőoltással azonban a betegség elkerülhető. A meningococcus baktérium A, C, W135 és Y típusa ellen van elérhető oltóanyag, a B-típus ellen még nincs forgalomban vakcina. A csecsemőknek az egy komponenst tartalmazó oltóanyag hat és hétezer forint között kapható, a nagyobbak részére a négy komponensből álló oltás ennek a kétszeresébe kerül. Komáromi doktor szerint „ennyit mindenképpen meg kell hogy érjen a biztonság”.
A főorvos és a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy azoknak, akik közösségbe, ismeretlenek közé mennek – ahol nem zárható ki a cseppfertőzés veszélye –, előreláthatólag keveset fognak aludni, nem megfelelően táplálkoznak majd, illetve pár napra felrúgják addig megszokott életformájukat, mindenképpen ajánlott az oltás. A cseppfertőzéssel terjedő betegség típusainak kórokozója ugyanis nagyon sok ember torkában felfedezhető, ám az érintetteknek csak a töredéke betegszik meg, többnyire a legyengült immunrendszerűek.
A főorvos szerint szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség a lakosság körében, és nem csak akkor felhívni a figyelmet a betegségre, miután egy halálos eset után kitör a pánik.
Az egészségesek, de a fertőzés által veszélyeztetettek körében az időben elkezdett antibiotikus kezelés megelőzheti a betegség kialakulását, illetve súlyos lefolyását, amely kétféle lehet: az első órákban esetleg kialakuló vérmérgezéses, toxikus állapot kivédhetetlen, míg a másik esetben az agyhártyagyulladás kezelhető – tette hozzá dr. Komáromi. Az elhunyt lány az ÁNTSZ információi szerint C típusú fertőzésben szenvedett, és betegsége toxikus állapottal járt együtt, ezért nem sikerült megmenteni.
Bence nem élte túl
A 19 éves Somogyi Bence 2011. december 24-én lázzal és influenzás tünetekkel ébredt, amire édesanyjától lázcsillapítót kapott. Szervezete egy ideig látszólag jól reagált a gyógyszerekre, de a láz másnap kora délután visszatért és erősödő fejfájás is társult. Az édesapa elmondása szerint másnap a felesége az ügyeletre vitte Bencét, ahol az ismételt vizsgálatok egy ponton már felvetették az agyhártyagyulladás lehetőségét. Bencét december 25-én délután már meningitisz gyanújával kezelték a Neurológiai Klinikán, ahol állapota rohamosan romlott, görcsölt, epilepsziás tüneteket produkált. Késő délután az intenzív osztályra került, ahol alig egy nappal az első tünetek jelentkezése után, operáció közben életét vesztette.
Összefogás
Bence szülei úgy vélik, ha tisztában lettek volna a betegség gyors felismerésének módjával és a védőoltások létezésével, fiuk most is élhetne. A tragédia arra ösztönözte őket, hogy igyekezzenek minél több fórumon felhívni az emberek figyelmét a meningitiszre. Összefogtak a védőoltások ügyének több hazai szakértőjével, hogy együtt tegyenek a meningococcus betegség megismerését segítő információk terjesztéséért.
