Szinte minden második magyar szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Olyanokban, mint például a koszorúér betegség, ami sajnos az egyik leggyakoribb Magyarországon. A betegség terápiáját szívkatéterezéssel, vagy egy „stent” beültetésével végzik. Szívkoszorúér-tágítást, melynek célja, hogy megszüntesse az elzáródást vagy szűkületet, évente 18 ezret végeznek.
Az orvosok egészen eddig olyan stentet használtak, ami egy speciális fémhálóból készült és a betegben maradt élete végéig. Most azonban itthon is megtörtént az első szervezetben felszívódó stent beültetése. A beavatkozást Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója végezte.
Az eszköz azért egyedülálló, mert ennek köszönhetően a betegeknek rövidebb ideig kell gyógyszert szedniük, ráadásul az érfunkció természetes helyreállásának esélyei is nőnek. A szív koszorúerébe beültetett stent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen addig, amíg az eszköz – körülbelül két évvel a beültetést követően – teljesen fel nem szívódik.
Mivel nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében, a természetes érfunkciók visszaállhatnak, s ezért a kombinált gyógyszeres vérhígító kezelésre is csak hat hónapig van szükség. A stent egy sejtosztódást gátló anyagot is kibocsájt, hogy megakadályozza az ér visszaszűkülését.
Magyarországon 2012. július 24-én megtörtént az első biológiailag felszívódó stent (BVS – Bioresorbable Vascular Scaffold) beültetése. A beültetést Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika Igazgatója végezte el. Korábban a beavatkozást a lágyékhajlatból végezték, a mostani a műanyagháló beültetés azonban a világon elsőként csukló felől történt, csökkentve a beteg megterhelését, aki egy nap múlva otthonába távozott. Ezzel a módszerrel kevesebb a szövődmények kialakulásának lehetősége is.
