Tanulni tényleg jobb, mint belecsöppenni a kőkemény valóságba, épp ezért érdemes időben elkezdeni készülni a vizsgákra, hogy ne kerüljünk ki az oktatási intézményből túl korán. De van néhány módszer, amit a tisztelt hallgatók előszeretettel alkalmaznak, pedig elég kevés haszna van – már ami a tanulást illeti.
Nem leszel okosabb, ha eltemetnek a könyvek – Fotó: Shutterstock
1. Kényszeres gyűjtögetés
Ősi módszer: az ember gyereke dolgozatok, vizsgák közeledtével hörcsöggé változik, igyekszik megszerezni minden elérhető forrást – könyvet, jegyzetet, fotokópiát és titkos fájlt – amiből a fejébe tud „mászni” az információ. Ennek végső és legkétségbeesettebb formája, amikor a könyvön alszik az illető, hátha… Pedig az ozmózis elve ez esetben nem működik: a tudás csak úgy nem szivárog át a lapokról a fejekbe. Még időben szólunk: Ne halogass! Egyszerűbb, ha időben elkezdesz készülni. Startolj valami egyszerűbbel, például a legfontosabb kötelező olvasmány elolvasásával, és szép sorban haladj.
2. Fészekrakók hátrányban
Legyen kéznél kávé, kell papír zsebkendő, rágcsa és innivaló, toll meg még egy toll, ha az előző kifogyna. Jaj, a könyveim és a jegyzetek (lásd első pont). Sokan órákat képesek azzal eltölteni, hogy megfelelőek legyen a körülmények a tanuláshoz, és ahhoz, hogy mindig legyen egy újabb ok, miért nem kezdett el még mindig tanulni.
Mutatós, de valójában semmire sem jó… – Fotó: Star Wars
2. A szövegkiemelő nem jedi kard
Akadnak olyan megszállott diákok, akik képesek jegyzeteiket akár két-három vibráló színnel is kidekorálni, pedig ezzel nem túl sokat tesznek a tanulás érdekében, a szövegkiemelő filc, legyen bármilyen „szép” színű, nem csodafegyver. Azzal, hogy vonalakat húzol, még nem tanulod meg az adott anyagot, sokkal hatásosabb, ha egyszerűen kijegyzeteled a lényeget, hiszen ezzel valóban átgondolod és összefoglalod magadban, amit elolvastál.
4. Az olvasgatás nem egyenlő a tanulással
Gyakori tévedés azt hinni, ha valamit elolvasunk százszor, akkor már tudjuk is. A legnagyobb hiba, ha például a tévé előtt forgatjuk a jegyzetet, mert így a kedvenc sorozatunkat sem látjuk igazán és tanulni sem fogunk. Szóval nézd meg a sorozatot, utána pedig tényleg tanulj. Ehhez pedig tapasztald ki, hogyan maradnak meg benned legjobban az információk. Ha kijegyzeteled, vagy magnóra mondod és visszahallgatod, esetleg lerajzolod? Nem bűn, főleg, sosem késő utánanézni a különböző tanulási módszereknek!
Bill Gates is legalább 10 ezer órát gyakorolt – Fotó: AFP
5. A gyakorlás mindent visz
Vizsgáznod kell? Gyakorold a vizsgákat! Jól olvasod, magukat a vizsgákat gyakorold, így nem fog felkészületlenül érni, amikor először meglátod a feladatsort például. Ez természetesen elsősorban az írásbelikre vonatkozik, de nem csak azokra. Faggass ki idősebb hallgatókat, de ma már az internet is tálcán kínál egy csomó lehetőséget, szóval keress. A legfontosabb pedig, hogy gyakorolj és gyakorolj, ugyanis a sikeres emberek bár tehetségesek is, de kimutatták, hogy a többség azután tudott eredményeket felmutatni, amikor már legalább 10 ezer órát foglalkozott az adott területtel.
6. Ne töltsd nyavalygással a drága időt!
Az is egy jellegzetes sport a vizsgaidőszak idején, hogy a diákok tanulás helyett hosszas perceket, akár órákat töltenek siránkozással, hogy miért nem fog biztosan sikerülni az adott vizsga. Kezdve a pikkel rám a tanártól, a most dobott ki a pasimig minden szóba kerül, kivéve az egyetlen valódi okot: amire nem készül az ember, azon valószínűleg elhasal.
