A társaság Zöld Tarifa programjával kívánja elõsegíteni a megújuló forrásokon alapuló energiatermelés térnyerését. A „ zöldáram” forrását jelenleg a Hernád folyóra telepített, kétszer 250 kilowatt teljesítményû mini vízerõmû biztosítja. Kapacitása körülbelül ezer háztartás igényeit képes kiszolgálni, de amennyiben ezt meghaladó fogyasztói igény mutatkozik, további, megújuló energiával mûködõ kiserõmûvek bevonására is készen áll az energiaszolgáltató – tudta meg az fn.hu Smucz Katalintól, az ELMÛ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport Marketing és termékfejlesztés osztályvezetõjétõl.
Mindezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy a zöldáramot igénylõket „összekötik a folyóval”, ez technikailag nem is kivitelezhetõ, de arra garanciát vállalnak, hogy ellátásukra a cég 100 százalékban megújuló energiát vásárol. A szolgáltató várakozásai szerint egyébként a tiszta áram szükségszerûen magasabb fogyasztói ára ellenére is elkel majd minden megtermelt kilowatt.
Nincs rajta haszon
Tény, hogy a fosszilis energiahordozók elégetésével ellentétben a víz-, nap- vagy szélerõmûvek mûködésük során nem bocsátanak ki üvegházgázokat. Felmerül viszont a kérdés, hogy miért drágább a „tiszta” energia? Ennek oka a méretgazdaságosság: a hazai villamos áram-igényeket kiszolgáló rendszerek (erõmûvek, szállítás) alapvetõen a lehetõ legköltséghatékonyabb energiatermelést teszik lehetõvé. Ezek a technológiák ugyanakkor többnyire nem megújuló energiaforrásokon alapulnak, mert az egyelõre költségesebb, mint például a fosszilis tüzelõanyagokra épülõ rendszerek.
Ezen túlmenõen a Hernádon mûködõ minierõmû nincs automatizálva, ezért nagyobb az élõmunka-igénye. Összességében tehát a kis termelési volumen, a környezetbarát mûködési elvek biztosítása és a jelentõs élõmunka-ráfordítás az oka annak, hogy az így elõállított kWh-k fajlagos költsége – hasonlóan például a bio élelmiszerekhez, vagy biopamutból készült ruházati termékekhez – egyelõre nagyobb, mint például az atomerõmûvekben megtermelt áramé.
A cégcsoport számára a Zöld Tarifában meghatározott díjszabás nem termel profitot, sõt, egyelõre veszteséges. A pluszköltségekben a fogyasztókkal osztoznak, de a „nagyobbik részt” az ELMÛ állja. Ezért a magasabb ár és a cég jelenlegi vesztesége a zöld energia érdekében.
Csak a fejlõdés törheti le az árakat
Mivel a mondás szerint a szentnek is sokszor maga felé hajlik a keze, független forrásból is hallani akartuk, tényleg drágább-e a zöldenergia? Egy szóval: igen. Az oka pedig valóban a méretgazdaságosság. A fosszilis energiahordozókkal és az atomenergiával szemben Magyarországon, de Európa-szerte is a megújulók abszolút kisebbségben vannak, a kevés víz- nap-, biomassza- és szélerõmû nem tudja felvenni a versenyt a „tömegtermelés” áraival – mondta el lapunknak Csanaky Lilla, az Energiaklub megújuló energia projektvezetõje.
Ahogy fejlõdik a technika és terjednek a megújulókat hasznosító erõmûvek, úgy lesz az általuk termelt energia is egyre olcsóbb. A napelemek esetében például olyan gyorsan fejlõdik a piac, hogy akár néhány hónap alatt jelentõs mértékben csökkenhet egy napelemes rendszer fajlagos bruházási költsége, miközben hatékonyságuk is egyre nõ. Ennek legjobb jele, hogy a kormányok folyamatosan felülvizsgálják a KÁT-rendszerben napelemekkel történõ villamosenergia-termelésre megszabott árakat is.
kát-rendszer
Kötelezõ átvétel rendszere (KÁT): a megújulók terjedésének elõsegítésére az állam arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy kötelezõen és magasabb áron vegyék át a megújuló forrásokból származó energiát.
