Az asztrobiológia komplex, határterületeken átívelő tudomány, amelynek célja a földi bioszféra határain túl megtalálni az életet, azonosítani a potenciális élethelyeket, és rájönni arra, vajon szabály vagy kivétel a földi élet? Az egyre kifinomultabb csillagászati távcsöveknek, űrtávcsöveknek és műszereknek köszönhetően a csillagászat ma soha nem látott ütemben fejlődik. Az egyik legérdekesebb terület a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása, itt már közel vagyunk a Földhöz hasonló bolygók, illetve a Naprendszerhez hasonló rendszerek felfedezéséhez – derül ki Kiss László előadásából a Mindentudás Egyetemén. A filmet 2011. június 6-án az M1 14:30-kor, az M2 20:30-kor vetíti.
Either scripts and active content are not permitted to run or Adobe Flash Player version
10.0.0 or greater is not installed.
Kiss László fizikus-csillagász, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese. A szegedi József Attila Tudományegyetem fizikus szakán végzett 1996-ban. Doktori fokozatát 2000-ben, az MTA doktora címét 2007-ben szerezte meg. 2002 és 2009 között Ausztráliában élt és kutatott a University of Sydney munkatársaként, Magyarországra hazatérését az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programja keretében elnyert pályázata tette lehetővé. 2010 óta az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. Kutatásai mellett folyamatos oktatási és tudományos ismeretterjesztői tevékenységet vállal. Szakterülete az asztrofizika, különös tekintettel a csillagok belső szerkezetét kutató asztroszeizmológiára, a más csillagok körül keringő exobolygókra, valamint a kölcsönható kettőscsillagok fizikájára.
Az emberiség évezredek óta kutatja: vajon egyedül a Földön található élet a világegyetemben? Még arra a kérdésre sem könnyű válaszolni, hogy mi az élet, hát még arra, hogy vajon létezik-e a Földön ismerttől különböző. A Kiss László előadásához kapcsolódó dokumentumfilm végigvezet azokon a legújabb kutatásokon, melyek a Naprendszeren belüli és kívüli égitesteken keresik az életet. Ezzel párhuzamosan bepillantást nyerhetünk az előadó eddigi életébe is, megtudhatjuk hogyan jutott el a Szegedi Csillagvizsgáló 40 cm átmérőjű távcsövétől a világ egyik legmodernebb űrtávcsövéig… A filmet 2011. június 7-én az M1 14:30-kor, az M2 20:30-kor vetíti.
Ma már tudjuk, hogy a Tejútrendszerben a bolygók jelenléte általános a csillagok körül, és a becslések szerint ezek közül jó pár Föld típusú bolygó. Miért nem találtunk ennek ellenére még életet és értelmet máshol? Lehetséges, hogy az élet sok helyen kialakult, magasabb szintre fejlődni azonban csak néhány bolygón – esetleg csak a Földön – tudott? Lehetséges, hogy nem a megfelelő módszerekkel keressük a hozzánk hasonló civilizációkat? Ha mégis sikerülne ilyet találni, milyen tudományos és társadalmi következményei lennének a Földön? Mi lenne a társadalom reakciója a különböző típusú felfedezések esetén? Üzenjünk mi is, vagy inkább lapítsunk? A kerekasztal-beszélgetést 2011. június 8-án az M1 14:30-kor, az M2 20:30-kor vetíti.
A részletekről és a Mindentudás Egyetemének programjáról ide kattintva olvashat.
