Ráadásul, számos tévedés születhet abból, ha egy olvasott szövegnek nem ismerjük a hátterét, ha nem vagyunk tisztában az író szándékaival, motivációival. A “Kati”: az új barátnő? cikkel kapcsolatos félreértések talán tisztázódnak, ha feltárjuk a mögöttes szemléletet, ti. hogy a cikket a klinikai gyakorlat ihlette, mely ebből fakadóan nem lett mentes a túlzásoktól sem.
Nehéz az effajta témákban nyilatkozni, hiszen, ha az ember ír, önkéntelenül is belevetíti saját élményeit is. Ha pedig az érzéseink vezetnek minket, az objektív tények közlése csorbát szenvedhet.
Minden vizsgálatnak más az érvényességi köre. A legtöbb félreértést és problémát a kutatási eredmények prezentálása kapcsán általában az jelenti, hogy ahány kutatócsoport, annyi módszer. Előző cikkem egy idén márciusban bemutatott, az MTA és a Kék Pont által támogatott kutatási eredményekre hivatkozik, melyeknek előadástervezete ezen a linken olvasható.
Az állítások tehát eme vizsgálatok fényében értelmezendőek, mely kapcsán el kell ismerni, hogy csak egy igen szűk és szélsőséges csoportot érintenek, melyekből általánosságokat levonni valóban nem lehet, fontos azonban, hogy lássuk ezt az oldalt is.
Miként zajlanak a kutatások?
A mefedronnal kapcsolatos jelenlegi kutatások zöme arra épül, amit a szerhasználók önként nyilatkoznak, így torzítások előfordulhatnak. Ha valaki úgy érzi, hogy az adatok nem teljes mértékben fedik a valóságot, segíthet! Érdemben is hozzájárulhat a kutatók munkájához azzal, hogy felkeres egy híres egyetemet, ahol jelenleg is végeznek a mefedronnal kapcsolatban vizsgálatokat, válaszolnak a kérdésekre, ezáltal mindannyain pontosabb képet kaphatunk.
„Drogos” vagy sem?
Fontos tudnunk, hogy egy igen változatos képet mutató, heterogén csoportról van szó. Látnunk kell, hogy a mefedron nem csupán a partikultúrához kapcsolódik (ahogy azt a híradások sugallják), van olyan réteg is, ahol a használat már mindennapos. Épp ezért igaz itt is, mint minden legális vagy illegális szer esetében, hogy nem legyinthetünk senkire, mondván „függő”. Különböző fokozatok vannak: van, aki csak egy-két alkalommal próbál ki egy szert, van, aki viszonylag rendszeresen él vele, ám ez nem befolyásolja a mindennapi kötelezettségek teljesítésében, s van, aki már a munkáját, a családját is kénytelen hanyagolni egy szer miatt.
Elég egy képlet?
Szintén gyakorlati szempontok alapján állítható, hogy nem ismerjük a mefedron összetételét, pontosabban szólva: a hosszú távú hatása az, ami jelenleg nem ismert, hiszen állatkísérletek sem folytak az ügyben. Egy kémiai képlet sajnos semmit sem jelent egy rehabilitációs osztályon fekvő, mefedronfüggő személy esetében, nem tudjuk megnyugtatni, hogy a különféle lelki és testi tünetei szövődmények nélkül elmúlnak. Szeretjük magunkat azzal áltatni, ha ismerünk valamit, akkor az nem árthat nekünk. A valódi tudás és bátorság azt jelenti, ha elismerjük a saját korlátainkat.
Vannak dolgok, amelyekről beszélnünk kell. Ha egy kérdéskört illetően sok cikket olvasunk vagy arról szinte mindennap híreket hallunk, olykor hajlamosak vagyunk azt érdektelennek tekinteni, mondván „lerágott csont”. A mefedron esetében az igazság ennél zordabb és kegyetlenebb. Az addiktológiai osztályokon olyan fiatalok fekszenek, akiknek már most kettétört az életük. Mefedron-függők, akik félnek. Félnek, hogy visszaesnek, és félnek, mert nem tudják, hogy mi történik velük, a testükkel, a lelkükkel, hiába kérdezik az orvosaikat. Ha belenézünk a szemükbe, rájövünk, hogy nem fontosak a képletek, az adathalmazok, csak az, hogy segítségre szoruló emberek, akik olyasmi szörnyűségbe keveredtek, amiről fogalmuk sem volt.
Csott Nikoletta
filoterapeuta
AJÁNLOTT LINKEK:
Tudjon meg többet a szerzőről és a filoterápiáról (filoterapia.hu)
“Kati”: az új barátnő (hír24.hu)
