Ezért – a kiadvány címéhez híven – igyekeztünk csokorba szedni a friss IT trendeket. A táblagépek (tabletek) hada, a netre kötött, 3D megjelenítésre is képes óriástévék, a nappaliba költöző videokonferenciák, az új webes szolgáltatások, az okostelefonról vezérelhető lakásfűtés, vagy épp a GPS-es járműkövetés széles körű alkalmazása a tömegközlekedésben még a technológia szerelmeseit is ámulatba ejtik.
2011 az okosok éve!
Magyarországon a lakosságszámhoz viszonyítva több okostelefont vásároltak az elmúlt évben is, mint Nyugat-Európában. Az IDC elemző cég adatai szerint 2010-ben két és félszeresére nőtt az okostelefonok száma nálunk, így ma majdnem minden ötödik magyar mobilos rendelkezik ilyen kütyüvel. A szakértők szerint négy éven belül pedig már a mobilok fele okostelefon lesz globális szinten is. Az információéhség, valamint az élmények azonnali, közösségi megosztása iránti igény immár a fiatalabbak mindennapi életének szerves részét képezi. A növekvő népszerűség az okos készülékek – és a hozzájuk ajánlott internetes előfizetések – árcsökkenését hozza. Nem meglepő így az sem, hogy, a GKIeNET friss felmérése alapján, az e-kereskedelmi tranzakciók 1,5 százalékát már okostelefonról indították tavaly. Az idei Consumer Electronics Show (CES) sztárjai a kétmagos processzorokkal szerelt és a szupergyors LTE-hálózatokat is kezelő okostelefon „nagyágyúk” voltak. A kiemelkedő teljesítmény nem csak mobil tévézésre jó, hanem egy netbook helyettesítésére is. Motorola Altrix nevet viselő androidos mobiltelefon egy netbooknak kinéző, billentyű-képernyő párosból álló dokkoló állomás segítségével laptoppá is alakítható.
Megroggyan a könyvkiadás?
Az okostelefonok és az iPad, illetve a hasonló tabletek terjedésével még tovább hódíthat a papír nélküli olvasás, igaz a szemet ezek a gépek jobban fárasztják, mint a kvarcórákra emlékeztető e-papír technológiát használó Amazon Kindle, vagy a Sony Reader. Bár egy könyv illatát, a lapok zizegését nem pótolja egyik elektronikus megoldás sem, a könnyű gépeken „könyvtárak”, hangos könyvek és a net is bárhová elvihetők. Az Amazonnál például 630 ezer könyv érhető el elektronikus formában, ennek zöme 2–10 dollárért letölthető. Ráadásul számos termék ingyen is megszerezhető legálisan is. Persze e-book fronton is megindultak az illegális letöltések, így megvan a veszélye, hogy a zeneipar sanyarú sorsára jut a hagyományos könyvkiadás. Ráadásul sorra nyílnak az online könyvesbol-tok, mint például a Google Editions, az iBookStore, valamint nálunk – a Figyelő Trendet is kiadó – Sanoma Budapest Zrt. Polc.hu oldaláról elérhető e-könyv szerver. A nagyobb e-olvasók, mint az új Kindle DX, pedig már elég terjedelmesek ahhoz, hogy akár újságot, folyóiratot is olvassunk rajtuk. A The Times című lapot akár még az újságosstandoknál való megjelenés előtt is böngészhetjük a segítségével, sőt február óta olyan lap is van, a News Corporation The Daily című újságja, amely kizárólag elektronikus formában létezik.
GPS mindenhol
Már nem csak útbaigazításra használjuk a GPS rendszereket, hanem flottakövetésre, intelligens utastájékoztató rendszerek kialakítására, vagy hajó-, autóversenyek figyelemmel kísérésére, akár mobilon is. A műholdas nyomkövető technológia révén a vállalatok milliókat spórolhatnak a szervizköltségeken, a műszaki meghibásodásokból adódó problémák csökkennek, a céges autóval visszaélő alkalmazottak vagy akár a hűtlen házastársak is lefülelhetőek. Mára már nem kuriózum Magyarországon a sportesemények online nyomon követése sem: megnézhetjük, merre járnak a Kékszalag verseny vitorlásai vagy az országos ralibajnokság autói. Sőt, a hazai nagyvárosokban a következő években sorra kiépülő modern járműkövető rendszerek révén a lakosok gyorsabb tájékoztatást kaphatnak a tömegközlekedésről. Az üzemeltetők pedig pontos információkkal rendelkezhetnek majd a járművek aktuális földrajzi helyzetéről, műszaki állapotáról, sebességéről, üzemanyag-fogyasztásról, az ajtók nyitásáról, zárásáról, az utasok számáról, vagy a fedélzeti hőmérsékletről. S amennyiben késésbe kerül például egy busz, akkor még zöld jelzést is kérhet a közlekedési lámpához érkezve. Különböző utastájékoztató rendszerek már több nagyvárosban működnek. Így Budapesten is, ahol a FUTÁR (Forgalomirányító és Utastájékoztatási Rendszer) keretében 2012-re egységesülnek a már létező és az újonnan kialakítandó rendszerek. Az 5 milliárd forintos projekt során 2295 jármű kaphat fedélzeti számítógépet, 1449-en pedig megújulnak a kijelzők illetve minden buszon, villamoson és trolin lecserélik az akusztikus tájékoztatási eszközöket.
Videokonferencia a nappaliban
A nagyfelbontású, nagyképernyős video-beszélgetés 2011-től immár nem csak a jól menő cégek kiváltsága. Az internetes tévék, illetve a kiegészítő kütyük, várható előretörésével a háztartásokban is mindennapossá válhat ez a fajta kommunikáció. A Panasonic (G és VT sorozat) és a Samsung (C7000 és C8000) kínálatában egy ideje megtalálhatóak olyan HD kamerával ellátott nagyfelbontású készülékek, amelyekkel a televíziózás mellett akár Skype-ot is használhatunk. A Cisco is fantáziát látott ebben az új őrületben, és Amerikában piacra dobta az Umi (You-me, te-én) elnevezésű rendszerét.
Ráadásul ezzel videoüzenetet is hagyhatunk a barátunknak, ha nem lennénk elérhetőek. Sőt, ezeket akár fel is tölthetjük a Facebookra vagy a YouTube-ra. LogiTech Revue videotelefon készülékét pedig a Google TV megoldással együtt lehet megvásárolni. Ennek nagy hátránya, hogy videotelefonálni csak azokkal lehet, akik szintén a Logitech Vid HD szoftverét használják. Több családban van viszont játékkonzol: a Microsoft Xbox 360-hoz vásárolható Kinect segítségével is az otthonunkba varázsolhatjuk a nagyképernyős videobeszélgetés élményét. Persze csak akkor, ha megvan a kellően nagy (feltöltési irányban is minimum 1 megabites) sávszélesség.
Hibridtévé és 3D tévé
A hagyományos televíziózás lassan már a múlté lesz, a jövő a bőséges tartalmú, internet alapú műsorokkal összemosott tévézésé. A háromdimenziós készülékek tucatjai körüli – az egyelőre magasabb ár miatt is visszafogottabb – lelkesedést el is homályosítja a tévés netezés lehetősége. Itt egy-egy show műsor vagy sorozat megtekintése után akár azonnal megoszthatjuk a véleményünket a Facebookon vagy a Twitteren. Ehhez elég egy új, középkategóriás netes lapostévé, vagy egy televízióhoz csatlakoztatható vevőegység (set-top box) beszerezése. Az iSuppli piackutató cég szerint e két készüléktípusból 2014-ben akár 58 millió darab is elkelhet. Netes szolgáltatást már számos cég kínál, például a Google TV, az iTV, a Boxee Box vagy éppen a magyar Homesys fejlesztése a Hybridbox. A Sony tavaly októberben dobta a piacra a Google-lel közösen fejlesztett, androidos telefonról – akár a munkahelyről is – távvezérelhető tévékészülékét. Erre a hullámra ültek fel az olyan online filmkölcsönzők, mint az amerikai Netflix és HBO On Demand, valamint nálunk a UPC, a T-Home és az Invitel digitális videotékái.
Vegyük együtt, így olcsóbb!
Míg 2009 és 2010 a Facebook és a Twitter évei voltak, addig 2011-ben nagy áttörést hozhatnak az egyre népszerűbb „együtt olcsóbban” honlapok, szolgáltatások. A dolog annyira felkapott, hogy már alakultak az efféle oldalak ajánlatait összegyűjtő site-ok is, mint például a Mindenkupon.hu. A közösségi vásárlás szülőatyja a Groupon.com, amerikai cég, mely a group (csoport) és a coupon (kupon) szavakból kapta a nevét. A valaha volt leggyorsabban fejlődő vállalkozás immár 22 országban kínálja szolgáltatásait. A kellő számú jelentkező megnyerése esetén érvényes akciók révén 20–70 százalék kedvezményre jogosító kuponok vásárolhatók éttermekbe, fitnesz klubokba, szállodákba, vagy például kozmetikai szalonok szolgáltatásaira. A hazai éllovasok a Facebookon a legtöbbek által lájkolt Kuponvilág és BónuszBrigád.
„Felhőn csücsülő” noteszgépek
Ez év első felében a boltokba kerülhetnek az első Google márkájú noteszgépek, amelyeken már a Google Chrome OS operációs rendszer fut. A webböngészőn alapuló program először az Acer és a Samsung kínálatában lesz elérhető: a gépek bekapcsolás után azonnal csatlakoznak az internetre: ott érik el az irodai programokat, vagy a multimédiás alkalmazásokat is. A számítási felhő (cloud computing) alapú vállalati szolgáltatások lényege is ez: a programok nem a gépen, hanem távoli szervereken (a felhőben) futnak, az adatokat is ott tárolhatjuk. A cégek profi hátterű adatközpontot kapnak akár már havi pár ezer forintért. Nem csak a gépigény, de a szoftver, mint szolgáltatás is elérhető előfizetéses rendszerben a felhőből (SaaS). Itt a felhasználószám, és a valóban használt alkalmazások után kell csupán fizetni. Így működik például az ügyfélkezelő (CRM) rendszeréről ismert Salesforce.com is. A platform, mint szolgáltatás (PaaS) már egy egész honlapot kínál személyre szabható alkalmazásokkal. A legnépszerűbbek ezek közül az Amazon EC2, a Microsoft Azure, a Google App Engine. Az infrastruktúra, mint szolgáltatás (IaaS) pedig a felhő alkalmazások csúcsa. Az ügyfelek a pénzükért egy teljes szerver struktúrát kapnak, amelynek a teljesítménye tetszés szerint bővíthető vagy éppen csökkenthető a látogatottsági adatok függvényében. A legnevesebb szolgáltatók az Amazon Web Services és a Rackspace.
Okos otthonok
Nem csak az okos város, de az intelligens otthon sem utópia immár. Egyetlen hálózatba kötve akár telefonon keresztül vagy hanggal is vezérelhetjük a lakásban lévő elektromos fogyasztókat, a világítást, a redőnyöket, a fűtést, a klímát, a szaunát, a kapukat, a riasztót, a medencét, a házimozi- vagy a locsoló rendszert, a kaputelefont, a háztartási gépeket, s persze a lámpák fényerejét is szabályozhatjuk. Itthon például az Agromix Kft., az ELEKTRO-MIKA Kft. vagy SMARTme Kft. is kínál intelligens otthon rendszereket. Az ipari adatgyűjtésre, adatkommunikációra szakosodott Cason Mérnöki Zrt. DIWICON névre hallgató eszközei segítségével a lakások villany-, gáz- vagy víz fogyasztásmérőinek távoli leolvasásával a fogyasztók és közműszolgáltatók milliárdos megtakarításokat érhetnek el. A „hagyományos” elektronikus órák mellett egy apró, vezeték nélküli adattovábbító egység kap helyet, amely óránként automatikusan küld adatokat a központi rendszerbe. Nem mellesleg a Microsoft Azure felhőszolgáltatás szerverein fut mindez. Így a felügyelő programmal bárhonnan, akár egy okostelefonról is azonnal érzékelhetőek a valamilyen problémára utaló kiugró fogyasztási adatok. Egy kattintással megtalálható, hogy hol szivárog a gáz, hol van csőtörés, hol lopják az áramot.
Egy másik fejlesztésnek köszönhetően a jövőben függönyöket sem kell vásárolnunk, hiszen a modern lakóépületeknél, irodaházaknál vagy szállodáknál bevált megoldás az intelligens fóliák ablakra ragasztása. Ezek feszültség hatására átlátszóvá változnak, azonban kikapcsolt állapotban a fény ugyan beszivárog, de akkor sem látnak be kívülről, ha bent világosabb van. Ráadásul a fóliák jó hőszigetelők is, visszaverik az infravörös sugarakat, ezáltal télen melegebbé, nyáron pedig hűvösebbé teszi a helyiségeket.
Betáblázva
A táblagépek szegmensében az amerikai Gartner elemző cég 54 millió darabos idei értékesítéssel kalkulál. Ez a nagyobb felbontással és videotelefonálási funkcióval is ellátott iPad 2 megjelenésével, és az úgynevezett hibrid gépek (tablet és netbook egyben) előtérbe kerülésével akár véget is vethet a hagyományos netbookok uralmának. Sőt, 2014-re már 208 millió darabos tablet eladással számol ugyanez a cég. Így már nem is olyan meglepő, hogy a januári CES-en és a barcelonai Mobile World kiállításon nem kevesebb, mint 100 új fejlesztést mutattak be. A legérdekesebbek közé tartozik a vállalkozásoknak kínált, 100 centis érintőképernyős interaktív asztallal, a Microsoft Surface-el ellátott Samsung SUR 40 tabletop, vagy az amerikai boltokban július körül megjelenő, kettő az egyben vonalat képviselő, Lenovo LePad és Ideapad U1. Az utóbbi Windows 7-est futtat, de képernyőjeként a kivehető LePad szolgál. Különleges a szétcsúsztatható Samsung TX100 táblagép-notebook is. A felsőoktatást megreformálni szándékozó, dupla érintőképernyős Knoo Textbook Tablet pedig egyenesen a könyvhasználatot hivatott fölöslegessé tenni. A táblagépek sikere garantált, hiszen a legnagyobb hardvergyártók és az operációs rendszereket szállító nagyobb vállalatok (Apple, Google, Microsoft) is felsorakoztak az új őrület mögé.
Intelligens város
A 2009 májusában indult T-City program keretén belül Szolnok lett az első intelligens város Magyarországon. A többéves fejlesztési és innovációs projekt révén a Tisza-parti település Szandaszőlős negyedében kísérleti jelleggel több ponton ismerkedhetnek a helyiek a jövő városának lehetőségeivel. A Magyar Telekom Nyrt., anyacége a Deutsche Telekom mintájára, több teszt projektet futtat. Az idősek számára létrehozott Internet akadémia; a jövő generációjáért indított T-City Kids szakkörsorozat; a Home Lab, a diákazonosító belépőrendszer; az egészségügyi segélyhívó szolgáltatás csak a legfontosabbak. Ezek mellett elindult Jövő Áruháza projekt, a Visuland nevű virtuális osztályterem, és a tiszaligeti sportcsarnokból az interneten élőben is nyomon követhetők a sportesemények, kulturális rendezvények, kongresszusok.
A T-City projekt első állomása egyébként a németországi Friedrichshafen városka volt. A Deutsche Telekom a Bodeni-tó partján fekvő városban 2007-ben kezdte el tesztelni a legújabb termékeit, fejlesztéseit és szolgáltatásait. Például a mobilról irányított otthoni világítást, vagy Gluco-Tel nevű, mobillal összekötött vércukorszint-mérőt. A település lakói 10 utcai fülkéből videotelefonálhatnak, a gáz- és áramfogyasztási adataikat a böngészőjük segítségével is megtekinthetik. A 80 millió eurós kísérleti program eredetileg 2012 márciusáig tartott volna, de most szó van a meghosszabbításáról.
