Az űrsikló közép-európai idő szerint 18 óra előtt három perccel landolt, miután 39. és egyben utolsó küldetését teljesítette. A Discoveryt hat űrhajóssal a fedélzetén február 24-én indították el a Nemzetközi Űrállomásra. Rakterében a Leonardo tároló modult, az első emberszerű robotot, a Robonaut 2-t, valamint tudományos kutatóeszközöket és pótalkatrészeket szállított a Föld körül átlagosan 350 kilométeres magasságban keringő űrbázisra.
Küldetését két ízben egy-egy nappal meghosszabbították, hogy több idő jusson a Leonardo modul berendezésére, és az űrállomás amerikai részében az életfenntartó rendszerek karbantartására. A Leonardo sokfunkciós modul, amely több tonna áru – élelmiszer, különféle felszerelések, sőt hulladék – tárolására szolgál. A Discovery legénységének két tagja kétszer szállt ki a nyílt világűrbe, hogy külső űrszerelési munkákat végezzen.
Az utolsó landolás (Forrás: Justin Dernier / MTI/EPA)
A Discovery összesen 352 napot töltött Föld körüli pályán, és ez alatt 5628-szor kerülte meg a bolygónkat. Ez az űrsikló szállította a legtöbb asztronautát, összesen 246-ot. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a tervek szerint idén végleg nyugállományba küldi az űrsikló-flottát. Az Endeavour várhatóan április 19-én indul utolsó útjára. Parancsnoka Mark Kelly, az év elején Tucsonban fejbelőtt Gabrielle Giffords képviselőnő férje lesz. Az Atlantist valamikor a nyár folyamán fogják utoljára elindítani a világűrbe. Az 1981-ben kezdett űrrepülőgép-program lezárása után amerikai űrhajósok is – egy ideig – csak az orosz Szojuz űrhajókkal juthatnak majd el a Nemzetközi Űrállomásra.
