Gulyás
Balázs, a MOKÉP vezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja,
hogy bár Jan Schulz-Ojala, a Tagesspiegel újságírója hétfőn
megkereste, a cikkben végül nem kapott megszólalási lehetőséget.
Gulyás
szerint a TT Filmműhellyel kötött szerződés – amelyet a felek később
közös megegyezéssel bontottak fel – megszüntetését Tarr Béla cége
kezdeményezte február 25-én. Ezért “nyilván nem lehet szó arról a
rágalomról, melyet a liberális Tagesspiegel sugallni próbál, hogy ilyen
módon ‘büntettük volna’ Tarrt a nyilatkozata miatt” – áll a
közleményben.
“A találgatások kapcsán elmondhatom, hogy valóban a
terjesztés módja – 35 mm-es kópia és e-cinema – és a kópiák
mennyiségének vonatkozásában volt nézetkülönbség az általam képviselt
forgalmazó és a produkció között” – folytatta Gulyás Balázs. A torinói
ló című alkotást gyártó produkció ugyan több ízben írásban is elismerte,
hogy gazdaságosan nem terjeszthető a film az őáltaluk fontosnak tartott
legalább 5 kópia legyártása mellett – amely a MOKÉP költségvetését
terhelte volna -, mégis ragaszkodott az 5 kópia legyártásához, és
megtiltották az e-cinemán történő forgalmazást – áll a MOKÉP
közleményében.
Gulyás Balázs szerint a produkció semmilyen
alapanyagot nem adott át 10 nappal a bemutató előtt sem, ezért a MOKÉP
“kénytelen volt” beleegyezni a közös megegyezéssel történő
szerződésbontásba. A fentiekkel összefüggésben érdekesnek tartom az ügy
legújabb fejleményét, miszerint Tarr Béla cége a májusi Filmszemle útján
sem kívánja a közönség számára biztosítani a lehetőséget, hogy
megtekinthess a filmet – annak ellenére, hogy a hírek szerint a
támogatásként kapott összegek részbeni ellentételezéseképpen erre a
támogatási szerződése kötelezné – írta Gulyás Balázs.
A
Tagesspiegel Hallgatni arany című cikkéről szólva Gulyás megjegyezte,
“felvetődik a gyanú, hogy a lap és újságírója által hazánkról sugallni
kívánt képbe nem illett volna bele a nyilatkozatom, és emiatt nem
kívánta volna közölni azt”.
