Komoly bevételi forrást jelenthet, egyben kétség kívül orvosolhatja a médiavállalatok egyik legnagyobb problémáját a Google és az Apple új megoldása. Hogyan lehet az internetes tartalmakért pénzt kérni? A web „ingyenessége” jelenti talán a legnagyobb gondot a kiadóknak, amelyek komoly pénzeket fektetnek tartalom-előállításba, lényegében hiába, mivel a netre kikerült cikkeket, azonnal több ezer oldal veszi át ingyenesen. Az Apple és a Google új rendszerével viszont a kiadók meghatározhatnák, mely tartalmakért kérnek pénzt.
Jó fiú-e még a Google?
A rendszer lényegében úgy működik, hogy a szerződésben álló kiadók, tartalomszolgáltatók – például az Fn.hu – eldönti, melyik tartalmáért kíván pénzt kérni. A fizetős cikkekbe beilleszt egy kódot, amelynek segítségével ezt követően már csak a „Google OnePass” használatával lehet azt elolvasni. A szolgáltatás az előfizetők adatait meg is osztja a kiadókkal, amelynek révén azok igen értékes információkhoz juthatnak olvasótáboruktól.
A Google Magyarország PR menedzsere Radosavljevic-Szilagyi Krisztina az Fn.hu-nak elmondta, egyedi megállapodásokat kötnek a kiadókkal a rendszer használati díjáról. Hangsúlyozta: maguk a kiadók határozzák meg, milyen összegeket kérnek tartalmaikért és milyen konstrukcióban. A Google részesedése ebből kerül kiegyenlítésre, aminek 10 százalék a díja.
Arra a kérdésre, hogy a Google által hangoztatott, az információ szabadságát hirdető politikába mennyire illik bele egy rendszer, amely valamilyen módon akadályozza a forgalmat Szilágyi Krisztina elmondta: a kiadók régóta próbálnak új megoldásokat találni prémium tartalmaik értékesítésére azért, hogy ezek előállítása gazdaságos legyen, ebben próbál segíteni a OnePass.
Sűrű fillér, ritka forint
Az új forrás révén persze a magasztos cél mellett, a cég nyilvánvalóan komoly bevételekkel gyarapodhat. Ha csak azt vizsgáljuk, hogy az Axel-Springer-Verlag a hétvégén tervezi kipróbálni a rendszert, elsőként a török labdarúgó-bajnokság egyik meccsének élő közvetítése során – a bild.de oldalán keresztül – 5 és 15 euró között még nem deklarált áron. Nem is tűnik túl olcsónak.
A rendszer persze annál hatékonyabb minél több kiadót sikerül megnyerni. Ha beválik, akkor pedig az áraik is mehetnek felfelé. A csatlakozók névsora gyorsan bővül német, francia, spanyol, angol és amerikai kiadók álltak az ötlet mögé.
Ennek kapcsán a magyarországi megjelenésről nem árult el részleteket a Google munkatársa, de mivel a hazai nagy kiadók majd mindegyike nemzetközi tulajdonban van, a rendszer megjelenése csak idő kérdése lehet.
További kérdéseket vethet majd fel, hogy a Google, amely a digitális világba mára nem csak keresési rendszerével ágyazódott be megkerülhetetlenül, mennyire fogja előtérbe helyezni a céggel üzleti partnerségben álló tartalomszolgáltatókat?
