Az elmúlt évtizedben két emlékezetes állatkerti tűzeset történt Európában: 2003-ban Dániában, a világ legnagyobb akváriumában, 2010-ben pedig Németországban ütött ki tűz. A Fővárosi Állatkert- és Növénykertben komolyabb tűzeset csak havária helyzetben, azaz háború idején volt, a II. világháború óta pedig csak egyszer fordult elő, amikor is a gőzvontatású vonat kéményéből kipattanó szikrától az egyik szénatároló pajta – amely a vasúti kerítés közelében volt – tüzet fogott. Komoly katasztrófa azonban nem történt, a tüzet ugyanis gyorsan megfékezték, így csupán anyagi kár keletkezett.
A megelőzésen a hangsúly
„A Fővárosi Állatkertben nem véletlen a dohányzás tilalma a zárt helyeken (pl. állatházakban), a nyitott helyek közül pedig a Parasztudvarban és az Állatsimogatóban, azaz minden olyan helyen, ahol a látogató az állatok közvetlen közelébe kerülhet” – mondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. A többi helyen is mértéktartásra intik a közönséget, nemcsak tűzvédelmi, hanem egészségi okokból, valamint az állatok védelme érdekében is. Az intézmény épületei közül a Krokodilház tűnik a legtűzveszélyesebbnek, mivel nádtetős fa épület, ezért az építésére szigorú előírások vonatkoznak, pl. közvetlenül a szomszédságában egy tűzcsapot építettek ki.
„Tűzeset során a legfontosabb az emberélet, majd utána következik az állatok mentése, s csak a legutolsó a sorban a vagyon mentése, azaz először a látogatókat kell biztonságba helyezni, és csak ezután kezdődhet meg az állatok kimenekítése” – magyarázza Hanga Zoltán, hozzátéve: az állatoknál ez olykor problémát jelenthet, hiszen nem olyan egyszerű megfogni például a mérges kígyót és kihozni az égő házból. Ha éppen a legkritikusabb épületben, azaz a nádtetős Krokodilházban csapnának fel a lángok, nem kellene azonnal kimenteni a krokodilt, mivel a hüllő a ház legalján egy vízzel teli betonteknőben úszkál, amelybe behúzódva átvészelheti a tűzesetet. Számára csupán a leeső gerendák okozhatnak veszélyt.
A két súlyos tűzeset
2003-ban a Jütland-félsziget északi részén lévő Hirtshalsban lévő akváriumban elektromos zárlat okozta a tüzet, amelynek következtében cápák is elpusztultak. 2010-ben a karlsruhei állatkertben az Állatsimogató fapajtái gyulladtak ki, és a szerencsétlenségben kecskék, juhok, pónilovak és törpeszamarak pusztultak el. A lángok az elefántházra is átterjedtek, de az elefántokat és egy ugyancsak ott elhelyezett vízilovat az utolsó pillanatban sikerült biztonságba helyezni.
Az altatópuska is előkerülhet
Van olyan állat, amelynél nincs szükség a menekítésre, mert a kifutó területe olyan méretű, hogy ha ég a pajtája, akkor félre tud húzódni, és még az oltást sem akadályozza. „Ha mindenképpen szükség van a mentésre, akkor bizonyos testű állatokat úgy is kimenekíthetünk, ahogy a lovakat az istállóból: kiengedjük őket, hagy szaladjanak ki a kertbe, s majd később összegyűjtjük őket” – mondja Hanga.
A karlsruhei állatkerti tűzben 26 állat pusztult el (fotó: MTI/EPA)
Ez a módszer viszont problémát okoz azoknál az állatoknál, amelyek amúgy is veszélyt jelentenek (pl. oroszlán, tigris, elefánt) akár a látogatókra, akár a tűzoltást végzőkre. „Nem lehet csak úgy megfogni és kicsapni, mert egyrészt leharaphatja a karunkat, másrészt könnyen bánthatja a látogatókat. Az ő menekítésük lenne a legnehezebb, legbonyolultabb” – hangsúlyozza. Ha szükséges, akkor az altatópuskát is bevethetik, végső esetben pedig – ha közvetlen életveszély állna fenn (pl. megtámadná az egyik látogatót/gondozót) – a golyós puska alkalmazása. „Ezért a kifutóik tervezésénél fontos szempont a méret és az elhelyezkedés, valamint felmérik, hogy milyen mértékű lehet a tűz kockázata” – mutat rá Hanga Zoltán. Akárcsak a nagytestű állatoké, úgy a mérges kígyók menekítése sem gyerekjáték. Az állatkerti szóvivő szerint, ha tűz ütne ki, akkor talán velük lennének a legnagyobb bajban, hiszen őket sem lehet egykönnyen kiszedni a terráriumukból.
A Fővárosi Állatkert legtűzveszélyesebb épülete a Krokodilház (fotó: MTI)
Sokat számít, hogy nappal vagy éjszaka történik a tűzeset, hiszen napközben sokkal több állatkerti gondozó tartózkodik az intézményben. Ha viszont például éjszaka meghibásodna az akvárium ellátórendszere, és leállna, akkor automatikusan tartalékra kapcsolna, azonban egy csipogó jelezné odahaza a gondozónak, hogy innentől kezdve már tartalékról működik, s jöjjön be ellenőrizni. A Fővárosi Állatkertben a balesetvédelmi és a mentési gyakorlatokon (pl. veszélyes állatok kiszabadulását szimuláló helyzet) kívül tűzvédelmi oktatásokra is rendszeresen sor kerül. „Akárcsak a nagy testű állatok szállítása, úgy a tűzesetnél adódó mentés is hasonló összefogást, szervezési munkát igényel, ebben pedig nagy rutinunk van” – jegyzi meg Hanga.
Árvíznél már mentettek
A 2006-os árvíz során a Fővárosi Állatkert kezelése alá tartozó margitszigeti kisállatkertből elővigyázatosságból kitelepítették az állatokat: a szárnyasokat ládákba, a pónilovakat lószállítóra tették fel. A dámvadak kimentésével azonban az utolsó pillanatig vártak, mivel őket csak altatópuskával lehetett volna „befogni”, ám végül nem volt szükség a kitelepítésükre.
