Élet-Stílus

Az állathalál is megelőzhető

admin
admin

2011. 02. 12. 06:30

A tavaly novemberi karlsruhei állatkerti tűzben 26 állat égett halálra. Az fn.hu annak járt utána, hogy a Fővárosi Állatkertben egy hasonló szerencsétlenség esetén hogyan oldanák meg az állatok mentését, melyek az intézmény legtűzveszélyesebb részei, illetve mikor kerül elő az altatópuska. Videó!

Az elmúlt évtizedben két emlékezetes állatkerti tűzeset történt Európában: 2003-ban Dániában, a világ legnagyobb akváriumában, 2010-ben pedig Németországban ütött ki tűz. A Fővárosi Állatkert- és Növénykertben komolyabb tűzeset csak havária helyzetben, azaz háború idején volt, a II. világháború óta pedig csak egyszer fordult elő, amikor is a gőzvontatású vonat kéményéből kipattanó szikrától az egyik szénatároló pajta – amely a vasúti kerítés közelében volt – tüzet fogott. Komoly katasztrófa azonban nem történt, a tüzet ugyanis gyorsan megfékezték, így csupán anyagi kár keletkezett.

A megelőzésen a hangsúly

„A Fővárosi Állatkertben nem véletlen a dohányzás tilalma a zárt helyeken (pl. állatházakban), a nyitott helyek közül pedig a Parasztudvarban és az Állatsimogatóban, azaz minden olyan helyen, ahol a látogató az állatok közvetlen közelébe kerülhet” – mondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. A többi helyen is mértéktartásra intik a közönséget, nemcsak tűzvédelmi, hanem egészségi okokból, valamint az állatok védelme érdekében is. Az intézmény épületei közül a Krokodilház tűnik a legtűzveszélyesebbnek, mivel nádtetős fa épület, ezért az építésére szigorú előírások vonatkoznak, pl. közvetlenül a szomszédságában egy tűzcsapot építettek ki.

„Tűzeset során a legfontosabb az emberélet, majd utána következik az állatok mentése, s csak a legutolsó a sorban a vagyon mentése, azaz először a látogatókat kell biztonságba helyezni, és csak ezután kezdődhet meg az állatok kimenekítése” – magyarázza Hanga Zoltán, hozzátéve: az állatoknál ez olykor problémát jelenthet, hiszen nem olyan egyszerű megfogni például a mérges kígyót és kihozni az égő házból. Ha éppen a legkritikusabb épületben, azaz a nádtetős Krokodilházban csapnának fel a lángok, nem kellene azonnal kimenteni a krokodilt, mivel a hüllő a ház legalján egy vízzel teli betonteknőben úszkál, amelybe behúzódva átvészelheti a tűzesetet. Számára csupán a leeső gerendák okozhatnak veszélyt.

A két súlyos tűzeset

2003-ban a Jütland-félsziget északi részén lévő Hirtshalsban lévő akváriumban elektromos zárlat okozta a tüzet, amelynek következtében cápák is elpusztultak. 2010-ben a karlsruhei állatkertben az Állatsimogató fapajtái gyulladtak ki, és a szerencsétlenségben kecskék, juhok, pónilovak és törpeszamarak pusztultak el. A lángok az elefántházra is átterjedtek, de az elefántokat és egy ugyancsak ott elhelyezett vízilovat az utolsó pillanatban sikerült biztonságba helyezni.

Az altatópuska is előkerülhet

Van olyan állat, amelynél nincs szükség a menekítésre, mert a kifutó területe olyan méretű, hogy ha ég a pajtája, akkor félre tud húzódni, és még az oltást sem akadályozza. „Ha mindenképpen szükség van a mentésre, akkor bizonyos testű állatokat úgy is kimenekíthetünk, ahogy a lovakat az istállóból: kiengedjük őket, hagy szaladjanak ki a kertbe, s majd később összegyűjtjük őket” – mondja Hanga.

A karlsruhei állatkerti tűzben 26 állat pusztult el (fotó: MTI/EPA)

A karlsruhei állatkerti tűzben 26 állat pusztult el (fotó: MTI/EPA)

Ez a módszer viszont problémát okoz azoknál az állatoknál, amelyek amúgy is veszélyt jelentenek (pl. oroszlán, tigris, elefánt) akár a látogatókra, akár a tűzoltást végzőkre. „Nem lehet csak úgy megfogni és kicsapni, mert egyrészt leharaphatja a karunkat, másrészt könnyen bánthatja a látogatókat. Az ő menekítésük lenne a legnehezebb, legbonyolultabb” – hangsúlyozza. Ha szükséges, akkor az altatópuskát is bevethetik, végső esetben pedig – ha közvetlen életveszély állna fenn (pl. megtámadná az egyik látogatót/gondozót) – a golyós puska alkalmazása. „Ezért a kifutóik tervezésénél fontos szempont a méret és az elhelyezkedés, valamint felmérik, hogy milyen mértékű lehet a tűz kockázata” – mutat rá Hanga Zoltán. Akárcsak a nagytestű állatoké, úgy a mérges kígyók menekítése sem gyerekjáték. Az állatkerti szóvivő szerint, ha tűz ütne ki, akkor talán velük lennének a legnagyobb bajban, hiszen őket sem lehet egykönnyen kiszedni a terráriumukból.

A Fővárosi Állatkert legtűzveszélyesebb épülete a Krokodilház (fotó: MTI)

A Fővárosi Állatkert legtűzveszélyesebb épülete a Krokodilház (fotó: MTI)

Sokat számít, hogy nappal vagy éjszaka történik a tűzeset, hiszen napközben sokkal több állatkerti gondozó tartózkodik az intézményben. Ha viszont például éjszaka meghibásodna az akvárium ellátórendszere, és leállna, akkor automatikusan tartalékra kapcsolna, azonban egy csipogó jelezné odahaza a gondozónak, hogy innentől kezdve már tartalékról működik, s jöjjön be ellenőrizni. A Fővárosi Állatkertben a balesetvédelmi és a mentési gyakorlatokon (pl. veszélyes állatok kiszabadulását szimuláló helyzet) kívül tűzvédelmi oktatásokra is rendszeresen sor kerül. „Akárcsak a nagy testű állatok szállítása, úgy a tűzesetnél adódó mentés is hasonló összefogást, szervezési munkát igényel, ebben pedig nagy rutinunk van” – jegyzi meg Hanga.

Árvíznél már mentettek

A 2006-os árvíz során a Fővárosi Állatkert kezelése alá tartozó margitszigeti kisállatkertből elővigyázatosságból kitelepítették az állatokat: a szárnyasokat ládákba, a pónilovakat lószállítóra tették fel. A dámvadak kimentésével azonban az utolsó pillanatig vártak, mivel őket csak altatópuskával lehetett volna „befogni”, ám végül nem volt szükség a kitelepítésükre.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.