A pénteken érkező hidegfront hatására az északnyugatira forduló szél többfelé megerősödik, eleinte eső, zápor, majd északon estétől már havazás, hózápor is várható. A beáramló hideg légtömeg hatására a csúcshőmérséklet szombaton már csak 0, +5 fok között valószínű. A valóságban azonban sokkal hidegebbnek is érezhetjük.
A testünk küzd a hőmérsékletért
A hőérzet nem mindig egzakt, mérhető fogalom, sok múlik az ember személyes „edzettségén” vagy komfortérzetének a szintjén. Definíció szerint az emberi test és környezete között hőcserefolyamatok eredményeként kialakuló szubjektív tény. Ez azt jelenti, hogy adott hőmérsékletet az egyes ember milyennek érez: akár Celsius-fokban is kifejezhető, de a szakemberek több paramétert használnak.
Az ember hőháztartása nagyon kényes az egyensúlyra, belső hőmérsékletünk néhány fokos csökkenése vagy emelkedése rövid távon akár halálos lehet. A test tehát kényesen ügyel arra, hogy a legszélsőségesebb külső körülmények között is tartsa a 37 Celsius-fokos belső „üzemhőmérsékletet”. Testünk e törekvését nem tudjuk befolyásolni: hidegben mozgási energiából nyer hőt, amit didergésnek nevezünk, túl melegben pedig a felülettől hőt elvonó párologtatás a test fegyvere, ilyenkor izzadunk – magyarázza az fn.hu-nak Darányi Mariann meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa.
A szél mindig hűt
A külső, „egzakt” hőmérséklet mellett ezért fontos figyelembe venni azokat a tényezőket, amelyek a külső körülmények függvényében befolyásolhatják az egyéni hőérzetet. Az egyik legfontosabb tényező a szél, amely szó szerint elfújja a testünk körül lévő hőburkot. Télen a „jeges” szél miatt számottevően hidegebbnek érezzük az időt, magyarul: tiszta, szép időben adott hőmérséklet és öltözék mellett semmi bajunk nem esik, míg ha ugyanakkor erős szél fúj, már fázunk, arcunk, kezünk elfagyhat.
forrás: Internet Accuracy Project
Nyáron viszont hűsítőnek érezzük a szelet, és nemcsak a fent említett hőburok megbontása miatt, hanem azért is, mert elősegíti a párologtatást. A szél erejét és a léghőmérsékletet ismerve a „wind chill”, vagyis hőérzet paraméter alapján egzaktul kiszámolható, amiből megtudhatjuk, hogy mennyivel csökkenti a hőérzetet.
A pára mindig ront a helyzeten
A másik ilyen tényező a levegő páratartalma. Január végéről emlékezhetünk mínusz két, mínusz három fokos napokra, amelyeket szinte hidegebbnek éreztünk, a hónap elején mért akár mínusz tíz fokoknál. Mindezt azért, mert a párás levegő jóval hidegebb érzetet kelt, „csontig hatol”. Ennek az az oka, hogy a víz hővezetése nagyobb a levegőénél, így a nedves levegő hővezetése is jelentősebb a szárazabb levegőéhez képest. Így a hideg, párás időben több hőt von el a környezet szervezetünktől, mint alacsonyabb relatív nedvességtartalmú légtömegben.
Egy alkalommal például Nyugat-Európában rendeztek egy konferenciát, -15 fok volt, de a tengerhez közeli helyszínen párás volt az idő. A sarkkörön túlról érkező kollégák csaknem megfagytak, holott ők otthon mínusz 30, mínusz 40 fokos hideghez voltak hozzászokva. Csakhogy a páratartalom náluk jóval alacsonyabb – meséli Darányi Mariann. A pára nyáron is kellemetlen: hiába izzadunk, a nedves levegő megakadályozza a párolgást.
Érdekes még az elmúlt időszak hőmérséklete, ami akár évszakok között, akár néhány napos periódusok hatására is befolyásolhatja a hőérzetet. Szervezetünk viszonylag rövid idő alatt képes alkalmazkodni, „megszokni” a környezeti feltételeket. Egy rövid téli felmelegedés után beköszöntő hideget ezért hűvösebbnek érzünk, mint indokolt lenne, és ugyanígy fordítva: a mínuszok után hirtelen melegnek érezzük a nulla fok feletti hőmérsékletet. Ez indokolja azt is, hogy a kora őszi hidegfrontok 10-12 fokos levegőjében már sokan felkapják a nagykabátot, míg a márciusi ugyanilyen hőmérsékletben megszabadulnak tőle.
A mostani előrejelzések szerint februárban a hőmérséklet a sokévi átlag körül várható, így a tavasz beköszöntére mindenképpen várnunk kell még.
