Hátba támadja Kínát az EU?

A mexikói klímakonferencián napvilágot látott egy megállapodás-tervezet, amit az uniós küldöttség: a csendes-óceáni kis szigetekkel és Costa Ricával együtt készített elő. Ennek lényege és egyben újdonsága, hogy nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országok is további kibocsátás-csökkentéseket vállalnának. Emlékeztetőül: a Kiotói Egyezmény csak a fejlett országokra vonatkozóan fogalmazott meg kibocsátás-csökkentési célokat, a fejlődő országokra, így a nagykibocsátó BASIC országokra (Brazília, Dél-Afrika, India, Kína) nem.

Műbalhé?

Az előterjesztést jelenleg 70 ország támogatja, néhányan viszont megütköztek a lépésen, mint például Kína, Brazília és India. Ezek az államok attól tartanak, hogy a gazdag országok ezzel a javaslattal akarják lyukra futtatni az egész Kiotói Egyezményt, hogy azt egy másik, gyengébb szöveggel helyettesítsék. Félelmük azonban – jelenleg információink alapján – alaptalan, az uniónak nem célja a klímaharc lazítása – számolt be az fn.hu-nak a WWF Magyarország az ENSZ-klímacsúcs helyszínéről. Optimsta szemüvegen nézve lehet, hogy a BASIC ellenállása inkább taktikai, mint stratégiai. India miniszterelnöke ugyanis csütörtökön 25 százalékos kibocsátás-csökkentésről beszélt, Brazilía számára már csak a bioüzemanyag-üzlet miatt is kedvező lehet egy szélesebb körű csökkentés, míg Kína nem akar a fekete bárány lenni és Cancúnban eddig kifejezetten pozitívan szerepelt.

Széles összefogás bontakozhat ki

A konferencia finisében előkerült javaslat tovább élezheti az ellentéteket a résztvevők között, de akár meglepően széles támogatói kört is magához vonzhat. Japán például kategorikusan ellenzi a Kiotói Szerződés meghosszabbítását és lehet, hogy üdvözölne egy teljesen új szöveget. A szigetországnak pont az a legnagyobb problémája Kiotóval, hogy az csak mintegy 40 országra ír elő kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket.

Oroszország, Kanada és több Latin-amerikai ország is hasonló véleményen van. A fejlődő országok közül a kis kibocsátó afrikai és ázsiai és a klímaváltozás által legközvetlenebbül érintett szigetországok is felsorakozhatnak egy, az összes nagykibocsátó számára komolyabb mitigációt előíró javaslat mögé.

Az erdőkben talán egyetértenek

Komoly előrelépés várható viszont az erdőirtással és erdőpusztítással kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése (REDD) területén: ezek már elérték az összes emberi eredetű kibocsátás 15 százalékát. Az erdőterületek ma a világ legnagyobb széntárolói közé tartoznak, mind a fák teste, mind az erdők talaja óriási mennyiségű szenet köt meg. Az erdők kiirtásával tehát nem „csak” az égetésből származó szén-dioxid terheli a légkört, de az eddig a talajban megkötött szén is kiszabadul.

Egy, a REDD-el kapcsolatos erős megállapodás további jelentős előnyökkel is járna, hiszen az érintett erdőterületek kulcsfontosságúak a globális biodiverzitás szempontjából és sok millió ember mindennapi életében is. Körülbelül 60 millió bennszülött mindennapi megélhetése függ közvetlenül a REDD szempontjából leginkább érintett erdőktől, és az erdőkből származó erőforrások az 1,2 milliárd extrém szegénységben élő ember 90 százaléka számára közvetlen segítséget jelentenek.

Már Cancún előtt úgy tűnt, hogy a REDD témában lehet komoly előrelépés, hiszen például a nagy kibocsátók közül többen is jelentős előrelépést vártak a témában, így Japán (aki ma a REDD projektek legjelentősebb pénzügyi támogatója), az Egyesült Államok, vagy Oroszország. A konferencián jelentették be, hogy idén a legtöbb esőerdővel rendelkező Brazíliában jelentősen csökkent a kiirtott erdőterületek mennyisége, és a sorban második Kongó is tervezi, hogy megfelelő nemzeti programokkal csökkenti az erdőirtást

A konferencia utolsó hivatalos napján, pénteken olyan hírek keltek napvilágra, hogy nagyon közeli a megállapodás, és van esély arra, hogy akár már ma vagy a hétvégén megszületik az egyezség a még nyitott kérdésekben.