Sok hazai kisbefektető számára az év utolsó hónapja a legsűrűbb. Ilyenkor gondolja át az ügyfelek többsége, hogy a megtakarítások után járó adókedvezményeket hogyan tudja még az adott évre a legjobban kihasználni. A portfólió-átrendezés jegyében például decemberben figyelhető meg a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlák feltöltése, és ekkorra várják a piaci szereplők az úgynevezett tartós befektetési szerződések (tbsz) nagy dömpingjét is. Persze, ami a nyesz esetében teljesen racionális, az nem egészen az a tbsz-nél. A kamatadómentes megtakarításokra kitalált 3–5 éves futamidejű szerződéseket ugyanis akár az év első napján is érdemes lett volna feltölteni. A befektetők ezáltal már az úgynevezett felhalmozási periódusban is mentesültek volna a kamat- és árfolyamnyereség-adó megfizetése alól, és nem csak a jövő év elején megnyíló moratórium leteltét követően (a pontos definíciókat lásd külön). Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki bármiről lemaradt volna: tbsz-t most az év végén is, és innentől kezdve bármikor érdemes nyitnia annak, akinek bármekkora megtakarítható pénze van.
Mindenki nyerhet
Nem kell ugyanis hatalmas összegekben gondolkodni – a számla megnyitásához 25 ezer forint is elég –, és senki nem kockáztat semmit. A rendszer nem szankcionálással, hanem ösztönzéssel próbálja meg a hosszabb távú megtakarítások felé terelni a lakosságot. Büntetés akkor sem jár az ügyfélnek, ha valami miatt nem tudja vállalni a legalább 3 vagy 5 éves megtakarítási tervet: ez esetben is pusztán az történik, hogy elesik az egyébként járó adókedvezménytől, és ugyanannyi kamat- vagy árfolyamnyereség-adót fizet, mintha nem is nyitott volna tbsz-t.
Figyelem!
Az országgyűlés
által elfogadott adótörvények értelmében 20-ról 16 százalékosra
változott a 2011-re vonatkozó kamat-és árfolyamnyereség-adó kulcsa! A
tartós befektetési szerződésre (tbsz) vonatkozó adószabályok viszont nem
módosultak: 3 éves megtakarítási moratórium után 10 százalékos adót
kell fizetni, a legalább 5 éves befektetések hozama pedig adómentes.
Az idén január 1-jétől élő lehetőség ügyes kihasználásával (erre vonatkozóan lásd ötleteinket külön) elvileg tehát mindenki jól jár. Az ügyfelek azért, mert zsebükben maradhat befektetésük teljes hozama, a bankok és befektetési szolgáltatók pedig azért, mert hosszú távon gondolkodó, hűséges ügyfélkörrel gazdagodhatnak. Nem véletlen, hogy a pénzügyi szolgáltatók palettájában mára már számos, kifejezetten a tbsz-re kidolgozott megtakarítási ajánlat szerepel. Igaz, hogy a különböző pénzügyi intézmények viszonylag lassan léptek, és az év első felében még csak elvétve akadt szolgáltató, amely hangosan kommunikálta volna kliensei felé a tbsz-re specializált ajánlatait, de a nyár végére már látványosan bővült a kínálat. November eleji állapot szerint szinte mindenhol elérhetők a hosszabb lekötésű bankbetétek.
Tíz fontos tipp
1 Ha közép- vagy hosszabb távra tud befektetni, akkor mindenképpen
kössön tartós befektetési szerződést (tbsz)! A felmerülő adófizetések
részben, vagy teljes egészében megtakaríthatók.
2 Fontos tudni, hogy a 3 vagy 5 éves adómentes periódus valójában
minimum 3 vagy 5 évet jelent. Az idén befizetett pénzekre vonatkozó
adómentes moratórium 2011. január 1-jén indul és 2013. vagy 2015.
december 31-én jár le.
3 A szerződéskötéssel ennek ellenére nem érdemes megvárni a naptári év
végét. Az adókedvezmény már a felhalmozási időszakra is igénybe vehető.
4 Legyen körültekintő, mielőtt a tbsz-re teszi a pénzét! Annyit „kössön
le”, amennyihez minden bizonnyal nem kell hozzányúlnia 3 vagy 5 évig! A
számla feltörése esetén a korábban meg nem fizetett kamatadót a személyi
jövedelemadó bevallásban kell kezelni.
5 Ha nem biztos abban, hogy eredeti megtakarítási tervét a következő 3–5
évben tartani tudja, akkor nyisson inkább több tbsz-számlát! Ha a
tbsz-en tartott 10 millió forintjából kell kivenni 1 milliót, akkor a
teljes 10 milliós összegre elveszíti az adókedvezményt. Ha viszont 10
darab 1 milliós tbsz közül csak egyet kell feltörnie, akkor 9-nél
megmarad a kedvezmény.
6 A tbsz-re csak készpénz helyezhető el. Ha eddigi megtakarításait
szeretné a jövőben kamatadó-mentesen fialtatni, akkor meglévő
értékpapírjait ehhez előbb el kell adni.
7 Vigyázzon, a kétféle tbsz – a tartós betéti és a tartós befektetési
számla – között nincs átjárás! A 3–5 éves befektetési időszak legelején
választania kell az ügyfélnek bankja betétkínálatából vagy az
értékpapírok közül.
8 Ha a tbsz-en elhelyezett értékpapírjait szeretné eladni, akkor azt
bármikor megteheti, de az így felszabaduló pénzéből ugyanazon szerződés
keretében új értékpapírokat kell vásárolnia. Ahhoz tehát, hogy az
adókedvezményt érvényesítse, 3–5 évig nem vehet ki készpénzt a tbsz-ről,
de a portfólió összetételét menet közben bármikor megváltoztathatja.
9 Jól válassza meg a bankot vagy a befektetési szolgáltatót, amelynél a
tbsz-szerződést megköti! Az adókedvezmény csak abban az esetben jár, ha a
megtakarító legalább 3–5 évig ki is tart ennél az intézménynél.
Amennyiben változtatni akar megtakarításain, csak az adott bankon vagy
brókercégen belül teheti ezt meg.
10 Ha öt teljes adóéven át nem nyúlt a megtakarításához, akkor
portfóliója bármekkora részét felveheti adómentesen. A fel nem vett
pénzt továbbra is adómentesen forgathatja a tbsz-en.
Ezek kamata vagy eleve rögzített, vagy valamilyen referencia kamatlábhoz kötött: leggyakrabban a jegybanki alapkamattal együtt változik a 3–5 éves lekötés során. Ami pedig az értékpapír-választékot illeti, a befektetők számos kombinált megtakarítási forma, befektetési alap, 3–5 éves futamidejű vállalati kötvény, állampapír közül, valamint a részvények és certifikátok széles kínálatából válogathatnak. A szóba jöhető instrumentumoknak elvileg csak az szab határt, hogy a tbsz-szabályozás a forint alapú eszközöket részesíti előnyben. A törvény eredeti szövege e tekintetben egyébként kifejezetten szigorúra sikeredett, de év közben a Pénzügyminisztérium finomított a szabályozáson. Ennek megfelelően a tbsz-re ma már minden olyan eszközt be lehet vezetni, amely mögött forintletét van. A pénzügyi szolgáltatók így aztán speciális devizaügyleteket, certifikátokat, illetve olyan nemzetközi befektetési alapokat is kifejlesztettek, amelyek alapok alapja formájában forinttermékekbe csomagolva nyitják meg a külföldi értékpapírpiacokat a hazai megtakarítók előtt.
Mindennek tükrében tulajdonképpen meglepő, hogy a várakozásoknál jóval kisebb a tbsz-roham. A piaci szereplők emlékeiben még élénken él a 20 százalékos kamatadó 2006. szeptemberi bevezetését megelőző össznépi őrület. Akkor a lakosság egyetlen hónap alatt – az utolsó kamatadó-mentesen elhelyezhető befektetési lehetőségek reményében – mintegy 530 milliárd forintot mozdított meg, pusztán azért, mert az adó elkerülése volt a tét. Az akkori tapasztalatok látványosan igazolták az adómentesség semmihez nem fogható motiváló erejét, aminek következményeként 30 nap leforgása alatt a teljes megtakarítási piac is átalakult. A korábban néhány hónapra lekötött bankbetétekből – közel 300 milliárd forint összértékben – pillanatok alatt 1–3 éves futamidejű konstrukciókba (lekötött betétbe vagy banki kötvénybe) menekítették pénzüket az ügyfelek, 240 milliárd forintot pedig befektetési alapokba tereltek. A tipikusan rövidtávon gondolkodó hazai kisbefektetők hirtelen hosszabb stratégiát követő, megfontolt megtakarítókká váltak.
Az idén ehhez képest kisebb a lelkesedés, a marketingakciók és az ügyfelek rohama tekintetében egyaránt. A Figyelő legutóbbi körkérdése nyomán például az derült ki, hogy az év első 10 hónapjában valamivel több, mint 60 ezer tbsz-t kötöttek a lakossági ügyfelek, és ezeken a speciális számlákon mintegy 200 milliárd forint talált magának helyet. Az is igaz persze, hogy – 2006-tal ellentétben – most nem egy hónapos határidőn belül kellett tömegeket megmozdítani, így várhatóan sokan még november-decemberben hozzák meg befektetési, adóoptimalizáló döntéseiket.
A tbsz év végi felfutásának néhány friss gazdaságpolitikai fordulat is kedvez: például a jövő évi adóváltozások (az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyesz állami támogatásának 30 százalékról 20 százalékra csökkentése) és legfőképpen a nyugdíjrendszer tervezett átalakítása. Ez utóbbi intézkedés ugyanis a jövőjükről tudatosan gondolkodó megtakarítókat arra késztetheti, hogy pótolják azt a pénzt, amit a magánpénztári tagdíjak „eltérítésével” elveszettnek gondolnak. Aki tehát megteheti, az a szakértők szerint megpróbál majd a különböző önkéntes csatornákon saját magáról gondoskodni, és a megspórolni szánt pénzt az adórendszer ösztönzőinek figyelembevételével elosztani. Az Orbán-kormány intézkedéseinek következményeként záros határidőn belül elsorvadhatnak tehát a magánnyugdíjpénztárak, ám ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbekké válhatnak az önkéntes nyugdíjkasszák, a nyesz-számla, és az ezeknél nagyobb rugalmasságot nyújtó tbsz számlák. Már csak az a kérdés, hogy utóbbiak kondícióiba nem nyúlnak-e valamikor bele.
Mi mit jelent?
FELHALMOZÁSI IDŐSZAK A tartós befektetési szerződés úgynevezett
gyűjtőéve, vagyis az a naptári év, amelyben a szerződést köti a
megtakarító. Ha 2010. szeptember 1-jén nyitott tbsz-számlát a befektető,
akkor számára az idei év a felhalmozási időszak, amelynek során 2010.
december 31-ig bármikor helyezhet újabb pénzeket a tbsz-számlájára. A
következő év január 1-jétől viszont ugyanerre a számlára már nem
fizethet be az ügyfél, és 3–5 évig nem is veheti ki onnan a
megtakarításait (pontosabban, ha ezt teszi, akkor nem részesül az
adókedvezményben). A jövő évi friss megtakarítások gyűjtésére már egy új
tbsz-számlát kell nyitnia, amely újból egy felhalmozási időszakkal – a
2011. december 31-ig tartó gyűjtőévvel – indul.
MORATÓRIUM Az az időszak, amely alatt a befektetések kedvezményes kamat-
és árfolyamnyereség-adó mellett termelnek hozamot a megtakarítónak. Ha
az ügyfél 3 évig tartja a számlán a megtakarítását, akkor a szokásos
adókulcs helyett csak 10 százalékos adót vonnak el tőle, ha pedig 5
teljes naptári éven át nem nyúl a tbsz-számlájához, akkor adómentesen
felveheti a pénzét. Aki idén köt tbsz-szerződést, az először – 10
százalékos adó mellett – 2014. január 1-jén veheti ki a pénzét, teljesen
adómentesen pedig 2016. január 1-je után nyúlhat a megtakarításához.
